1551-től a várat Ferdinánd király birtokolta, de 1556-ban ismét Izabella királyné tulajdona lett. A dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt halt meg 1579. november 15-én. Szintén itt raboskodott Dobó István, az egri vár egykori hős kapitánya, aki Izabella királyné parancsára került fogságba. 1580 körül a katonai jelentőségű várat ismét megerősítették. 1581-ben Báthory Kristóf Geszthy Ferencnek adományozta, aki bővítéseket hajtott végre, és a vár alatt udvarházat építtetett. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta osztrák tábornok az Erdélyi Fejedelemség főurait. Déva vára ballada alpuhara. I. Rákóczi György idején épült a déli részen levő kerek bástya. 1657-ben a török nagyvezír foglalta el a várat. Apafi Mihály fejedelemsége alatt (1661–1690) a vár jórészt börtönként működött. A Rákóczi-szabadságharcban, 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András három heti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1705 novembere és 1706. február 22. között kiállt egy kuruc ostromot.
Erőszakkal le lehet rombolni akár a leghatalmasabb várat is, de a legkisebbet is csak áldozatos, csendes munkával lehet felépíteni. Ugyanez a helyzet az emberek sokaságával is. Az erőszak hangja, hatalma csak tömegeket toboroz. Néppé, közösséggé csak az áldozat árán leszünk. Elekes András Megjelent a Csíki Hírlap VIII. évfolyamának 157. számában, 2o13. augusztus 16. -án. —– Ruszkai báró Dobó István (1502 körül – Szerednye[1], 1572. Kőmíves Express indul Dévára - Fidelio.hu. május) leginkább Eger várkapitányaként ismeretes. Mint felvidéki katolikus nagybirtokos nemes, a mohácsi csatát követően a két király küzdelmében végig Ferdinánd pártján állt. Dávid Ferenc (születési neve Franz Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15. ) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. Az Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepétől a 17. század végéig Erdély területén fennálló állam volt, amelynek története a magyar történelem fontos részét képezi. A fejedelemség a mohácsi csatavesztés után a Rákosi végzést követő kettős királyválasztás következményeként jött létre.
Március és október nálunk nem az emlékezésről és az együttlétről szól, hanem az esti híradókra való fölkészülésről. Az előrejelezhetetlenség, az eredet, az új kezdet, az elszámolás, az ítélet, a harc, a döntés alkalmai ezek. El kell döntenem, hová megyek - nem ünnepelni természetesen, hanem demonstrálni, állást foglalni, megmutatkozni, föltárulkozni. Ezek nálunk a nyílt szavazás eseményei. Ünnep után minden másként lesz. Húsvéti kirándulás Erdély földjén – Székelykő, jégbarlang és Drakula-kastélya - Szallas.hu Blog. Demokratikus aktusok, ez kétségtelen, a Nemzeti Szellem és a Demokratikus Szellem egyaránt az utcára vonul, hogy megvívja a csatáját, szóban mindkettő önmagáért (a Nemzeti Szellem mindig saját szabadságáért tusázik, a Demokratikus Szellem pedig az önmagából való kirekesztés ellen küzd), a valóságban persze félreérthetetlenül a másik ellen. Nálunk ez a két ünnep a meg nem értés, a kétfelé szakadás, az elhatárolódás, a kölcsönös kiátkozás, végső soron a polgárszámháború rítusa. Megvannak persze ennek a tiszteletre méltó történelmi hagyományai. Minden vértelenül elmúló rendszert - a Bachtól a Kádárig - a márciusi láz vitt a sírba.
1717–1719 között Erdély katonai parancsnoka. Steinville tábornok a várat jelentősen megerősítette, a várrendszer sérüléseit kijavíttatta, és Vauban-rendszerűvé bővíttette. 1733-ban a Haller család birtokába került. 1752-ben tovább erősítették, felújították, noha a vár katonai értéke ekkor már igen csekély volt, hiszen a Maros völgyében nem volt háborúnak sem emléke, sem kilátás rá. 1773-ban II. József trónörökös látogatásából tudjuk, hogy a várőrség egy fél század katonát és néhány tüzért számlált. Utolsó katonai szereplése a szabadságharc előtt 1784 -ben volt, amikor a Mócvidékről indult román jobbágyfelkelés elől ide menekült Hunyad vármegye nemességének jelentős része. Itt végezték ki a felkelés elfogott résztvevőit is. Déva vára – Térj haza, vándor!. Ettől kezdve a vár olyannyira nem látott el semmilyen katonai funkciót, hogy elárverezték, és új tulajdonosa Pogány Franciska minden mozdíthatót elhordatott a belőle, ami így gyorsan pusztulásnak indult. A Habsburgok minden bizonnyal szerettek erdélyi útjaik során a Maros mentén utazni, mert az 1817 -ben erre utazó I. Ferenc császárnak megtetszett a vár és környéke, majd elrendelte a restaurálását, ami 12 évig tartott.
No, de! A balladai népköltészet gyöngyszemei mégiscsak egyfajta archaikus siratóénekek. Ilyenek a székely népballadák is, köztük a Kőműves Kelemen, amely nem is a rockzene hajnalán, mint inkább delelőjén vált igazán kultikussá. Az alapdrámát a lázadó parasztíró, Sarkadi Imre szolgáltatta, aki 1947 és 1953 között jegyzett le szövegtöredékeket a Kőműves Kelemen-témáról. Sokan Sarkadi befejezetlen műve értelmezésében, valamint fiatalon bekövetkezett, máig tisztázatlan halála hátterében is a hazánkban dúló kommunista vészkorszak ámokfutását sejtik. Déva vára ballada o. "Átok ül e helyen, szellemek döntik le a falakat. Asszonyt asszonyért! Ölni kell, hogy hitünk legyen…" – jelenet a rockballadából Fotó: Mészáros János "Az emberáldozat értelmét faggató mű mögött utólag nyilvánvalónak tetszik, hogy a koncepciós perek, internálások, kitelepítések elszenvedőinek sorsát is lássuk". Ezért aztán, amikor a hetvenes évek elején előadások születtek e szövegek alapján, Sarkadi Kőművesében a kemény és a puha diktatúra szorongató bezártságának világát vélték felfedezni.
Már csak felvonóval szabad felmenni a várba, de nem kifejezetten az építési munkák miatt. "Szépítik" a maradványokat. Az alakuló formákból egyre tisztábban kivehető, hogy nem a történelmi igazság feltárása a cél, hanem a látvány és a bevétel. A "javítási" munkálatok során ott eltemetett ember csontváza is előkerült. Fentről láthattuk a munkások munkamódszerét. Szerettük volna, ha az a rég eltemetett ember mondana valamit – még ha a maga módján is – azokról az időkről, erőkről, hatalmakról, amikor ő ide jutott. Állandó kérdésem marad: vajon az igazságot el tudnánk-e, el tudja-e bárki is viselni? Ez a csontváz és környezete pedig beszél. Neki már nincs takargatnivalója, és nem kell féltenie a bőrét. Kérdés, hogy ki fogja majd vallatóra. Félő, hogy a vallató, mint szemfényvesztő hasbeszélő, azt mondatja a csontvázzal, amit ő maga és rendszere hallani eltemetett, a jelenlegi csontváz, tudományos nyelvezettel a lelet pedig elmondja az igazságot. Déva vára ballada bezludna. De ne lepődjünk meg azon, ha pillanatnyilag csak annyit mond, ami Kőmíves Kelemenné balladájával megegyezik: vagyis hogy nem a nyers erő vagy erőszak az, ami épít, hanem a szelíd áldozat, a munka, az élet, az odaadás.
sztika # 2013. 06. 10. 18:19 Tisztelt Szakértő! Tartósan beteg gyermekeimmel voltam ápolási díjon. Márciusban a járási hívatal felülvizsgálatot kért. Ez meg is történt és kaptam egy határozatot, mely szerint 2013 április 01. től ismét jogosnak találták és megitéltéról is kaptam határozatot, hogy az előzőt (amit az Önkormányzat fizetett) megszüntették és március 31. ig ki is fizették (ez a kifizetés április 05. én történt) Majd egy hónap múlva ismét kaptam egy levelet melyben közölték, hogy a megítélt ápolási díj határozata jogerőre emelkedett május 01. el (ezt nem értem) Sajnos azóta sem kaptam egy fillért sem (se az áprilisi hónapra, se a májusi hónapra) Szeretném megtudni miért és kihez fordulhatok jogorvoslatért! Valamint szeretném tudni, hogy ez idő alatt nem voltam biztosítva?? Ezt a Tb. kinek kell kifizetni? Mit ér akkor egy határozat amelyben jogosnak tartják az ápolási díj folyósítását, de még sem kapok?? Nagyon szépen kérem mielőbbi válaszát, mert ebből és a családi pótlékból kell gondoskodnom beteg gyerekeimről és ez a kevés kis pénz is 2 heti élelmet jelent nekik!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Folytatódtak az egyeztetések az ápolási díj mértékéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a mozgáskorlátozottakat, autistákat, vakokat és gyengénlátókat, a siketeket és siketvakokat képviselő szervezetek képviselőivel. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) közleménye szerint üdvözölték, hogy körvonalazódik az ápolási díj ügyének tényleges megoldására törekvő komplex kormányzati intézkedés, de szeretnék, ha a megbeszéléseken a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség is részt venne. Az érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy az ápolási díjban részesülők jogviszonyát munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyként kell rendezni. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke a közlés szerint azt mondta, szóba kerültek a meglévő pénzbeli ellátások, és egyeztettek arról is, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek járó ellátások vonatkozásában az ápolási díj folyósításának időszaka számítson bele a biztosítási időbe, ahogy a nők kedvezményes nyugdíjába is szeretnék, ha beszámítana az ápolási díj teljes időtartama.
Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. Ki veheti igénybe? Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó (Törvény értelmében hozzátartozók az alábbi személyek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. ), ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.