Az AOC két új monitort jelentett be, amelyek 27″ és 31, 5″ képátlón kínálnak 3840×2160 pixeles Ultra HD felbontást. A 27″-os modell IPS, míg a 31, 5″-os változat A-MVA panelt alkalmaz, így előbbi 1000:1, utóbbi 3000:1 kontrasztarányú. Mindkét panel 10 bites színmélységű, 100% sRGB színtér lefedettséget kínál (a nagyobbik modell 95% NTSC-t is), így nem csak videóvágáshoz, de fotók feldolgozásához is jól használhatók (az AdobeRGB-t igénylő profi munkákat leszámítva). Az új monitorok szeptembertől lesznek kaphatók, áruk 201. 190 illetve 216. 690 Ft lesz, a garancia 3 év. Az AOC U2777PQU és az U3277PWQU főbb jellemzői: képátló: U2777PQU: 27″ U3277PWQU: 31, 5″ oldalarány: 16:9 felbontás: 3840×2160 pixel pixelméret: U2777PQU: 0, 1554 mm U3277PWQU: 0, 1845 mm panel típus: U2777PQU: IPS U3277PWQU: A-MVA fehér LED háttérvilágítás 100% sRGB színtér lefedettség (U3277PWQU: 95% NTSC lefedés) háttérvilágítás max. teljesítményen: 350 cd/m 2 betekintési szög: 178 fok kontrasztarány: U2777PQU: 1000:1 U3277PWQU: 3000:1 válaszidő: min.
A széles látószögek lehetővé teszik az egységes színmegjelenítést szinte minden szögből. Ennek köszönhetően mindkét kijelző alkalmas olyan irodai használatra, ahol több szögből is nézik a monitorokat. Ezenkívül mindkét modell 60 Hz-es frissítési rátával és rövid válaszidővel rendelkezik. Ennek köszönhetően e két kijelző a számítógépes játékok megszállottjai számára is vonzó, akiknek előnyükre válik az éles 4K-s megjelenítés. Kényelem és produktivitás munka közben Az AOC U2777PQU és az AOC U3277PWQU többféle ergonomikus funkcióval is rendelkezik, így biztosítva a felhasználók számára a kényelmes munkakörnyezetet. Mindkét kijelző magassága állítható, ezenkívül mindkét monitor forgatható, valamint előre- és hátradönthető. Ez minden egyes felhasználó számára lehetővé teszi, hogy a képernyőt úgy állítsa be magának, hogy kényelmes legyen előtte ülnie, különösen, ha huzamosabb ideig dolgozik a számítógépen. Az AOC Flicker-Free technológiája szabályozza a monitor fényerejét a képernyő vibrálásának csökkentése, valamint a szem megerőltetésének és elfáradásának elkerülése érdekében.
Részletes, precíz és élénk színű képek Az AOC U2777PQU (27″) és az AOC U3277PWQU (31, 5″) kijelzőkbe magas minőségű IPS- és AMVA-panel került beépítésre, valamint mindkét kijelző 4K UHD-felbontással (3840 x 2160 képpont) és 16:9-es képaránnyal rendelkezik. A monitorok eleven, élénk színű képeket jelenítenek meg a több mint 1 milliárd színnek (valódi 8 bit+FRC) és a 100%-os sRGB-színskálának köszönhetően. Az AOC U3277PWQU AMVA-panele a még jobb eredmény elérése érdekében még ennél is szélesebb színskálával rendelkezik a 95%-os NTSC-skálának köszönhetően. Mindezek mellett a kijelzők magas felbontása nagyobb munkaterületet biztosít a monitoron. Ennek következményeképpen a grafikusok, fényképészek például négyszer részletesebben tekinthetik meg a digitális képeket kinagyítás nélkül, így a professzionális képszerkesztés még élvezhetőbbé és precízebbé válik. Ehhez hasonlóan az adatintenzív alkalmazásokkal vagy az egyszerre több alkalmazással dolgozó felhasználók is profitálnak a hatalmas képernyőterületnek köszönhetően, amely az AOC U2777PQU esetében még nagyobb lett, ezáltal pedig egy szinte perem nélküli monitor került megalkotásra.
Mesterei: Bernáth Aurél, Bencze László, Szőnyi István.
A címertani nevezéktan eredete [ szerkesztés] A heraldikai nómenklatúra kidolgozását a heroldok kezdték meg a címertan létrejöttével egy időben. Ez a 12. század közepétől nagyrészt változatlan. A heroldok arra törekedtek, hogy a címertani nyelvezet rejtve maradjon a külvilág előtt, ezért – főként a francia és angol heraldikában – az idők folyamán az egyre bonyolultabb, részletesebb és ezáltal a laikusok számára kevéssé érthető lett. A latin országok és Anglia számára a francia nevezéktan volt a meghatározó, mely már a 13. században kialakult és mindmáig alig változott. Oszkár szeged budapest 10. A német nyelvterületen viszont a szaknyelv a heraldika mostohagyereke volt és kaotikus állapotok uralkodtak. Nem volt egységes szaknyelv, hanem minden heraldikus a saját nevezéktanát és címerleírási módszerét alkalmazta. A 15. századra a német heroldok nevezéktana teljesen elavult. A kancelláriai heraldika címerleírásai nélkülözték a koherens heraldikai blasont, ezért Philipp Jacob Spener is latinul írta heraldikai művét.
1995) Főiskolai jegyzetei [ szerkesztés] Zeneelmélet IV. (Tankönyvkiadó, Bp. 1968, 1970) Zeneelmélet V. 1968, 1970) Ének III. 1971) Ének IV. 1974) Zeneelméleti alapismeretek (Miskolci Bölcsész Egyesület (1991, 1996) Tanulmányok, cikkek [ szerkesztés] Bartók Béla: Bolyongás (Csongrád megyei Népműv. Tanácsadója 1965) Moduláció a klasszikus zenében (Szegedi Tanárképző Főiskola, Tud. Közleményei 1968, 1970, 1971) Bartók: Mikrokozmosz, az I. kötet elemzése (Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei 1974) Néhány szó a középfokú zeneelmélet oktatásáról (Parlando, 1971/VI. Budapest – Szeged | Az Oszkár telekocsi blogja. ) Három cikk a Schubert-dalokról (Parlando, 1985, 1986, 1989) Recenzió Kocsárné Herboly Ildikó könyvéről (Parlando, 1960-as évek) Recenzió Valentyina Holopova könyvéről (Parlando, 1977/XI. ) Recenzió Kodály: Vértanúk sírján c. művéről (Parlando, 1983/XII. ) Recenzió Knud Jeppesen Ellenpont-könyvéről (Parlando, 1988/X. ) Mikrokozmosz-darabok elemzése I. (Az ének-zene tanítása, 1977/3. ) Mikrokozmosz-darabok elemzése II. (Az ének-zene tanítása, 1977/4. )