2019. október 10. A projektek megvalósítása során lehetnek olyan események, történések, melyek felvetik a szabálytalanság gyanúját. Szabálytalanság nak nevezzük azokat az eseményeket, melyek során a kedvezményezett megsérti a jogszabályokból, illetve támogatási szerződésből, támogatói okiratból eredő kötelezettségeit, például nem teljesíti a projektben vállalt mérföldköveket, vagy a dokumentumokból nem derül ki, hogy valós, megtörtént tevékenységeket szeretne elszámolni. Szabálytalansági gyanú Amennyiben az Irányító Hatóság munkatársa a projekt megvalósítása során ilyen eseményt észlel (pl. : a projektben szervezett rendezvények alátámasztó dokumentumai nem megfelelőek, így nem megállapítható, hogy valóban megtörténtek-e, vagy a beszerzési eljárást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatták le, stb. ), a szabálytalansági gyanú bejelentés alapján az Irányító Hatóság vezetője dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.
Szükséges-e a kórházi felvétel? A négy lehetséges eljárás A. Fennáll a COVID-gyanú, de nem szükséges kórházi ellátás Ebben az esetben a beteg maradjon otthon, a háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot, akik a beteg otthonában végzik el a mintavételt a teszthez. A gyanús esetről értesítést kap a járási népegészségügyi osztály vagy a megyei ügyelet, amely pozitív teszt esetén rendelkezik a további tennivalókról (pl. házi karantén elrendelése, a beteg környezetében élők tesztelése, stb. ). A tesztet a kijelölt fővárosi és nagyobb vidéki városokban (Debrecen, Szeged, Győr, Pécs) található laborokban végzik el, 24 órán belül. Ha a beteg az otthonában marad, a mintavétel után továbbra is telefonon tartja a kapcsolatot orvosával. Szükséges a további felügyelet, az állapot változásának nyomon követése, állapotromlás esetén pedig a kórházba szállítás is szükségessé válhat. Az igazolt betegekkel egy háztartásban élők tesztelése is megtörténik, és potenciális fertőzöttként szükséges viselkedniük.
A vizsgált évben összesen 7 millió tonna gabona került a külpiacokra, amelyből 3, 4 millió tonna kukorica, 2, 6 millió tonna búza és 0, 9 millió tonna árpa volt. A kukorica exportmennyisége 18, 9, a búzáé 15, 1, az árpáé 2, 2 százalékkal esett vissza a 2020. évi értékhez viszonyítva. A kukorica exportátlagára 20, a búzáé 21, az árpáé 22 százalékkal volt magasabb 2021-ben, mint egy évvel korábban. Egyre dominánsabb az importalma A gyümölcsfélék külkereskedelmének 2020. Megugrott az euróövezet áruforgalmi deficitje - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. évi 213, 9 millió eurós passzívuma némiképp javult, 2021-ben 208, 9 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 140, 8 millió euró, az importérték pedig 349, 8 millió euró volt tavaly. A reexport is jelentős volt, amit jelez, hogy az árucsoport exportárbevételének a 24 százalékát a fagyasztott gyümölcs, 12 százalékát a banán, 10 százalékát a kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, kökény termékcsoport és 9 százalékát a datolya, füge, ananász, avokádó termékcsoport kivitele adta. Az almaexport 6, 8 százalékkal csökkent, 13, 3 ezer tonnát tett ki 5, 4 millió euró értékben 2021-ben.
A repce importvolumene 124, 7 százalékkal, a napraforgómagé 73, 9 százalékkal emelkedett. A feldolgozatlan termékek 2011–2012-ben az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013–2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. A részesedés 2018-ban tovább csökkent, 29 százalékot tett ki, majd 2019-ben és 2020-ban újra 31 százalék fölötti arány mutatkozott. Ez az érték némileg mérséklődött 2021-ben. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya – 2018-at kivéve – évek óta 30 százalék vagy afelett alakult, 2021-ben 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-33 százalékot tett ki, 2013 és 2015 között 34-37 százalékra emelkedett, 2016-ban 39 százalékot ért el, 2017-ben pedig 35 százalék volt. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2018-ban, majd 2019–2021-ben valamelyest visszaesett. Gazdaság: KSH: 2 százalékkal nőtt az export augusztusban | hvg.hu. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll – írják az AKI elemzői.
Az élő sertés exportmennyisége 10, 3, importja 4, 3 százalékkal esett, az export átlagára 9, az importé pedig 17 százalékkal csökkent. Tavaly összesen 32, 4 ezer tonna élő sertést exportáltak és 72, 1 ezer tonnát hoztak be Magyarországra. Az élő sertés export- és importmennyisége 2014-ben csaknem azonos volt, de az azt követő években már az import dominált. A húsfélék külkereskedelmi forgalma mintegy 9 százalékkal bővült. Az árucsoport exportértéke 17, 1 százalékkal volt több, az importértéke 4, 8 százalékkal volt kevesebb, mint 2020-ban. Az aktívum 537, 6 millió eurós értéke 178, 2 millió euróval nagyobb, mint a 2020. Hiány felé billent a külkereskedelmi mérleg - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. évi, ami a gabonafélék után a második legmagasabb érték. Az árucsoport két fő terméke, a sertéshús és a baromfihús a húskivitel értékének rendszerint a 85-90, illetve a behozatal 75-80 százalékát adja. A 2021. évben az árucsoport exportértékéből a sertéshús 32, a baromfihús 54 százalékkal részesedett, míg az importértékből a sertéshús részesedése 52, a baromfihúsé 25 százalék volt.