2020. 01. 08. 11:55 - Írta: winnie A Duna mai premierje Lev Tolsztoj klasszikusának, az Anna Karenina című regénynek egyik legfrissebb adaptációja lesz, mely Oroszországból érkezik – a tovább mögött a szinkronos előzetes. Tovább...
Orosz stúdiókkal szerződött sorozatok gyártására a Netflix streamingszolgáltató, az első megállapodást a Gazprom Media csoporthoz 1-2-3 Production céggel kötötte meg az Anna Karenina korszerű változatának képernyőre viteléről – közölte hétfőn a Kommerszant című napilap. A Netflix ezzel tulajdonképpen megcsinálná A Bridgerton család orosz változatát, a brit régens-korszak helyett az orosz arisztokratákat állítva a középpontba. A 19. században játszódó Anna Karenina Lev Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása a Háború és béke mellett. Témáját tekintve a nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát mutatja be. Egy férjes asszony sorsa rajzolódik ki a műből, aki a teljes élet után vágyakozik. A főhős, Anna Karenina otthagyja boldogtalan házasságát, és követi a fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt. Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből.
A fiú pedig magyarázatot vár tőle arra, hogy miért vetette el anyja az életét, miért kellett neki árván felnőnie. Vronszkij azóta sem tudta túltenni magát élete nagy szerelmének tragédiáján, az ő szemszögéből ismerhetjük meg, mi történt. A most látható sorozat címszerepében Jelizaveta Bojarszkaja ( Fotó: Duna Tv) Alekszej Vronszkij grófot Makszim Matvejev kelti életre, a szerelmét, Anna Kareninát pedig Jelizaveta Bojarszkaja. Ez azért különleges, mert a filmvilágban manapság ritkaságszámba megy, ha a két színész nemcsak a kamera előtt, hanem mögött is egy párt alkot, Mellettük Vitalij Kisenko (Karenin), Kirill Grebensikov (Szergej Karenin), Ivan Kolesznikov (Oblonszkij) és Viktorija Iszakova (Dolly) alakítja a főbb szerepeket. Szilágyi G. Gábor Anna Karenina Lev Tolsztoj Greta Garbo John Gilbert Fredrich March Sophie Marceau Keira Knightley Karen Sahnazarov Vikentyij Vereszajev Makszim Matvejev Jelizaveta Bojarszkaja sorozat orosz sorozat tvr-hét Szilágyi G. Gábor
A rövid, mindösszesen egy hónapos próbafolyamat után a közönség elé kerülő produkcióban a címszerepet Zamatóczky Florianna játssza, Karenin szerepében Kolozsi Balázs, Vronszkijként pedig Kriston Milán lép színpadra. Partnereik: Lakai Róbert, Gelle Anikó, Bárány Zsombor, Hasas Beatrix, Vajda Éva, Demeter Sándor és Molnár István. A koreográfiát Kocsis Andrea és Lukács Ádám jegyzi. Kiemelt kép: Zamatócky Florianna (Fotó: Gálos Mihály Samu)
Mechanikai munka fogalma Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha egy testre erő hat, és ennek következtében a test az erő irányába elmozdul. Pl. : egy testet függőleges irányban állandó sebességgel felemelünk. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. : ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem végez munkát. Ha az erő és az elmozdulás egymással α szöget zár be, akkor az erőnek az elmozdulás irányába eső komponense végez munkát. A munka jele: W A munka mértékegysége: [W]=Nm=J A munka skalármennyiség, amelyet számmal jellemzünk. Ha az erőt ábrázoljuk az elmozdulás függvényében akkor a grafikon alatti terület mérőszáma megegyezik a munkavégzés mérőszámával. Ezt állandó erő által végzett munka esetén könnyen beláthatjuk. Munka jele fizika u. A mechanikai munkavégzés fajtái Emelési munka Emelési munkáról akkor beszélünk, ha egy m tömegű testet függőleges irányba állandó sebességgel felemelünk.
A munka fogalma, összefüggés, jel, mértékegység, grafikon
Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.
Ez a tömegpontra értelmezett munkatétel. A továbbiakban ennek a bizonyítását tárgyaljuk két egyszerű esetben. Bizonyítása egydimenziós esetben [ szerkesztés] A következő bizonyításban állandó nagyságú erőhatást feltételezünk és továbbá azt, hogy F erő az eredő erő. Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Newton második törvényéből tudjuk, hogy ha egy m tömegű testet időben állandó nagyságú F erőhatás ér, akkor az a test állandó a gyorsulását eredményezi. Ha egy test állandó gyorsulásnak van kitéve, akkor a test sebességének változását a következő kinematikai egyenlet adja meg: Ahol s a megtett út hossza. Jelölje a test kezdeti sebességét, és az erő megszűnte után a test új, megváltozott sebességét. A fenti egyenletet átrendezve a jobb oldalon izolálhatjuk az erőt, így az egyenletet a következő alakban írhatjuk fel. Megkaptuk tehát a bal oldalon a végső és a kezdeti kinetikus energiákat, ezek különbsége pedig egyenlő az erő és a távolság szorzatával ami nem más mint a mechanikai munka (W) a jobb oldalon. A kinetikus energiákat a megszokott alakra írva: Tehát a kinetikus energia változása egyenlő a mechanikai munkával.
1)-ben az erőnek az elmozdulás irányába vett merőleges vetülete (), így a mechanikai munka kifejezhető mint (III. 4) Belátható, hogy amikor az állandó F erő egyenes vonalú pályán mozdítja el az anyagi pontot, az állandó erő munkája Analitikus alak [ szerkesztés] A dW elemi munka más alakban is kifejezhető, ha az F erőt és a d s elmozdulást analitikus alakban adjuk meg: Az elemi munkára következik, hogy a véges úton végzett munka kiszámítható, mint (III. 5) Ábrázolva az erőkomponenst a pálya különböző pontjaihoz tartozó út függvényében, a úton végzett munkának a alapú, magasságú téglalap területe felel meg. Véges úton a területek összege adja meg a munkát. Belátható, hogy a (III. Munka jele fizika 9. 4)-gyel értelmezett munka a görbe alatti besatírozott terület számértékével arányos. Megállapodás szerint a mechanikai munkát pozitívnak tekintjük (pozitívnak adódik az értelmezés szerint), ha az F erő végzi az anyagi ponton, és negatívnak, ha az anyagi pont végzi az erő ellenében. Az értelmezési összefüggésből az is következik, hogy nullától különböző erő a következő esetekben nem végez mechanikai munkát: ha az erő nem mozdítja el az anyagi pontot, tehát amikor az erő támadáspontja nyugalomban marad; ha az erő merőleges az elmozdulásra, például görbe vonalú mozgásnál a centripetális erő.
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre. Fiziológiai szempontból, egy test felemelésekor vagy elmozdításakor annál nagyobb munkavégzésről beszélünk, minél nagyobb erővel hatunk a testre, és minél nagyobb úton mozdítjuk el. Ilyen esetben a fizikában is munkavégzésről beszéltünk, de a mechanikai munka – mint fizikai fogalom – pontosabb meghatározást kíván. Fizika @ 2007. [1] A kinetikában értelmezett fizikai mennyiség, mely az energiaátadás egyik lehetséges formája. [2] Mechanikai munka végzésekor egy test erőhatások általi gyorsítása vagy lassítása (folyamat) történik, mely során a test energiája (állapot) megváltozik. A klasszikus fizikában a kinetikus energiát egy adott mozgásállapot-változáshoz szükséges mechanikai munkából származtatják. Így e két mennyiség szorosan összefügg, sok jelenség értelmezésekor mindkettőt érdemes tárgyalni. Szokásos jele W az angol work szóból, SI mértékegysége a joule. Fizikai értelmezése [ szerkesztés] Legegyszerűbb esetben tekintsünk egy tömegpontot és egy rá ható állandó erőt.