Az elismerést a fesztivál május 19-i záróünnepségén adják át. Az Arany Kamera díjat 1989-ben Az én XX. századom című alkotás érdemelte ki Enyedi Ildikó rendezésében, aki Szilágyi Zsófia mestere volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Az Egy napot a tervek szerint ősszel mutatják be a hazai mozikban.
Az alap nemzetközileg jegyzett rendezőket indított el és támogat a pályán – emelte ki Enyedi Ildikó, aki a Simon mágus után 18 évvel jelentkezett új nagyjátékfilmmel. Hozzátette: nagyon örül, hogy új munkájával beléphetett az alap támogatásával sikeressé vált rendezők közé. A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén. A Magyar Nemzeti Filmalap vezetője, Havas Ágnes az MTI-nek azt mondta, hogy hatalmas elismerés ez a sok-sok díj. Nagyon örülünk, hogy megállíthatatlanul folytatódik a magyar filmek diadalútja a legfontosabb nemzetközi seregszemléken. Gratulálunk az alkotóknak! Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével. Díjjal tér haza az idei Berlinale másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson.
Az Egy nap gyártását a Filmalap a pályakezdő alkotókat segítő Inkubátor Programjának keretében 62 millió forinttal támogatta. Szilágyi Zsófia filmjét, amely a tervek szerint ősszel lesz látható a hazai mozikban, a Partnersfilm gyártotta Kenesei Edina és Pataki Ági vezetésével, az operatőr Domokos Balázs, a vágó Szórád Máté volt. Az Egy nap meghívást kapott június 6. és 17. között megrendezésre kerülő Sydney filmfesztivál versenyprogramjába is, amelynek fődíját tavaly Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című alkotása nyerte el. Az 1962-ben alapított Kritikusok Hete az első úgynevezett párhuzamos program volt az A-kategóriás filmfesztiválok történetében. A francia filmkritikusok által életre hívott rendezvény célja új tehetségek felfedezése a nagy neveket felvonultató filmes mustrával párhuzamosan. Az idén 1100 benevezett mű közül mindössze hét ígéretes tehetség játékfilmje kapott meghívást a programba. A FIPRESCI-zsűri a különdíj mellett a cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjából és az Un Certain Regard válogatásból választott ki egy-egy filmet.
(Forrás:) A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő, operatőre Herbai Máté. Férfi főszereplője Morcsányi Géza, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható többek között Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is. Az Arany Medve díjas alkotással nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyar mozikban március 2-tól vetítik. (mti) • Publikálva: 2017. 02. 19. 07:38
Veje: Wilhelm Droste Magyarországon élő német irodalomtörténész. Díjai, elismerései [ szerkesztés] Akadémiai Díj (1961) [5] Kőrösi Csoma-érem (1986) [5] Pro Regio díj (1993) Trefort Ágoston-díj (1994) [5] Pro Regio-díj (1995) [5] Széchenyi-díj (1998) – A hazai és a nemzetközi regionális kutatások területén elért kiemelkedő, iskolateremtő tudományos munkásságáért. Tudományos megállapításai alapjául szolgáltak az új magyar területi politika kialakításához. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) [5] Hazám-díj (2007) [5] Pro Renovanda Cultura Alapítványi Fődíj (2008) [5] Hild János-díj (2009) [5] Főbb publikációi [ szerkesztés] A magyar mezőgazdaság termelési körzetei (1961) A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza (1964) A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon (1965) Hungary: An Economic Geography Boulder (1976) Kelet-Közép-Európa gazdasági földrajza (1978) Falvaink sorsa (1980) Földrajz és társadalom (1983) Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása: akadémiai székfoglaló 1982. december 6.
Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettünk intézményeink infrastrukturális fejlesztésére is. ‒ Napjainkban milyen városfejlesztési beruházások történnek Tatán? ‒ Jelenleg épül kereskedelmi központunkban a város új, 600 négyzetméteres piaca. Két sikeres pályázatnak köszönhetően hamarosan elkezdjük bölcsődénk konyhájának megújítását, illetve hálózatos iskolai konyhafejlesztésbe fogunk. Tata milyen megye 2. Ennek célja, hogy a jelenleginél jobb minőségű közétkeztetési szolgáltatást valósítsunk meg, amelyben a helyi termelőknek és a környezettudatosságnak is nagy szerep jut. A közeljövőben két óvodánkat teljesen felújítjuk. Kerékpárút-hálózatunkat is szeretnénk továbbfejleszteni. Már épül Tata városközpontjától, a Haranglábtól az Agostyán városrészig tartó kerékpárút. Pályáztunk a Tata és Baj közötti kerékpárút megépítésére is, valamint egy városi kerékpárút-hálózat létrehozására is. Nemrégiben támogatást nyertünk el a hét várost érintő kerékpárkölcsönző rendszer kialakítására, amelynek köszönhetően Tatán két helyszínen lehet majd biciklit kölcsönözni.
Blog oldalunkat azért hoztuk létre, hogy támogassuk a hazai Kis- és középvállalkozások Online jelenlétét a digitális marketing legmodernebb eszközeinek felhasználásával. A honlapunkon való megjelenéshez kérlek jelentkezz be kapcsolati oldalunkon.
Válasz esetén a választ is minden listatag látja. Kerülendő a nagy kiterjedésű csatolmány, mert nem tesz jót a listának ------------------------------------------------------------------------ Kellemes információáramlást kíván a lista admin