A Blaha Lujza tér felújítása és – kapcsolódó fejlesztésként – a Somogyi Béla utca tavasszal kezdődő korszerűsítése várhatóan az év végére készül el. A munkák ideje alatt az Europeum bevásárlóközpont zavartalanul üzemel. Megközelítését a kialakított gyalogosfolyosók biztosítják, és autóval is elérhető az Europeum parkolóháza. A tér felújításával egy időben, a saját beruházásában megújul a Corvin Áruház is, amelyet már felállványoztak. Nyitókép: Forrás: BKK
Akadálymentesítik a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződését három új zebra létesítésével. Emellett megújul a közvilágítási rendszer, az egykori Nemzeti Színházra emlékeztető építészeti elemek és utcabútorok kerülnek a térre, és megújul a gomba szökőkút is. Olyan kialakítás készül, amely a jövőben megteremti a Rákóczi úti villamos visszaépítésének és a Népszínház utcai járatok bekötésének lehetőségét is. A tér belső, legnagyobb részét a felújítás teljes idejére lezárják, tehát sem a gépjármű-, sem a gyalogosforgalom nem használhatja a parkolók területét, illetve a gyalogosforgalom által használt legtöbb járdafelület és a szökőkutak környéke is munkaterületté válik. Ezért a lezárások az autó-, a busz-, a gyalogos- és a kerékpáros-forgalmat egyaránt szükségszerűen érintik. A Blaha Lujza tér felújításával párhuzamosan a Corvin áruház felújítása is zajlik, ezért az épület körül mobil kerítések határolják a munkaterületet. A téren található másik áruház, az Europeum a felújítás idején zavartalanul üzemel.
A tervezési szerződés módosítását az ajánlatkérő BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. A tendert még 2018 nyarán a "Közlekedés" Fővárosi Tervező Iroda Kft. és az Uvaterv Út- és Vasúttervező Zrt. nyerte 139, 2 millió forinttal.. A tervezési terület a következő: Blaha Lujza tér (Rákóczi út-József Körút - Europeum - Corvin áruház - Márkus Emília utca által határolt része) komplex köztér rendezése körülbelül 10 ezer négyzetméternyi területen, A Somogyi Béla utca rendezése a Blaha Lujza tér és Gutenberg tér között, Blaha Lujza téri aluljáró és nyilvános illemhelyek teljes területe (1800 négyzetméter), A Nagykörút-Rákóczi út csomópont akadálymentesítése. Idén márciusban a tervezési díj 148, 5 millió forintra emelkedett. Ennek indoka az volt, hogy a nyilvános illemhelyet nem lehet felújítani, így helyette újat kell tervezni, illetve a lift helyét is változtatni kell, továbbá a Rákóczi úti árkádok rendezését is meg kell tervezni. A mostani módosítással a tervezési díj 164, 6 millió forintra emelkedett.
Ez a közeljövőben a forint gyengülése miatt nagy terheket jelenthet. Még úgy is, hogy a korábbi magas devizaarányt egy időben jelentősen lejjebb szorították. (Kiemelt kép: Budapest, 2015. október 1. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Portfolio gazdasági konferenciáján a budapesti Sofitel hotelben 2015. október 1-jén. MTI Fotó: Soós Lajos)
Meglepő lehet a kijelentés, különösen a cím alapján, de hamarjában előre kell bocsátani, hogy Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodása során egyetlen egy, klasszikus értelemben vett támadó hadjáratot sem indított az Oszmán Birodalom ellen. A fenti kijelentés annak fényében tűnhet furcsának, hogy Mátyás apja, a közismert és török elleni védelemben jelentős szerepet játszó Hunyadi János valóban indított–vezetett támadó hadjáratokat a Balkánon a törökök ellen (pl. 1442, 1443, 1444, 1448), ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek csupán korlátozott eredményeket hoztak. Az 1450-es évekre Magyarország lényegében védekezésre kényszerült. Hunyadi jános törökellenes harcai. Csupán Hunyadi zsenijének köszönhető, hogy az 1456. évi nándorfehérvári ostrom végül magyar győzelemmel zárult, ugyanakkor véglegesen világossá vált, hogy a szultáni és a magyar királyi sereg már nem azonos erőt képvisel. Ez a felismerés határozta meg Mátyás török politikáját uralkodása folyamán. E frontszakaszon az első kihívás 1463-ban érte az ifjú uralkodót, amikor az oszmán szultáni sereg elfoglalta Jajcát és a maradék bosnyák királyságot is felszámolta (Tomašević István bosnyák királyt [1461–1463] kivégezték), amivel az Oszmán Birodalom ismét egészen közel került a magyar határokhoz.
Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a támadó török hadakra mért meg-semmisítő vereséget. E győzelmek méltán váltottak ki lelkesedést a keresztény világban, hisze n európai sereg még soha nem győzedelmeskedett ekkora túlerőben lévő oszmán had felett. Hunyadi sikereinek hatására megszületett a török elleni európai összefogás gondolata, a lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje mint a lángja. Hunyadi nem bírt várni, és a saját maga által szervezett sereggel 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat célpontja Drinápoly, az európai török erők központja volt. A 35 ezer főből álló keresztény had kikerülte a szerbiai török várakat, és meg sem állt Niš váráig, amit gyorsan elfoglalt. Ezután a ruméliai beglerbég 20-30 ezer főnyi seregére mértek megsemmisítő vereséget, majd akadálytalanul nyomultak előre Szófiáig. Hunyadi jános törökellenes harcai röviden. Időközben azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a keresztesek Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában is fényes győzelmet aratott a törökök felett.
Legnagyobb győzelmüket 1479-ben nyerték el Kenyérmezőnél, ahol Kinizsi Pál és Báthori István vezette a királyi sereget. Ekkorra már kialakult a királyi zsoldossereg. Ez kb. egy 30 ezres sereg volt, Kelet-Európában a legerősebb. Megerősítette a déli végvárvonalat. A rendi monarchia megszilárdításának háttere A főurak (Garai) amikor látták, hogy Mátyás önálló útra tér II. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. Frigyes Német-Római Császárt hívták meg a trónra. Mátyás legyőzi a császár hadait, és 1463-ban békét kötnek. A királyi hatalom megerősödését segítette az árutermelés növekedése is. A kertészet és a szőlő művelésen kívül a szarvasmarha, a ló és a juh tenyésztés is növekedett. A jobbágytelkek egy részében is növekedett az árutermelés. Az ipar fejlődött, de céhes keretek között maradt. A behozatal (luxuscikkek, ipari termékek és textil ipari termékek értékek) értéke meghaladta a kivitel értékét, ezért az ország-fejlesztésének hiányzó költségeit a jobbágyok adóiból fizették ki. Társadalom A népesség 3, 5-4 millió fő, a lakosság többsége falvakban lakik.
Kitört a polgárháború. Végül a Szilágyi testvérek kiegyeztek a bárokkal és 1458. január 25-én Mátyást királlyá választották. Mátyás uralkodásának első évei nyugalomban teltek, de később neki is szembe kellett néznie a törökkel. Eközben II. Mohamed kihasználta a magyar politikusok lekötöttségét, és végleg elfoglalta Szerbiát, Galambóc és Szendrő várakkal együtt. Mátyást a nemesség is harcra kényszerítette (elveszítette volna népszerűségét), így hadjáratokat indított a török ellen. (Hadserege: Folyamatosan növelte zsoldosainak számát és 1460-tól szervezte hadseregét. A sereg magját a huszita erők adták, hozzájuk csatlakoztak lengyelek, németek és magyarok. Nehéz- és könnyűlovasságból, gyalogosságból és tüzérségből állt. A Hunyadiak törökellenes harcai -. ) 1463-ban Bosznia védelmére indult. Közvetlen harcot nem mert megkockáztatni, de visszafoglalta Jajcát és a következő évben Szreberniket. Így Bosznia É-i része magyar, D-i része török kézre került. Mátyás belátta, hogy Ny-i támogatás nélkül nem indíthat hadjáratot a török ellen.