Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Költség nek nevezzük a gazdasági tevékenység során felhasznált különféle tényezők pénzben kifejezett összegét. A fogalom megfogalmazható másképp is: a nyereség megszerzése érdekében feláldozott haszon. A költségeket több csoportra lehet osztani: Alternatív költség, vagy lehetőségköltség (angolul: opportunity cost) Változó költség és állandó költség Határköltség Átlagköltség Közvetlen költség és közvetett költség Csoportosíthatók még [költségnem]? ek, [költséghely]? ek és [költségviselő]? k szerint is a felmerülő költségek. Ezeket a csoportosításokat leginkább a vezetői számvitel alkalmazza.
Az önköltség a termékhez (szolgáltatáshoz) kapcsolódó közvetlen költségek és a felosztott közvetett költségek összegeként adódik. (A közvetett és közvetlen költségek definícióját lásd lejjebb. ) Az önköltségszámításra egyebek mellett azért van szükség, mert a Számviteli törvény alapján a saját termelésű készleteket a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk. Ugyanez a törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot kell készíteniük. Az önköltségszámítás legnagyobb hátránya, hogy a közvetett költségeknek az előállított termékek (szolgáltatások) közötti felosztása alapvetően önkényesen történik, így előfordulhat, hogy a kapott önköltség nem mutatja meg a termék (szolgáltatás) valódi értékét. A költségek csoportosítása [ szerkesztés] Lehetőségköltség [ szerkesztés] Részletesebb leírását lásd a Lehetőségköltség című szócikkben. A lehetőségköltség ( alternatívaköltség, angol opportunity cost) különleges költség, amely abból adódik, hogy egy gazdasági tevékenység választásakor lemondunk más, ugyancsak nyereséggel kecsegtető lehetőségekről, alternatívákról.
Például ha elhatározzuk, hogy 3 évre 10 millió forintot fektetünk be egy vállalkozásba, akkor erre az időre lemondunk minden más befektetési lehetőségről (például a pénz bankba helyezéséről és kamatoztatásáról vagy más vállalatokba való helyezéséről). A lehetőségköltség számításakor mindig a legjobb kieső alternatívát kell figyelembe venni. Ha például ez egy 3 évre szóló 10%-os kamatlábú bank betét lett volna (kamatos kamatozással, egyéb költségek nélkül), akkor befektetésünk lehetőségköltsége a banktól kapott kamat: A mikroökonómia a számvitellel (és általában a vállalat-gazdaságtannal) ellentétben a lehetőségköltséget is a vállalati költségek közé sorolja. Változó és állandó költségek [ szerkesztés] Változó költségek azok a költségek, amelyeknek az értékére hatással van a vállalati kibocsátás. Ezzel szemben az állandó költségek vagy fix költségek konstans értékek, tehát függetlenek a kibocsátástól. A költségek ilyen jellegű felbontása mind a mikroökonómiában, mind a vállalat-gazdaságban és a számvitelben nagy jelentőséggel bír.
Például ha a vállalkozás egy általa korábban felvett hitelt fizet vissza, akkor a tőketörlesztés kiadás, a fizetett kamat pedig kiadás és ráfordítás is egyben (hiszen csökkenti az eredményt); de egyik sem tekinthető költségnek, mert nem kapcsolódik termelési tényező felhasználásához. A számvitelben (és néha a vállalat-gazdaságtanban is) a költséget a felhasznált termelési tényezők bekerülési értékének (kissé pontatlanul leegyszerűsítve: vételárának) segítségével számítjuk ki. Ez ellentétes a mikroökonómiai szemlélettel, ahol a tényezők piaci értéke a mérvadó. (Igaz, a termeléselmélet modelljében feltételezzük, hogy a tényezőpiacok egyensúlyban vannak, így a két érték egybeesik – de a valóságban persze többnyire nem így van. ) Önköltségszámítás [ szerkesztés] Részletesebb leírását lásd az Önköltségszámítás című szócikkben. Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat meghatározza egy általa előállított termék vagy szolgáltatás egységére jutó költséget, a termék/szolgáltatás önköltségét.
Tegyük fel, hogy a vállalat 60 értékű eszközt használt fel és 40 értében számolt el kötelezettséget a dolgozóival szemben, ez azt jelenti, hogy az időszakban felhasznált erőforrások értéke 100 (ennyit kellett a felhasznált eszközökért - lásd anyag - kifizetni, illetve ennyit kell majd kifizetni az erőforrás igénybevételéért - lásd munkaerő). Ezt a 100 értékű erőforrást a teljesítmények létrehozása érdekében használtuk fel, amit költségnek nevezünk. A költség tehát a tevékenység érdekében, a működés során felhasznált, igénybevett erőforrások pénzben kifejezett értéke. Másképpen fogalmazva az erőforrások felhasználása költségfelmerülést okoz. (Lásd a 3. 5 ábrát! ) 3. 5. ábra A mérleg és a működési folyamatok kapcsolata termék-előállítás esetében Vegyük észre a mérlegkörben elszámolt és az üzemi körben elszámolt változások kapcsolatát, de a közöttük fennálló eltéréseket is! Ugyanaz az erőforrás okoz költséget, amelynek beszerzését a mérlegben kimutattuk, de ne tévesszük össze a költség és a kiadás fogalmát.
A ráfordítás a vállalkozás működése közben felmerült költségek és a tevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó kifizetések (kamatok, bírságok, káresemények) összege. Orbán Balázs
Tökéletes versenyző vállalatoknál az ár-kibocsátás kombináció hosszú távon a piaci keresleti függvény és az átlagköltséggörbe metszéspontjába kerül, így a profitjuk 0-val lesz egyenlő. (Persze ez csak azt jelenti, hogy más iparágak várható jövedelmezőségéhez képest nem tudnak nyereséget elérni, lásd a profit szócikket. ) Átlagos változó költség és átlagos fix költség [ szerkesztés] Az átlagköltség definícióját – a változó költség (VC) és az állandó vagy fix költség (F) definícióját felhasználva – a következőképpen alakíthatjuk át: A jobb oldal első tagját átlagos változó költségnek nevezhetjük és AVC-vel jelöljük; a második neve átlagos fix költség, jele AFC. Tehát az átlagköltség felírható az átlagos változó költség- és az átlagos fix költségfüggvény összegeként: Az átlagos fix költségfüggvény hiperbolikus függvény; határértéke az helyen plusz végtelen, a plusz végtelenben pedig 0. A kibocsátás növekedésével az átlagos változó költség – az átlagos fix költségfüggvény szigorúan monoton csökkenése miatt – egyre jobban megközelíti az átlagköltség értékét.
Péntek, Április 8, 2022 A nap: Napkelte 06:05, Napnyugta 19:18. A Hold: Holdkelte 09:59, Holdnyugta 02:03, Holdfázis: növekvő hold Föld mágneses mezeje: Aktív Ultraibolya index: 1, 3 (Alacsony) 00:00 éjszaka 00:00 és 00:59 között A levegő hőmérséklete: +10 °C Az időjárási viszonyok és az időjárási viszonyok előrejelzése: Felhős Szél: enyhe szél, délnyugati, sebesség 11 km/ór A szárazföldön: A fák levelei zizegnek, az arcon érezhető a légmozgás. Időjárás tiszakécske óránként szeged. Tengernél: Kis hullámok, de a vízfelület még sima. Széllökések: 18 km/ór Relatív páratartalom: 81% Felhőzet: 63% Légköri nyomás: 989 hPa Láthatóság: 100% 01:00 éjszaka 01:00 és 01:59 között A levegő hőmérséklete: +10 °C Az időjárási viszonyok és az időjárási viszonyok előrejelzése: Nagyon felhős Szél: gyenge szél, délnyugati, sebesség 14 km/ór A szárazföldön: A szél a fák leveleit, vékony hajtásait mozgatja. Tengernél: Barázdált vízfelület, határozott hullámvonalakkal.
Tengernél: Hosszú, alacsony hullámok, fehér tarajjal.
Viseljen napszemüveget fényes napokon. Ha könnyen éget, fedje fel és használjon széles spektrumú SPF 30+ fényvédőt. A fényes felületek, például a homok, a víz és a hó növelik az UV-expozíciót.
Az Aktív Rádió 1995-ben indult el helyi rádióként Szolnokon az FM 92. 2 MHz-es, frekvencián az első időszakban 12-20 óra közötti műsoridőben. A rádió a sikeres pályázat után 1999. március 7-től folyamatos 24 órás műsort állít elő és sugároz hallgatóinak. A műsorstruktúrára jellemző, hogy reggel 6 órától este 20-22 óráig élő műsorral, óránként illetve a reggeli műsorunkban félóránként helyi híreket és információkat mondanak, játékokkal és az itt élő embereket érdeklő és érintő rövid magazinműsorok szerepelnek a kínálatban. Időjárás tiszakécske óránként debrecen. A rádió célja olyan zenei és információs kínálat megteremtése, amely optimális környezetet teremt a rádióban hirdetések, felhívások elhelyezésére, vagyis az "üzeneteket" a lehető leghatékonyabban kívánják eljuttatni hallgatóinkhoz. Vételkörzet Szolnok - FM 92, 2 MHz Tiszakécske - FM 102, 2 MHz Karcag - FM 93, 8 MHz