Olvasáskor tehát a vessző után, a sorrendben következő ütemszám először jobbra keresendő, de ha olyan testhelyzetben fejeződik be a következő mozgás, amit már korábban egyszer lerajzoltunk úgy az olvasással visszafelé haladva, balra is megtalálhatjuk. Ahhoz, hogy egy gyakorlatot pontosan értelmezzünk, vagy egy gyakorlatot mindenki számára érthető módon lerajzoljunk, ismerni kell a rajzírás többi jelét is. Honfi László: Gimnasztika elmélet, gyakorlat, módszertan, 112-120.
Abban az esetben, ha kifejezetten teljesítményorientációs céllal használjuk a gimnasztikát a különböző sportágak területein, a gimnasztika speciális hatásaira építünk. Ezek a speciális hatásrendszerű területek a következők (5 terület): - az élsportolók felkészülése, felkészítése (edzése) és versenyzése; - a fegyveres testületek és a tűzoltók motorikus felkészítő munkája; - a regenerációs folyamatok felgyorsítása; - a sérülés utáni rehabilitáció; - a cselekvéstanulási folyamat segítése. Gyakorlat, gyakorlatfajták Nagyon ritkán fordul elő izoláltan egy alapforma, inkább az alapformák kapcsolatával, sorozatával találkozunk gyakrabban. Ha két, vagy több alapformát meghatározott ütembeosztás szerint összekapcsolunk, akkor gyakorlatról beszélünk. Sporttudomány. Bonyolultsági foka, illetve szerkezete szempontjából a gyakorlat lehet egyszerű, összetett, többszörösen összetett. A legegyszerűbb változat, ha két alapforma kapcsolódik, ezt egyszerű gyakorlatnak nevezzük. Amennyiben legalább három alapforma, illetve két vagy több egyszerű gyakorlat kapcsolódik, úgy összetett gyakorlat jön létre.
Értékes gyakorlatgyűjtemény is található a szakkönyv végén. Tanulási segédletek is fokozhatják az elsajátítás minőségét.
Dr. Derzsy B. (2006): A gimnasztika alapjai. Piremon Nyomda, Debrecen. Kiadja: Fit-Forma Welness Kft., Budapest Erdős I. (1992): Gimnasztika. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest 7-14. old. Farkas Gy. (1987): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Metzing Miklós (2010): Gimnasztika, Jegyzet az OKJ-s Sportszakember képzés számára TFTI, Budapest, 14-24. old. Makszin I. ( 2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Gimnasztika | Debreceni Egyetemi Kiadó. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 8-12. old. Fügedi B, Rigler E. (2002) A hibajavítás lehetőségei a koreografált mozgássorok tanításában. Kalokagathia, Budapest, 1-2: 158 – Fügedi B., Bognár J., Honfi L. (2006) Mozgásminőség: gimnasztikai gyakorlatok értékelése a testnevelő tanárképzésre jelentkezők körében. Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei, Eger, XXXIII: 35-46. old. Barabás Katalin (szerk. ) [2006]: Egészségfejlesztés, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 269– Farmosi I. (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest–Pécs. 14–42. old. Istvánfy Csaba (1999): Összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért.
Két vagy több összetett gyakorlat összekapcsolása többszörösen összetett gyakorlatot eredményez. Úgy is keletkezhet egyszerű vagy összetett gyakorlat, ha az alapformák egyidejűleg több ízület elmozdulásával jönnek létre. A gimnasztika gyakorlatokat különböző szempontok, rendezőelvek alapján, az alábbiak szerint csoportosíthatjuk (a teljesség igénye nélkül): - a külső és belső erők viszonya szerint, - statikus gyakorlat, - dinamikus gyakorlat; - a formai jegyek alapján, - határozott formájú gyakorlat, - határozatlan formájú gyakorlat; - a gyakorlat folyamatos végrehajthatósága alapján, - zárt (ciklikus) gyakorlat, - nyitott (aciklikus) gyakorlat stb. A mozgásfejlesztés fontossága A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában, segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést továbbá a beszéd egyik feltétele. Éppen ezért a mozgásfejlesztés is nagyon fontos már gyermekkorban. A szakemberek véleménye a mozgásfejlesztés céljait tekintve megegyezik (bár szakterülettől függően más módszerekkel dolgoznak).
Amikor 1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin Buzz Aldrin amerikai űrhajósok elsőként léptek a Hold felszínére, a világ elképedve figyelte az emberiség legnagyszerűbb tudományos teljesítményét, mely egyben szimbolikus eseménnyé vált a hidegháború idején, hiszen a nagyhatalmak inkább arra kezdtek el koncentrálni, hogy együttműködjenek az űrkutatás ban, ezáltal enyhültek a katonai szembenállások. Az első holdraszállás ideje video. Ám az elmúlt 42 évben sok szkeptikus vitatta az első Hold-expedíció ról készült felvételek valódiságát, megkérdőjelezve ezzel Amerika dicsőségét. A kétkedők szerint az Apollo-program politikai hátterét szemlélve egyáltalán nem lenne meglepő, ha bebizonyosodna, hogy az USA meghamisította a holdraszállás tényét. Becsapták a világot? A hidegháború ideje alatt az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyfajta technológiai versengést folytatott egymással. A Szovjetunió először vezető szerephez jutott Szputnyik-program jával, illetve azzal, hogy Jurij Gagarin t első emberként feljuttatta az űrbe, ahol egy Föld körüli fordulatot tett a Vosztok-1 fedélzetén.
"Hatalmas ugrás az emberiségnek" – másodperceken múlt az első holdraszállás sikere 2017. július 20. 10:27 MTI "Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek" – ez a szállóigévé nemesült mondat 48 éve hangzott el, 1969. Az első holdraszállás ideje 1. július 20-án, vagy ha úgy vesszük, 21-én. A kettős dátumnak az a magyarázata, hogy az az ember – Neil Armstrong amerikai űrhajós –, akinek szájából elhangzott a mondat, éppen a Hold felszínén állt, miután a Föld lakóinak első küldötteként bolygónk égi kísérőjének a felszínére lépett. Akkor az Egyesült Államok keleti partvidékén július 20-a, vasárnap este tíz óra volt, Európában viszont már hétfő hajnal. Ezzel az Egyesült Államok megdicsőült, és egy több éven át tartó, feszültséggel terhes versenyt nyert meg a másik akkori szuperhatalom, a Szovjetunió ellen. Egyöntetű a vélemény Keleten és Nyugaton: túl azon, hogy a Hold meghódítása kétségtelenül világraszóló tudományos cselekedet, valóban "hatalmas ugrás" volt, a hidegháború nélkül - legalábbis még akkor, a hatvanas évek végén - aligha történhetett volna meg.
Természetesen kitűzték az amerikai lobogót, majd sétálgattak, futkároztak, szökdécseltek - azaz megtapasztalták, hogy milyen érzés egy olyan égitesten mozogni, amelyen az ember saját testsúlyának az egyhatodát érzi. Hatvan méternél távolabb azonban nem merészkedhettek el a Sastól. Mintegy két és fél óra elteltével, miután bejártak egy kilométernyi távolságot, befejeződött az "ismerkedési est" a Holddal. Elképesztő fotók kerültek napvilágra a holdraszállásról - Terasz | Femina. A két űrhajós visszatért a holdkompba, majd begyújtották az indítórakétákat, és visszacsatlakoztak az égitest körül Collinsszal keringő anyaűrhajóhoz. Három nappal később az Apolló-11 parancsnoki kabinja ejtőernyők fékezésével a Hawai-szigetek közelében a Csendes-óceán vízébe csobbant, ahonnan 17 kilométerre Richard Nixon akkori elnökkel a fedélzetén várt rájuk a Hornet repülőgép-anyahajó. Ezt követően még hat expedíció indult a Holdra. Az egyik vállalkozás (Apollo-13) műszaki hiba miatt kudarcot vallott, de az űrhajósokat rendben visszahozták a Földre. A holdutazásokat 1972 decemberében fejezték be.
A világ leggazdagabb embere elnyerte a következő holdraszállás esélyét, és valóban emberiség-méretekben gondolkodik. A Time döntése arról szólt, hogy ez az ember egyszerre próbálja az emberiséget ismét a Holdra de utána a Marsra repíteni, ahogy ő mondja, bolygóközi fajjá tenni, miközben komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy itt a Földön is jobban éljünk. Az első holdraszállás ideje 2017. Az elektromos autótól a Mars-rakétáig, nagyon durván és leegyszerűsítve így lehet összefoglalni a működését. Aminek talán legtalálóbb szimbóluma az volt, amikor a világ jelenlegi legnagyobb teljesítményű hordozórakétája, a Falcon Heavy nem is Föld, hanem Nap körüli pályára állította a hasznos terhét, ami ennek a kísérleti indításnak a jegyében nem volt más, mint Musk meggypiros Tesla Roadstere, egy Csillagembernek becézett szkafanderes bábuval. Nem túlzás, hogy ez a figura a SpaceX és a Tesla tulajdonosénak, alapítójának elemi aspirációit szimbolizálta... Világos, hogy az aviatika világa elsősorban az űrrepülésben elért tényleg elképesztő eredményeivel kommentálja a választást.
S ugyancsak a Szovjetunió polgára, Alekszej Leonov tett először űrsétát 1965-ben. Az amerikaiak azonban nem hagyták magukat. Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. Célozd meg a Holdat Persze a szovjetek is fenték a fogukat égi kísérőnk meghódítására, csakhogy jó szokásaik szerint mindent szupertitkosan kezeltek. Megkezdődött hát a kíméletlen küzdelem a Hold meghódításáért. Mit mondjunk a Marson, Gorsky úr?. A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, közben azért aggódva próbálták kipuhatolni, hol tartanak kommunista vetélytársaik. CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek - céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold.
Sir Bernard Lovell örömét fejezte ki, hogy az űrverseny véget ért, s napjainkban már az együttműködés jellemzi a különböző országok programjait. "Ezek nem nemzeti, hanem globális ügyek, amelyeket így is kellene kezelni" – mondta a The Times-nak adott interjújában.