Ferenc pápa a menekülttáborban – Fotó: STR / AFP Bayer Zsolt mellett finomabb hangvételű kritikák is érték a kormánykoalíció oldaláról a pápát, a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter egy interjúban beszélt arról, hogy a pápa migrációval összefüggő mondataival nem ért egyet, és több barátját is "csendes fejcsóválásra vagy dühös kifakadásra" késztetik az egyházfő megnyilvánulásai. A Fidesz azonban nyílt kritizálásra nem adta fejét, amíg itthon 2016-ban a pápát támadták, Orbán Viktor Rómában találkozott vele, hogy felszólaljon "a közel-keleti keresztények, a világ legkiszolgáltatottabb keresztényeinek üldözése ellen". Ezt a kormány kommunikációja szerint a pápa méltatta. A kormány később, a pápa csíksomlyói látogatásakor is támogatását fejezte ki, a pápai mise előkészítésére 160 millió forintot ajánlott fel. Az egyházfő eddigre azonban kihúzta már a gyufát a kormányhoz húzó, feltüzelt hívek egy részénél: amint 2019 januárjában az egyik fideszes képviselő bejelentette a pápa csíksomlyói látogatását, a kommentelők máris gyűlni kezdtek, hogy utálkozzanak, kommunista egyházfőről beszéljenek, és mindenek előtt megállítsák "Soros György pápáját", mielőtt még elvehetne bármit is Magyarországtól.
Az pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a magyar egyházi vezetés is örömmel fogadná, ha a Szentatya visszatérne, minden bizonnyal erről is egyeztetett Erdő Péter és a pápa a szeptemberi vatikáni beszélgetés során. A már említett repülői nyilatkozat azért is volt fontos, mert ilyenkor Ferenc pápa kilép a diplomáciai keretek közül, "ami a szívén az a száján". Ezen az úton a budapesti látogatását egy nagyon kedves mondattal összekötötte a két évvel ezelőtti csíksomlyói misével: "És ti, magyarok: veletek voltam tavaly Erdélyben. Csodálatos volt az a magyar mise! ". Veletek magyarokkal, Erdélyben – egy magyar misén – nagyon fontos mondat, amely arról árulkodik, hogy a Szentatya pontosan tisztában van azzal, hogy Csíksomlyón és Budapesten is magyarokkal találkozott, akik kedvesen és szeretettel fogadták. Úgy tűnik tehát, hogy Ferenc pápa szeptemberi látogatása felülmúlta a várakozásokat – mindkét oldalét. A Vatikán és Magyarország is nyitott arra, hogy a Szentatya immáron hivatalos, több napos országlátogatásra érkezzen.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ha egy free jazz zenész felvételei több, mint ötven (50! ) évig fennmaradnak - sőt újra kiadják a "megtalált" alkotásokat - az nem lehet véletlen. És most újra meghallgatom a bemutatkozó lemezéről a "Summertime" -ot. Ajánlom.
Te szépen félreállsz, én lepuffantom és megkapod a pénzt. -Milyen pénzt? - szaladt ki a számon. Harry ismét rám pillantott. Szeméből áradt a megbánás és a bocsánat kérés. -Na állj félre! - lökte meg az ember. A pisztoly 2 kattant. És elsült.
A free jazz kiemelkedő alakjai - 4. rész: ALBERT AYLER 2020. április 13., Dr. Nagy Sándor 1960. december 21-e (éppen idén lesz hatvan éve), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation" című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A sorozat minden hónap második hétfőjén megjelenő részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Negyedik rész: Albert Ayler. Rövid életrajz - egy nyúlfarknyi (34 év! ) földi pályafutásról. Albert Ayler (nincs más-, vagy becenév! Slugterra 2.évad 4.rész teljes részek magyarul - YouTube. ) 1936. július 13-án született Cleveland-ben. Tizenéves korától oboán is tanult, később (1950 után) különböző zenekarokban szaxofonon játszott, eleinte R&B-t, aztán jazzt. Kezdetben Charlie Parker zenéjét szerette. A hatvanas évektől - nehezen megmagyarázható módon - a free jazz felé fordult, de nevezhetjük avantgárdnak is a kialakulóban levő stílusát. Akik hatottak még rá: John Coltrane és Ornette Coleman - de ez "visszafelé" is igaz!
Meghatározó esemény az életében: 1962-ben Európába költözött. Megismerkedett Cecil Taylor-ral és Niels-Henning Ørsted Pedersen-nel. A továbbiakat kövessük lemezfelvételei kapcsán - sajnos nem túl hosszú (és szubjektív), a nem teljes lista. A sorrend a rögzítések időpontjait veszik figyelembe, a megjelenések nagyon változóak (sok a posztumusz kiadás). Ayler tenor-, szoprán-, majd később altszaxofonon játszott - aztán énekelt, szövegeket is mondott. A címek önmagukért beszélnek. "My Name is Albert Ayler" (Debut, 1963): Niels Brosted - zongora, Niels-Henning Ørsted Pedersen – bőgő, és Ronnie Gardiner - dob. (Furcsa módon ez tetszik nekem a legjobban, pedig kikövetkeztethető, hogy ez az első. Később megjelent egy korábbi (1962-es) felvétele "Something Different!!!!!!! " címmel - hat felkiáltójellel! Free! 4. rész - Rabul ejtett pillangó! - indavideo.hu. - több évvel a halála után. ) Néhány hónap múlva jött a "Spirits" (Debut), 1964. februárjában vették fel. Quartet, már játszott rajta a későbbi rendszeres zenésztárs Sonny Murray (dob). Pár hónap múlva rögzítették a "Spiritual Unity" (ESP) című lemezt.