A kedvezményre vonatkozó igazolást, mint például a személyi kedvezményt alátámasztó orvosi igazolást, nem kell beküldeni a NAV-hoz, azt az adózónak kell megőriznie az elévülési idő végéig. Azok a gyermeket nevelő szülők, akik jogosultak a gyermeket nevelők adó-visszatérítésére és december végéig nem nyújtották be a VISSZADO-nyilatkozatot, illetve a NAV sem utalta ki számukra automatikusan a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat, azok a tervezet módosításával vagy a 21SZJA-bevallás önálló benyújtásával juthatnak hozzá a visszajáró összeghez.
Idén is automatikusan készülnek a személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetei, amelyek május 20-án válhatnak adóbevallássá – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel. A jövedelmet terhelő adót, az év közben levont adóelőleget és az év közben igénybe vett kedvezményeket tartalmazó szja-tervezeteket az eSZJA oldalon teszi közzé az adóhatóság március 15-ig. Az oldalra KAÜ-azonosítás (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes videós azonosítás, telefonos azonosítás) után lehet belépni. Ügyfélkapu e személyi igazolvány. Postai küldeményként március 16-án éjfélig lehet kérni a dokumentumot, amelyet és április 30-ig küldenek el tértivevényesen. A NAV ismertette, a tervezettel nincs dolguk azoknak, akik az abban szereplő adatokkal egyetértenek, és kiegészíteniük sem kell adókötelezettséget érintő adattal. Kivételt jelentenek az egyéni vállalkozók, az áfás magánszemélyek, és a mezőgazdasági őstermelők. Akik olyan jövedelmet szereztek tavaly, amelyről a NAV-nak nincs tudomása, vagy jogosultak olyan kedvezményre, amelyet év közben nem érvényesítettek, és egy összegben igényelnék vissza, a bevallási tervezetüket maguknak kell módosítaniuk az igazolásaik alapján, vagy önállóan kell a bevallást készíteniük május 20-ig.
A kedvezményre vonatkozó igazolást nem kell beküldeni a NAV-hoz, csak megőrizni az elévülési idő végéig. A gyermeket nevelő szülők a tervezetük módosításával, vagy a 21SZJA-bevallás önálló benyújtásával kaphatják meg az adó-visszatérítésként járó összeget, ha december végéig nem nyújtották be a VISSZADO-nyilatkozatot, illetve a NAV sem utalta át nekik automatikusan a tavaly befizetett szja-t - áll a közleményben.
Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. AIHA - támadás a vörösvérsejtek ellen Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. ORIGO CÍMKÉK - autoimmun pajzsmirigygyulladás. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.
Később reggelente merevség tapasztalható a kisízületeken kívül a könyökben, a térdben, a bokában, ami legalább egy órán keresztül tart. Későbbi stádiumban az ízületek kipirosodhatnak, megduzzadhatnak, érintésre érzékennyé, mozgásra fájdalmassá válhatnak. Az RA-ban szenvedő nők 20 százalékánál úgynevezett reumás csomók fejlődhetnek ki többnyire a bőr alatt, ritkábban a belső szerveken is (máj, tüdő). Ezek gyakran valamilyen nyomás következtében tűnnek fel, például a könyökön. A reumás csomók önmagukban nem fájdalmasak, de ha egy ideg közelében helyezkednek el, akkor ezzel érintkezve kialakulhat fájdalom. Rheumatoid arthritis esetén a szem és a száj, de akár az íny is kiszáradhat és irritálttá válhat. Ritkábban fényérzékenység és látászavarok is kialakulhatnak. Begyulladhat a tüdő is, ami légzési nehézségeket okozhat. Életmód segíthet megelőzni a „csúnya” autoimmun betegséget. A szív érintettségére mellkasi fájdalom és láz hívhatja fel a figyelmet, az ereket gyulladására a bőr és a szervek károsodása utalhat. A betegség olyan általános fizikai tüneteket is okozhat, mint fogyás, izomgyengeség és az ízületek mozgathatóságának korlátozottsága.
A csontvelő egy szivacsos szövet, amely a csont közepén található. Őssejteket tartalmaz, melyek különböző vérsejtté fejlődnek. Heveny leukémia esetén a csontvelő túlzott mennyiségű kóros fehérvérsejtet kezd termelni. Ezek a sejtek felhalmozódnak és "kiszorítják" a normál vérsejteket a csontvelőben, megakadályozva azok termelődését. Az egyik olyan vérsejt típus, amelyet a gyorsan osztódó leukémiás vérsejtek kiszoríthatnak, azok a vérlemezkék, amik a véralvadás korai fázisáért felelősek. Heveny leukémia esetén -mivel a szervezet nem képes elegendő vérlemezkéket termelni, és bizonyos heveny leukémiákhoz fokozott alvadási zavar is társul, mely során a vérlemezekék fokozottan használódnak fel a véralvadékban - a véralvadás is zavart szenved, és thrombocytopenia is fellép. Idült limfoid leukémiánál a trombocitopéniát nem csak a leukémiás sejtek felszaporodása okozza a csontvelőben, hanem a vérlemezkék a periférián az autoimmun folyamatok következtében szét tudnak esni. Mindezen folyamatok hatására gyakori vérzések, véraláfutások jönnek létre.
Mint a legtöbb betegség megelőzésében, az RA esetében is nagyon fontos a dohányzás kerülése. Öröklött hajlam esetén a dohányfüst már gyermekkortól kezdődően növeli a betegség kialakulásának kockázatát, ezért fontos, hogy a lakás is füstmentes legyen. A már kialakult betegség esetén a dohányzás rontja a kezelés hatékonyságát. Az elhízás is növeli a betegség kialakulásának kockázatát, és megnehezíti a kezelést. A megelőzéshez ezért fontos ügyelni a normál testsúly megtartására. Ehhez szükséges a rendszeres mozgás mellett a jól összeállított étrend is. Egy, a Frontiers in Nutrition folyóiratban korábban megjelent kutatás szerint a gyulladáscsökkentő étrend meglévő betegségnél segít enyhíteni a tüneteket. Ennek fő pillére a nyers, vagy alig párolt-főzött zöldségek, szezonális gyümölcsök, probiotikumok fogyasztása, amit kurkuma és gyömbér egészít ki. A mikrobiom, azaz a bélflóra az utóbbi években került a kutatások középpontjába, több is vizsgálja az RA és a bélflóra kapcsolatát. Összefüggést fedeztek fel például a baktérium jelenléte a bélben és a rheumatoid arthritis kialakulása közt.