Az Európai Bizottság 2013. június 19-én fogadta el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új regionális támogatási iránymutatást, amely a regionális beruházási támogatásra jogosult régiók kiválasztásának szabályairól rendelkezik, és térségenként meghatározza a támogatás engedélyezett maximális mértékét. Ennek alapján dolgozta ki minden tagállam - így Magyarország is - a regionális beruházások állami támogatásának mértékéről szóló koncepciót, a regionális támogatási térkép tervezetét, amelyet 2013. november 13-án jelentett be az Európai Bizottságnak. Magyarország új regionális támogatási térképét többszöri egyeztetést követően az Európai Bizottság 2014. március 11-én hagyta jóvá.
A területi besorolás alapján meghatározott támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásainál 10 százalékponttal növelhetők. A regionális nagyberuházásoknál az alkalmazható maximális támogatási intenzitás az 50 millió euró elszámolható költségrészig a területi besorolásban meghatározott mértékkel megegyezik, az 50 millió euró és a 100 millió euró közötti elszámolható költségrészre annak ötven százaléka, a 100 millió euró feletti elszámolható költségrészre pedig 34 százalék maradt, a korábbi időszak támogatási lehetőségeivel egyezően. Az Európai Bizottság lehetővé tette, hogy a kis- és középvállalkozások az egész ország területén - Budapesten is - az új regionális támogatási térképben meghatározott mérték felett további 10 és 20 százalék közötti beruházási támogatást kaphassanak. Az Európai Bizottság 2013. június 19-én fogadta el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új regionális támogatási iránymutatást, amely rendelkezik a regionális beruházási támogatásra jogosult régiók kiválasztásának szabályairól, és térségenként meghatározza a támogatás engedélyezett maximális mértékét.
A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest. Az Európai Bizottság 2013. június 19-én fogadta el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új regionális támogatási iránymutatást, amely a regionális beruházási támogatásra jogosult régiók kiválasztásának szabályairól rendelkezik, és térségenként meghatározza a támogatás engedélyezett maximális mértékét. Ennek alapján dolgozta ki minden tagállam - így Magyarország is - a regionális beruházások állami támogatásának mértékéről szóló koncepciót, a regionális támogatási térkép tervezetét, amelyet 2013. november 13-án jelentett be az Európai Bizottságnak. Magyarország új regionális támogatási térképét többszöri egyeztetést követően az Európai Bizottság 2014. március 11-én hagyta jóvá.
2019. április 26. 10:46 A regionális támogatási térkép 2020. december 31-én lejár, de várhatóan az új állami támogatási szabályok 2022-es elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban sem fog csökkenni az egyes magyarországi régiókban elérhető intenzitás. Pest megyében, ha önálló régióként elismeri a Bizottság a regionális támogatási térképen, magasabb támogatási intenzitás lehet alkalmazható 2021-től. A regionális támogatási térkép lehetséges változásai 2021-2022 Az Európai Bizottság (Bizottság) 2012-2014 folyamán az állami támogatási szabályozás korszerűsítése (State Aid Modernisation, SAM) c. kezdeményezése keretében új jogszabályokat és iránymutatásokat fogadott el, köztünk a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást [1] is. A szabályok többségének időbeli hatálya 2020. december 31-én lejárna, de a Bizottság 2019 elején tájékoztatta a tagállamokat, hogy mielőtt a szabályok jövőjéről döntene, a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással [2] összhangban hatásvizsgálatokat szeretne végezni az eddigi tapasztalatok alapján.
chevron_right Európai Bizottság: új regionális támogatási iránymutatás hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. 04. 28., 08:48 Frissítve: 2021. 28., 08:56 Az Európai Bizottság 2021. április 19-én fogadta el a 2022–2027-es időszakra vonatkozó regionális támogatási iránymutatást, amely 2022. január 1-jétől fogja meghatározni annak kereteit, hogy milyen feltételekkel és milyen maximális támogatási intenzitással nyújthatók regionális beruházási támogatások, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében. Miért fontos a regionális iránymutatás? Magyarországon ún. regionális beruházási támogatásnak minősül pl. a fejlesztési adókedvezmény, az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások rendszere, és a beruházásokhoz (eszközbeszerzéshez, infrastruktúrafejlesztéshez) nyújtott támogatások jelentős része. Az iránymutatás rögzíti azokat az alapszabályokat, amelynek megfelelően a tagállamok ezeket a támogatásokat nyújthatják az EU átlagától elmaradó fejlettségű területeik gazdasági fejlesztése céljából.
A tájékoztatás szerint Magyarország által benyújtott kérvény alapján Göd és Sződliget felkerült a kevésbé fejlett régiók közé, ugyanakkor Pilisvörösvárt és Solymárt levették onnan. A módosított térkép 2017. január 1-től 2020. december 31-ig lesz hatályban. Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók - ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát - egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális mértékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Magyarország esetében a korábbi, 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke. A regionális támogatások lehetséges maximális mértéke változatlanul 50 százalékos Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép-Magyarországon Budapesten nagyvállalatoknak beruházási támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 35 százalékra nő az intenzitás mértéke a 2007-2013 közötti időszakban hatályos 30 százalékhoz képest.
Bujdosó Ilona A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának nemzetközi gazdaság és gazdálkodás alapszakán végeztem 2011-ben, majd munka mellett tanulmányaimat nemzetközi pénzügy és kontrolling mesterképzési szakán folytattam. Ennek elvégzését követően 2015-ben szereztem mesterfokozatú diplomámat. A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökségnél kezdtem munkámat, ahol 4 éves tapasztalatra tettem szert elsősorban a hazai/nemzetközi innovációs és kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, a régió innovációs folyamatainak szerveződésében. 2014 ősze óta dolgozom a Vanessia Kft-nél, ahol vezető tanácsadóként nyújtok segítséget a cég partnerei számára. Szakterületeim: kutatás-fejlesztés, innováció, gazdaságfejlesztés. ELÉRHETŐSÉGEIM: ☏ (+361) 319-2707/109 mellék ☏ (+36 20) 400-4419 ✉ ilona[kukac]
2018 novemberében az Antarktiszról széléről indulva vállalkozott rá, hogy eléri a Déli-sarkot. 2019. január 7-én, 44 nap és 4 óra elteltével teljesítette a távot, ami összesen 914 kilométer volt. [7] [8] Magánélete Középiskolás diáktársa volt későbbi felesége, Viktória, akivel egy iskolai futóversenyen alkottak először kétszemélyes csapatot. Egyetemista korukban határozták el, hogy együtt váltják valóra mindkettejük álmát, az Atlanti-óceán átevezését, de 2012-ben elváltak. [9] Kötetei Rakonczay Viktória–Rakonczay Gábor: Tűzhangya. Erős motíváció az álmod megvalósításához; Pongor, Bp., 2011 ( Célmegvalósító sorozat) Átkelés a végtelenen. Tudatos átkelés önmagunk óceánján; Jaffa, Bp., 2013 Extrém. Életed mint alkotás mutatkozik meg az időben, Bp., 2016 Díjak, elismerések Moholy-Nagy Nívódíj, Budapest, 2001 Magyar Formatervezési Díj – Budapest, 2007 [10] Guinness World Record Elismerés - London, 2008 Guinness World Record - 2013 Év Kalandja Díj, ( Adventure of the Year, National Geographic) - Washington, 2012 Magyar Nemzetért ezüstérem - Budapest, 2019 Jegyzetek ↑ ESEMÉNYEK IDŐRENDBEN, FOTÓK.
Rakonczay Gábor pénteken úgy döntött, hogy nem folytatja tovább az evezést, és hat nappal az indulást követően mentőhelikopter segítségével visszatér a szárazföldre. Mint a Rakonczay Expedíciók Facebook-oldaláról kiderül, az extrémsportoló jól van, nem történt sérülés vagy baleset. Az Index később úgy értesült, hogy az időjárás volt túl rideg, a sportoló átfagyott. Tenerifén pihen. Mindenét hátra kellett hagynia, az összes felszerelése az óceánon maradt. Rakonczay Gábor mai napon úgy döntött, hogy nem folytatja tovább az evezést, és hat nappal az indulást... Közzétette: Rakonczay Expedíciók – 2021. január 15., péntek Nyitókép: forrás: Facebook
Rakonczay Gábor feladta próbálkozását, hogy SUP-pal átevezze az Atlanti-óceánt; mentőhelikopter segítségével visszatért a szárazföldre. A magyar extrémsportoló hat nappal az indulás után döntött úgy, hogy befejezi kísérletét, amelyet a maga tervezte és építette, 5, 5 x 1, 5 méteres, merev testű szörfdeszkával akart végrehajtani a Kanári-szigetektől indulva, teljesen egyedül, kísérőhajó nélkül. A világon ő lett volna az első, aki ilyen próbát sikerrel teljesít kabin nélküli vízi járművel. Rakonczay Gábor egy élő Facebook-videóban számolt be a történtekről. Elmondta, teljesen átázott a ruhája, keveset aludt, amiatt pedig többször hallucinált is. "Hozni kellett egy döntés: nem léphetem át a határt, ez így nem oké" – fogalmazott. Rakonczay felidézte, hogy amikor szinte önkívületi állapotban úgy érezte, meleg az őt beterítő hullám, és a mentőmellényt levéve be kellene mennie a 16 fokos vízbe felmelegedni, akkor döbbent rá, hogy így nem folytathatja. Mint mondta, ilyen szintű veszéllyel, "szuper rizikofaktorral" járó expedíciót nem vállal többet.
Ezzel a mutatványával új óceánátevező Guinness-rekordot állítottak fel, a közel 5000 kilométeres távolságon. 2018-ban 28 napos célkitűzéssel vállalkozott ár, hogy az Antarktiszról széléről indulva eléri a Déli-sarkot. 2019. január 7-én teljesítette a 914 kilométeres távot, 44 nap és 4 óra alatt.