Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az Európai Fogyasztói Központ Magyarországtól is kapható segítség fogyasztóvéelmi ügyekben. Külföldi cégekkel szemben felmerült fogyasztói panaszok esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarországtól (EFK) lehet ingyenes, személyre szabott, szakmai és jogi segítségét kérni – hívja fel a figyelmet a két szervezet MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Vállalkozó elleni panasz email. A magyar fogyasztók akkor fordulhatnak az Európai Fogyasztói Központhoz, ha a panasszal érintett külföldi vállalkozás nem Magyarországon, hanem valamely másik uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában rendelkezik székhellyel. Tapasztalatok szerint karácsonyi vásárláskor előfordulhat, hogy az eredetileg ajándéknak szánt termék a vételár kifizetése ellenére mostanáig sem érkezett meg külföldről, a külföldön vásárolt műszaki cikk minősége nem megfelelő, nem küldenek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, esetleg a külföldi webkereskedő annak ellenére sem fizeti vissza a termék vételárát, hogy 14 napon belül gyakorolta a fogyasztó az elállási – visszaküldési – jogot.
Előfizetni itt lehet: Vissza az előző oldalra
A közös képviselő nyeli le a pénzt? Társasházi közös képviselő hiánya ellen mit tehetnek a lakók?
Mi az a belgyógyászat? A belgyógyászat kórházi alapú. A belgyógyászatban öt fő tudományág van. Ezek általános orvoslás, általános sebészet, gyermekgyógyászat, pszichiátria, szülészet és nőgyógyászat. Vannak osztályok, klinikák és műtők speciális felszereléssel. Ezeket a létesítményeket egy speciális szintű orvos (orvos, sebész, gyermekorvos, pszichiáter, szülész és nőgyógyász). Az Egyesült Királyság szerint a felsőfokú ellátó egységekben és az oktató kórházakban a vezető tanácsadók és regisztrátorok dolgoznak a tanácsadó alatt. Posztgraduálisak a szolgáltató képzési programokban. Az egységhez a kórház által beosztott orvosok vannak. Vannak gyakornokok, akik szakképesítésen vesznek részt, mielőtt jogosultak lennének teljes körű tiszti tisztségviselőként történő regisztrációra. A belgyógyászati gyakorlat olyan betegeknek nyújt szolgáltatásokat, akik sürgősségi ellátásra, osztályon belüli ellátásra és nagyobb műtétekre szorulnak. Ezek a betegek azok, akiket nem lehet kezelni egy háziorvosi irodában.
A belgyógyászati vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik: a szakorvos alaposan kikérdezi a pácienst a jelenlegi panaszairól, korábbi betegségeiről, esetleges műtéteiről, a rendszeresen szedett gyógyszereiről, ismert allergiájáról, túlérzékenységeiről, a családban előforduló megbetegedésekről illetve a páciens életviteléről. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, mely nem jár fájdalommal. A szakorvos először megtekinti a bőr és a látható nyálkahártyák színét majd megméri a páciens vérnyomást és pulzusát. Sztetoszkóp segítségével meghallgatja a szivet és a tüdőt, majd kézzel áttapintja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat és ellenőrzi a hasi szervek (máj és lép) állapotát. A kórelőzmény és a fizikális vizsgálat után a pontos diagnózis meghatározása érdekében további vizsgálatokat rendelhet el: laboratóriumi vizsgálat – vérvétel -, valamint röntgen, MR, CT és EKG vizsgálatok. Hogyan érkezzen a vizsgálatra? Hozza el a belgyógyászati kezelésekkel kapcsolatos orvosi leleteit, esetleges műtétek zárójelentéseit, mert a betegségek összefügghetnek egymással.
Számtalan esetben fordul elő, hogy nem tudjuk eldönteni bizonytalan tüneteinkkel hova is forduljunk. A belgyógyászat egyesíti és fogja össze leginkább a többi orvosi szakmát érintő megbetegedéseket, panaszokat, tüneteket a megelőzéstől a gyógyításon át a rehabilitációig. Napjainkra jelentős mértékben szakosodott ez a terület is. Mára már megkülönböztetünk gasztroenterológiai (gyomor-bélrendszeri), kardiológiai megbetegedésekkel, cukorbetegséggel, belső elválasztású szervekkel (endokrinológia) foglalkozó szakterületeket. Mi történik általában a belgyógyászati szakrendelésen? Összefoglaló kórtörténet felállítása (családban előforduló megbetegedések, ezek halmozódása, a páciens korábbi betegségeinek feltérképezése, allergiás megbetegedések). Kockázati tényezők feltérképezése (dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás). Fizikális vizsgálatok elvégzése (általános kül- és belszervi vizsgálat, hallgatózás, kopogtatás, tapintás, mozgászervek illetve idegrendszer vizsgálata). Eszközös vizsgálatok végzése (megfelelő indikáció esetén EKG, 24 órás szívritmus vizsgálat-Holter, 24 órás vérnyomás monitorozás, terheléses EKG, vérnyomás-, pulzus-, vér oxigenizáció mérés).
A szakemberek ezen a szinten kezelik a betegeket, és miután javultak, átadják őket a háziorvosnak, hogy gondoskodjon a nyomon követésről és finomítsa a kezelési rendet, hogy illeszkedjen az egyéni környezethez. Családorvoslás vs belgyógyászat • A családi gyakorlat irodai, míg a belgyógyászati kórházi. • A beutaló rendszerben a háziorvos az első orvos, míg a belgyógyászat valamivel később következik. • A családi gyakorlat az egyszerű megbetegedésekkel és a főbb betegségek nyomon követésével foglalkozik az irodában kezelhető szinten. • A belgyógyászat a főbb klinikai állapotok kórtermi ellátásával foglalkozik. Ön is érdekelheti a Különbség a családi gyakorlat és az általános gyakorlat között
Emellett fontos, hogy a páciens ismertesse a korábban szedett gyógyszereinek listáját, valamint azok adagolását is a szakorvossal.
A tünetek, panaszok, kórtörténet alapján a belgyógyász szakorvos a szükséges diagnosztikus sorrend alapján ( laboratóriumi vizsgálatok, EKG vizsgálat, képalkotó vizsgálatok) állítja fel a diagnózist, illetve javasolhat további szakorvosi konzultációt. Belgyógyászati áttekintő vizsgálat keretében szükség esetén EKG vizsgálatot is végeznek szakorvosaink. Bizonyos esetekben a belgyógyász szakorvos szükségesnek láthat kiegészítő vizsgálatokat is, amelyekre szintén lehetőség van szakrendelőnkben: Ultrahang diagnosztika Laborvizsgálatok Holter (24 órás EKG vizsgálat) ABPM (24 órás vérnyomás monitorozás) Rendelőnk szemlélete szerint szükség esetén a tünetek hátterében meghúzódó pszichoszomatikus okokat is feltárják komplex szakorvosi vizsgálat keretében. A 24 órás Holter (EKG monitorozás) vizsgálatot illetve a szintén 24 órás ABPM (vérnyomás monitorozás) vizsgálatot, vagy a nyugalmi EKG vizsgálatot érdemes a szakorvosi konzultációt megelőző napokban kérni, hogy az orvos-beteg találkozás alkalmával, a szakorvos már az eredmények értékelését is el tudja végezni.
Amit a belgyógyász kezel?