A báránybőrrel bélelt női mellények tökéletesek az ok -okozati öltözékekhez. Farmerrel és hosszú ujjú blúzokkal kombinálva remekül mutatnak. Egy ilyen mellény tökéletes párost hoz létre egy kötött midi ruhával is. Egy ilyen öltözékhez elegendő fehér cipőt vagy tömb sarkú csizmát hozzáadni és egy klasszikus trencset. A steppelt mellény sportosabb megjelenésben is remekül fog kinézni. Párosíthatja kockás flanelinggel, karcsú farmerrel és sportcipővel, bokacsizmával, laza felsőrésszel vagy bakancsokkal. A kompozíciót ékszerekkel megtörheti, hogy nőiesebb legyen. Egy ilyen öltözék tökéletes lesz esti grillezéshez barátokkal, sétára az erdőben vagy kempingre. Szőrmellény – bolyhos és rendkívül stílusos A szőrmellény páratlan sláger, és minden nőnek lennie kell legalább egynek a ruhásszekrényében. Szőrme vagy báránybőr lágy utánzatából készül. Ezt a modellt sokféleképpen viselheti. Néha az ember feledékeny – Wikiforrás. Jól fog mutatni mind a mindennapi, mind a félig hivatalos öltözékekben. Ötletet keres egy alkalmi, de eredeti ruhához?
Az őszszel egy barátom látogatott meg. Épp a kertben ültem, az én hét-szilvafás kis kertemben, amely csak tavaszszal szép, amikor a fák virágzanak, meg őszszel, mikor a fák gyümölcsöznek. Tavaszszal fehér fák, őszszel kék fák. - Mennyi szilva! - mondotta körülpillantva a vendégem. Boszniában láttam csak ilyen megrakodott fákat. - Egyél ha szereted. Szedett egy marokkal. S beültünk a lugasba. És ahogy a szilvát evegette, beszélt: Egy ilyen őszi napon egyszer ugyancsak melegem volt! A bosnyák puskák minden órában ránklobbantak. Női | Kabát és mellény. Hol itt, hol ott a sziklák közül, meg a hegyszakadékokból lobbantak és dördültek ránk a puskák. Délelőtt egy golyó leszakította a bakancsom sarkát. Délután a kápláromat lőtték le mellettem. Káromkodtunk. A fogunkat is csikorgattuk rájok. De mikorra felrohantunk a hegyre, a bosnyákok eliszkoltak. Iszen csak én megfoghassak egy bosnyákot! Még a bakancsom sarkát csak megbocsátottam volna nekik, de a káplárom földim volt és jóbarátom. Tasnádynak hívták. Most is megkönnyezem, ha eszembe jut.
Puska nincs nála, csak a sárga övkendőjében egy hosszú csontnyelű handsár. Felnyúlászkodik: megfog egy ágat, és a fára hág. Húsz lépésnyire lehetett tőlem. Még azt is láttam, hogy a tarkója kivan beretválva. A puskát csendesen a vállamhoz igazítom. Végigcélzok a csövén. A bosnyák gyanútlanul hág feljebb, s halkan vidáman karatyol. Mit beszél? Hányan vannak? Talán vezér is van köztük? Az első lövést mégis a vezérnek tartom. A bosnyák gyors kézzel tépi a szilvát, és dobálja lefelé valakinek. Női hosszú mellény. Már bizonyos, hogy csak ketten vannak. Az is bizonyos, hogy lopnak. Ha nem lopnának, nem sietnének, se pedig oly félőn nem pillantgatna a bosnyák körül. No nem várok tovább, a kutya mindenit! S újra fölemelem a puskát. Ebben a pillanatban női kacagást hallok. A puska megrendül a kezemben. Az Örzsike kacagása! Az a hang! Csakaz az édes jaj-skála! Mintha meleg vizet csordítottak volna végig a hátamon... Azt hittem valami bűvölet játszik velem! Föltérdelek a bokor mögött: átlesek az ágai között. A szemem szinte karikát hány a bűvöletes érzéstől.
Ingyenes kézbesítés 10. 000 ft tól - A visszatérítéseket 60 napra meghosszabbítottuk
No meg a boszniai honfoglalás! (Süsse meg aki kitalálta! ). Hát mondom, Erzsire gondoltam: Hej szép leány volt! Szép fehérképű és fekete szemű és igen pajkos. Bolondulásig lehetett szeretni. Csak sóhajtottam, csak elgondolkodtam: Az én fekete-szemű Örzsikém bizonyára édesdeden alszik most otthon, a puha fehér párnán. Talán épp felőlem álmodik! Mosolyog. Talán nevet is álmában. Kacag, ahogy szokott, azzal az édes jaj-kiáltással, mintha skálázná a jajt lefelé. A kacagásáért is szerettem meg. Aki olyan boldogan tud nevetni, nem lehet rossz lélek! De mikor hallom én megint az Erzsike nevetését? Lehet, hogy már is csúszik felém a sötétséggel födött vizes fűben valami vad bosnyák. A puska a balkezében. Egyszercsak egy vörös lobbanást fogok látni. A dördülést már nem hallom. S akkor a gondolataim közé a halálom fekete képei fordultak. A hivatalos levél, amely a halálom hírét közli; Örzsike, amint elsápad, könnyre fakad, sirat, és nem bírják megvigasztalni. Valami zördül... Összerezzenek. Hallgatódzok.?????
Hát látom, hogy egy fekete-szemű bosnyák leány nevet. Tizenhét-tizennyolc éves, kissé szeplősképű leány, de azért csinos. Fehér rékli van rajta, és a fején cseresznyeszínű gyapot kendőcske. A kendő rojtos, és olyan sapka-formán van megkötve, hogy hátra lóg a szabadja. A legény talán az arcába dobta a szilvát. A leány a szemét összehúnyva kacag. A kötényét tartja. A fiú dobálgatja bele a szilvát, és szerelmesen nézdelnek egymásra. Hosszan bámultam rájok. Bámultam a hunyorgó. selymes szemű lányra. Bámultam a pelyhes bajuszú boldog legényre. Aztán visszahúzódtam csendesen a bokor mögé. Elbújtam, álmodoztam. Eszembe se jutott, hogy azt a bosnyákot Ielőjjem.
Ez olyan népességmozgásokkal járt, belső migrációval, az elnéptelenedett vidékek tervszerű betelepítésével stb., melyek esetenként jelentősen megváltoztatták a Kárpát-medence egyes vidékeinek etnikai képét. Az 1730 körüli állapotokat rögzítő Notitia Hungariae novae historico geographica c. művében Bél Mátyás az országot általánosságban (Hadik B. 1926a), de az egyes megyéket, mint például Hevest (Bél M. 1968), Pestet (Bél M. 1977) vagy Tolnát (Bél M. 1979) bemutatva a falusi építészet jelentős különbségeiről szól. Már nem nagytáji jellegzetességek ismerhetők föl, mint az előző században (Barabás J. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2003) - antikvarium.hu. –Gilyén N. 1987: 167), hanem egy részletesebb, mezotájinak mondható tagolódás, de az sem kizárt, hogy már a csak néhány településre korlátozódó, egyes kistáji építészeti formák is megjelentek. A lakóépületek alapján megállapított "típusok" (Bátky Zs. 1930a) vagy "házterületek" (Barabás J. 1987: 167–172) – az előbbiből öt, az utóbbiból hét van – a 18. század elejére már tovább osztódtak. A Dunántúlon, ezen belül esetleg a Dél-Dunántúlon, a Palócföldön, az Alföldön és Erdélyben, de a Kisalfölddel és a Szamos-mentével kiegészítve is, azt tapasztalhatjuk, hogy a lakóházak ennél kisebb területeken rendelkeznek azonos vonásokkal, nem is beszélve arról, hogy a népi építkezés egészének táji tagolódása felvázolásakor egyéb építményeket és jellemzőket is figyelemmel kell kísérni.
A települések jelentős részében harmonikus faluképek keletkeztek, különösen a század végére.
A korszak gazdasági épületei közül a csűrök nemcsak kivitelezésükben javulnak, hanem területi terjeszkedésük is megfigyelhető. Egy-egy falun belüli gyakoriságuk is növekszik a cséplőgép megjelenéséig. A szőlőhegyek présházas pincéi lényegében nem 306 változnak, csupán a boronafalúak száma csökken. A lyukpincék bejárata elé – különösen a Dél-Dunántúlon – kisebb-nagyobb előteret építenek a borászat bővülő eszközanyagának tárolására s bizonyos munkák végzésére. A gabonásvermek visszaszorulása megkezdődik, más szemtárolási módok jönnek létre. Összegezően megállapítható, hogy a technika fejlődése, a termelési szint növekedése, a létbiztonság megszilárdulása, a társadalmi reformok jól tükröződnek az építő kultúra emelkedésében. Figyelemre méltó, hogy a jobbágyfelszabadítás hatása ebben a tekintetben nem azonnal, hanem csak néhány évtized múltán jelentkezik igazán. Az épületek számos részletében bekövetkezett változás inkább minőségi, mint típus jellegű, de összességükben lényegében annyira, hogy korszakmeghatározóknak tekinthessük ezeket.