Szél Ágoston: Szem, látás és színes látás 2019. október 14. Nagy Zoltán: Miért sürgősségi állapot a stroke? 2019. október 21. Merkely Béla: A modern kardiológia szemlélete, ritmuszavarok 2019. október 28. Karádi István: Kell-e csökkenteni a vérzsírok szintjét? 2019. november 4. Tringer László: A lelki működések, egészség, betegség 2019. november 11. Poór Gyula: A mozgásszervi betegségek színes világa 2019. november 18. Karlinger Kinga: Az MRI, a modern diagnosztika alapja 2019. november 25. Semmelweis univ hu 2019. Polgár Csaba: Rákmegelőzés, a daganatos megbetegedés kezelési lehetőségei 2019. december 2. Matolcsy András: Mire ad választ a kórszövettan? 2019. december 9. Tulassay Tivadar: A civilizációs betegségekre hajlamosító tényezők felismerése a gyermekkorban 2019. december 16. Kolev Kraszimir: Véralvadás: vérzéscsillapítás vagy trombózis? Az előadások időpontja: 2019. szeptember 30-tól december 16-ig hétfőnként 18 óra Az előadások helyszíne: I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, I. emelet, tanterem Az előadássorozat ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött!
Sápi Zoltán beszél az új rendelésről. Balkezes fogorvostan-hallgatók képzéséről 20. Semmelweis univ hu logo. oldal Régebben megoldhatatlan gondot jelentett a balkezes fogorvostan-hallgatók képzése, mert nem volt olyan egységkészülék, amin az érintettek tudtak volna a jó kezükkel dolgozni– mondja Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese, aki régóta foglalkozik a fogorvosoktatás kapcsán a balkezesség problematikájával. Egyetemi gyógyszertender – hatékony gyógyszerbeszerzés 22. oldal A Semmelweis Egyetem Stratégiai, Működésfejlesztési és Igazgatásszervezési Főigazgatósága, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, a Gyógyszerterápiás Bizottság és a Közbeszerzési Igazgatóság közreműködésével kiírt gyógyszertender a jelen, két évre vonatkozó keretbeszerzési eljárás során a nagykereskedelmi árhoz képest 34, 83%-os, közel 2, 1 milliárd forint értékű kedvezmény realizálását teszi lehetővé. Genomikai csúcstechnológia az egyetemen 23. oldal Adni is jó, nemcsak kapni, különösen karácsony közeledtén – mondta megnyitójában Karádi István ÁOK dékán azon a november 20-án tartott megható rendezvényen, amelyen az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány 23 millió forintos műszer adományát képletesen átvette ő és Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója.
SZERverátállás miatt a vásárlások, illetve az e-könyv-szolgáltatásban fennakadások lehetnek. Azon dolgozunk, hogy minél előbb megszűnjenek a felmerülő problémák. Köszönjük türelmüket! Folyóiratok Semmelweis Egyetem e Lapozzon bele Értékelés: Ezt a terméket még senki sem értékelte Értékeld Te is! Oldalszám: 28 Kiadás dátuma: 2010-11-22 ISSN: 1586-6904 Impresszum Leírás: Kiváló PhD Oktató kitüntetettek Pavlik Gábor 8. oldal Schaff Zsuzsa 9. oldal Megújult a bőrgyógyászati klinika 11. oldal Semmelweis Híd Projekt eredményei 12. oldal Transzplantált gyermekek rehabilitációja 14. oldal Rendhagyó vallomások a Baráti Körben 16. oldal Informatikai beruházás az egyetemen 19. Semmelweis univ hu magyar. oldal Az e-tinta csendes forradalma 24. oldal E-könyvek a Semmelweis Kiadóban, I. 25. oldal Korábbi lapszámok XI. évfolyam, különszám, a Semmelweis Kiadó 2010-es évi katalógusa Az Orvosegyetem jogutódja. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi, Egészségtudományi, Egészségügyi Közszolgálati, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi Karok hallgatóinak és közalkalmazottainak lapja Megjelenik havonta Felelős kiadó: az egyetem rektora; dr. Szél Ágoston A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Fejérdy Pál A szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnöke: dr. Donáth Tibor professor emeritus Felelős szerkesztő: Tóth-Szabó Szilvia Telefon: 06-20-666-3196 Szerkesztőség: Semmelweis Egyetem Marketing és Kommunikációs Igazgatóság, 1085, Budapest Üllői út 26.
A divatos és flancos szórakozási formák helyett más alternatívák is léteznek. Csak ezekről kevesebbet hallunk. És persze egyszerűbb is a kényelmesebb utat választani, és este csak bedőlni az ágyba, aztán meg valami agymosó sületlenséget nézni. Konferencia a magyar ellenkultúráról – kultúra.hu. Minden bizonnyal ez is kikapcsol, csak korántsem épít. Igyekezzünk olyan időtöltést keresni magunknak, amellyel nemcsak eltölthetjük a drága időnket, hanem értelmesen töltekezhetünk, fel is emelkedhetünk, szárnyalhatunk is egy kicsit!
A közös kultúra tulajdonképpen egyfajta nyelv, egy titkos szövetség tagságának igazoló szimbóluma, a felnőtt ember legértékesebb tulajdona. Csányi Vilmos Minden kultúra bonyolult gondolatok, érzelmek, cselekvésformák, és számtalan tárgy aktívan összefüggő kapcsolata. Ahogyan ezek változnak, úgy változhat a jelentése annak a néhány sornak, amit adott korban jónak, szépnek, "mű"-nek gondoltak. Csányi Vilmos Minden kultúra a szabadságok és a korlátok funkcionális együttese. Aki érti a kultúráját, tud benne mozogni, ezért az a legnagyobb segítség, ha megtanítok valakit érteni a saját kultúráját. Ezt kéne tegye az iskola. 2. A kultúra fogalma, modellek és elméletek a kultúráról. Csányi Vilmos A kultúra egyfajta palimpszeszt, amelynek lényege, hogy a különböző írások egymás fölött nem törlik ki teljesen a másikat, hanem egyfajta áttűnésben együtt léteznek. Fenyvesi Ottó A kultúra nem könyvesláda, tele avult, bár tisztes fóliánsokkal. A kultúra: mozgás, cselekvés, a továbbgondolkodás képessége. Leonyid Leonov A kultúra abban a tudatban gyökerezik, hogy vannak dolgok, melyek nem haszonért valók, és mégis nélkülözhetetlenek.
Felkapnák a fejüket arra a hírre, hogy a biztonságosnak hitt gyógyszerek mellékhatásai annyi embert ölnek meg, hogy ez ma már dobogós helyet foglal el a vezető halálokok listáján. Az egészségért felelős állami hivatalok és a honatyák nem engednék meg, hogy olyan gyógyszerrel (Ritalin) kezeljenek ártatlan, mit sem sejtő gyermekeket, amely korábban felnőttek számára már olyannyira veszélyesnek bizonyult, hogy kitiltották a piacról. Tudnák, hogy a gyógyszeres fájdalomcsillapítás nem több mint tündérmese. Tisztában lennének azzal, hogy az ilyen szerek – a legharsányabb reklámígéretek dacára is – csupán arra alkalmasak, hogy elvágják az agy és a fájdalmas terület között a kapcsolatot, miközben a fájdalom továbbra is fennáll, csak már nem is tudatosul. Nem lehetne azzal szédíteni őket, hogy egy olyan finom, érzékeny, kifinomult lénynek, amilyen az ember, a lelki problémáit "hangulatjavító" pirulák fogják orvosolni. Reviczky Gábor: Gondolják át az emberek, mi a jó nekik és a nemzetnek, és szavazzanak a Fideszre - videó. Egy ilyen kultúrában elképzelhetetlen lenne, hogy egy egészségügyi miniszter olyan rendeletet adjon ki, amilyet a "Szeretné tudni, hogy miért…" című írásomban bemutatok.
A legkorábbi civilizációk 3000 BCE után alakultak ki a mezőgazdaság növekedésével. A civilizációk bővülnek a kereskedelem, a háború és a feltárás révén. Mindhárom tényezőnek jelen kell lennie ahhoz, hogy egy civilizáció hosszú ideig tartson. Korai civilizációink példái a római civilizáció, az egyiptomi civilizáció, az Indu-völgy civilizációja, az ősi kínai civilizáció. Történelmi értelemben a civilizáció kifejezés a fejlett kultúrára is utalt, szemben a primitív vagy vadvilággal. Ebben az értelemben a civilizált és civilizáció antonim volt a vadon élő vagy civilizálatlan népcsoportok számára. Azonban számos antropológiai tanulmány kimutatta, hogy az úgynevezett primitívek saját kultúrájukkal és életmódjukkal rendelkeznek. Így ez a szóhasználat nagyon szubjektív. Ősi Harappan civilizáció A kultúra és a civilizáció közötti különbség Meghatározás Kultúra az embercsoportok által felépített életmódok összessége, amelyet egy generációról a másikra továbbítanak. Civilizáció az emberi társadalom fejlett állapota, amelyben magas szintű kultúra, tudomány, ipar és kormány érhető el.
És ez már egy másik kultúrafelfogás. Ez az a kultúrafelfogás, amellyel foglalkoznunk kell akkor, amikor interkulturális coachingról beszélünk. TUDJUK, DE NEM LÁTJUK…. A kultúra szónak rengeteg meghatározása van, talán az egyik legegyszerűbb: egy csoport kultúrája azon jellemzők összessége, amely megkülönbözteti őket egy másik csoport tagjaitól. Olyan közös szimbólumrendszer, amely révén az adott kultúra tagjai érintkeznek és a közösségi létüket szervezik. Vannak "látható", könnyen megfigyelhető részei (pl. nyelv, gesztusok, illem, hagyományok, viselkedési normák stb), és vannak rejtett elemei, amelyről az ismereteink a "nem látható" szférában vannak. Ez utóbbi valójában terjedelmében és lényegében is jelentősebb, mivel ez adja a kultúra lényegét. Ennek nem is vagyunk tudatában, amíg nem ébredünk rá, hogy valami miatt másként gondolkodunk, mint – más kulturális háttérrel rendelkező – társaink. Ilyen rejtett elemek pl. a döntéshozatali mechanizmusok, a konfliktuskezelési vagy probléma megoldási stratégiák és rengeteg belső norma.
Ez önmagában még nem baj, azonban a nagyobb hozam elérése érdekében hajlandóak vagyunk többet kockáztatni, így akkor is használjuk a komplexebb pénzügyi termékeket, ha nem vagyunk tisztában azok valós kockázataival. Magyarországon tipikusan ilyen példa a devizahitelesek helyzete. Minél gyorsabban fejlődött egy társadalom, annál nagyobb szükség jelentkezett arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi viselkedésben rejlő mikro- és makrogazdasági kockázatokat mérsékeljék. Nem véletlen tehát, hogy elsősorban a pénzügyi termék innovációban élen járó angolszász országokban jelentkezett korábban kiemelkedő igény a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek társadalmi terjesztésére. Párhuzamosan a fent leírt társadalmi folyamatokkal, egyre több pénzügyi kultúrával foglalkozó kutatás is indult. A tanulmányok sokrétűsége mára megteremtette a lehetőséget arra, hogy a felhalmozott tudásanyagon elindulva - a korábbi eredményeket értékelve, illetve arra építve - megfogalmazzuk azt, hogy mi is az a pénzügyi kultúra. A pénzügyi kultúra fogalma A pénzügyi kultúra fogalmának meghatározása alapvető fontossággal bír, hiszen ha nem tudjuk, hogy mit akarunk fejleszteni, akkor minden ezirányban megtett intézkedés is hiábavaló lesz.
1952-ben Kroeber és Kluckhohn megnézték, hogy hány különböző definíció született a kultúra fogalmára addig az időpontig (Kroeber & Kulckhohn 1952 cit Niedermüller 1999). A szerzők a kultúra fogalmának 400 különböző meghatározását tekintették át. Ebből a számadatból is látszik, hogy attól függően, hogy honnan, milyen szempontból, milyen kutatási irányból, melyik diszciplína felől tekintünk a kultúrára, a meghatározás az ide tartozó jelenségek különbözőségeit veszi figyelembe. Nézzünk néhány meghatározást, amelyek az elmúlt évek kultúra-kutatását meghatározták. Geert Hofstede a kultúrát a gondolkodás kollektív programozásaként értelmezi, Fons Trompenaars szerint a kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmát. Az előbb idézett szerzőpáros a kultúra összetevői felől határozza meg a kultúrát, meghatározásuk szerint a kultúra tehát explicit vagy implicit viselkedésmintákból áll, amelyeket szimbólumok közvetítenek. Clifford Geertz a kultúrát a szimbólumok felől írja le, véleménye szerint a "kultúra a szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelenti, a szimbolikus formákban kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjüket (Geertz 1997).