Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. jan 31. 19:45 A nyitóképen: A dán Anders Zachariassen (középen) és a svéd Max Darj (jobbra) a férfi kézilabda-világbajnokság döntőjében játszott Svédország – Dánia mérkőzésen Kairóban 2021. január 31-én / Fotó: MTI/AP/Petr David Josek Dánia férfi kézilabda-válogatottja megvédte világbajnoki címét, miután 26-24-re legyőzte Svédországot az egyiptomi torna vasárnapi döntőjében, Kairóban. A dánok legutóbb négy évvel ezelőtt - 2017. január 22-én - veszítettek vb-mérkőzést, amikor Albertville-ben kikaptak a magyar válogatottól a nyolcaddöntőben. Dánia-Svédország 26-24 (13-13) A 17. Ferfi kezilabda vilagbajnoksag. percben alakult ki először kétgólos különbség a csapatok között, ekkor az olimpiai bajnok dánok vezettek 8-6-ra. Később a svédek egy 3-0-s sorozattal fordítottak, ám a szünetben ismét döntetlen volt az állás. Mindkét csapat rendkívül összeszedetten és felkészülten játszott a második felvonás elején is, majd a dánok egy 5-1-es szériával elléptek, és a 49. percben először volt három találat az előnyük.
Talant Dujsebajev edző fiatalítása Lengyelországban 17. hellyel zárult. Óriási bravúrt vitt véghez vasárnap a férfi kézilabda-válogatott. Kedden már az elődöntőért játszanak a csapatok a franciaországi világbajnokságon. Gudmundur Gudmundsson csalódottan nyilatkozott az elveszített nyolcaddöntő után. A magyar válogatott 27-25-re legyőzte Dániát a világbajnokság nyolcaddöntőjében. Egyiptomot verték Zeljko Babic tanítványai az egyenes kieséses szakasz első fordulójában. Férfi kosárlabda NB I: Pécsen győzött a Szolnok - NSO. A 32 éves kapus volt a mezőny legjobbja az olimpiai bajnok elleni nyolcaddöntőben. A visszatérő játékos szerint ezúttal sem egy fecske csinált nyarat. A magyar válogatott végig vezetve múlta felül jóval esélyesebb ellenfelét. Kedden a norvégokkal játszunk. Vasárnap délután Dánia ellen lépnek pályára a mieink a franciaországi kézi-vb-n. Második cserelehetőségét is kihasználta a magyar válogatott a franciaországi világbajnokságon. Marosi László, az MKSZ alelnöke értékelte a magyar válogatott csoportkörbeli teljesítményét. Gőzerővel készül a Dánia elleni világbajnoki nyolcaddöntőre a magyar válogatott.
Az érvényes regisztrációról válaszemailt küldünk. *A magyar válogatott a csoportkör során mindkét helyszínen pályára lép. Az NBI-es, idén a BL-ben induló ÉRD női kézilabdacsapata sok sikert kíván az augusztus 10-23. között, Érd és Budaörs közös rendezésű V. IHF U19 Férfi Kézilabda Világbajnokságon résztvevő, Kovács Péter által vezetett magyar válogatottnak. Támogatóink Médiapartnereink
Augusztus 10-23. VB Érd jegyinfó: 0620 472 4996 Érd - C és D csoportok mérkőzései Kieséses szakasz Augusztus 23. Péntek - 14:30 Bronzmérkőzés 17:00 Döntő Megkezdődik a jegyárusítás az Érd Városi Sportcsarnokban. A VB kezdetéig hétköznap 8-16 óra között lehet a helyszínen jegyeket váltani. VB jegypénztár érdi nyitvatartás: A világbajnokság kezdetéig - Augusztus 5-9: 8-16 óra között A világbajnokság ideje alatt - a pénztár a programnak megfelelően adott napon az első mérkőzés előtt 1 órával nyit és az utolsó mérkőzés befejezését követően fél óráig van nyitva. A Nagy bérletek a világbajnokság teljes programjára, mindkét helyszínen minden mérkőzésre érvényesek. A napijegyek és a kis bérletek helyszínenként vásárolhatók. Férfi kézilabda világbajnokság mai mérkőzései. A jegyek és bérletek nem számozott ülőhelyre szólnak. A belépés 10 éves kor alatt INGYENES. Csoport (minimum 10 fő) belépése szintén INGYENES, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a email címen lehet a következő adatok megadásával: csoportvezető neve, a csoport tagjainak neve, helyszín, időpont.
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség. ) 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. A házasság boldogtalan volt, Vilma sokat maradt egyedül, és a vagyont elkártyázó, párhuzamos viszonyt folytató férj még a néhány tudományos szaklap és az éjszakai gyertyavilágítás árát is felrótta neki. Az esküvő után egy évvel fiuk született, akivel azonban anyja a kor nemesi szokásai miatt nem sokáig foglalkozhatott: anyósa ragaszkodott hozzá, hogy nevelőnőt fogadjanak. Mivel Magyarországon a nők nem járhattak egyetemre, Vilma – fájdalmas döntést hozva: a kis Gyurkát ideiglenesen hátrahagyva – Zürichbe utazott tanulni.
Egész életében képezte magát, tanulmányok, művek köthetőek hozzá, alakja forradalminak számít a hazai orvoslásban és a női jogokért való küzdelemben is. Nagyapám révén a családnév folytatódott egészen az édesanyámig, aki szintén a Hugonnai Vilma nevet viselte, és szeretettel őrizte édesapja nagynénjének történetét - emlékezett Hugonnai Vilma dédunokahúga, aki jelen volt az avatóünnepségen. Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka – tisztelgett Pikó András, Józsefváros polgármestere, legismertebb idézetével emlékezve meg a első magyar orvosnőről.
Első magyar orvosnő: Dr Hugonnai Vilma Hugonnai Vilma élete úgy indult, mint egy romantikus leányregény: 1847-ben született Nagytétényben, arisztokrata családban, egy harmincszobás barokk kastélyban. A grófi címet viselő Hugonnay családnak kiterjedt birtokai és a legmagasabb körökbe ajtót nyitó kapcsolatai voltak. A kis Vilma öt testvérével együtt a kor szokásának megfelelően dajkák és nevelőnők mellett nőtt fel, édesanyja szeretetét csak távolról érezhette, naponta csak néhány percig találkozhatott vele. Anyja nemcsak azért tartott távolságot gyerekeitől, mert elegáns körökben ez így volt szokás, hanem mert tudta magáról, hogy fertőző tüdőbeteg, és felvilágosult nő lévén, így védte gyermekeit a halálos kórtól. Fiait gimnáziumban, egyetemeken taníttatta, külföldi iskolákba is eljuttatta, de lányai csak Prebstel Mária pesti leánynevelő intézetében sajátíthatták el a korabeli úrilányok szokásos ismereteit. Vilma egy intézeti iskolatársnője révén ismerkedett meg Szilassy György báróval, akihez 18 éves korában férjhez ment.
Egy fiatal lány diszítette föl a nevét az a múlt héten az orvostudományi czímmel; ő az első magyar egyetemen végzett orvosnő, a kinek nyomdokain fog haladni most már a követők nagy sora. Dr. Steinberger Sarolta tisza-újlaki jómódú család gyermeke; középiskolai tanúlmányait magánúton végezte, az érettségi vizsgálatot a kolozsvári ref. kollégiumban tette le szép sikerrel. Épen abban az esztendőben nyilt meg az egyetem kapuja női hallgatók számára és ő volt az első, a ki az orvostudományokhoz vezető küszöböt átlépte. Öt évi kitartó munkásság után, a mult héten folyt le ünnepélyes tudorrá-avatása, mely alkalommal a központi egyetem aulája nagyszámu érdeklődő közönséggel telt meg. A doktor-kisasszony nehány hét múlva hosszabb külföldi útra indúl, a hol főleg a nőgyógyászatot fogja tanulmányozni s onnan visszatérve orvosi működését Budapesten kezdi meg.
Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet és ragályos betegségek ismeretét. Elméleti és gyakorlati munkáival bizonyította az egészségügyi felvilágosítás melletti elkötelezettségét. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire és a nők képzésére is kiterjedt. Az első világháború kitörésekor, 67 évesen még katonaorvosnak jelentkezett, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el. Munkássága mérföldkő volt a magyar orvostörténetben. Elszántsága, bátor kiállása követőkre talált, életének utolsó éveiben már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. A teljes egyenjogúság elismerése azonban még váratott magára. Ezt mutatja, hogy az orvosi szaklapok – amelyek minden orvos elhunytáról beszámoltak – Hugonnai Vilma 1922-ben bekövetkezett haláláról egyetlen nekrológgal sem emlékeztek meg.
Az elkövetkező másfél évben egy svájci alapítványi kórház sebészeti osztályán dolgozott segédorvosként, leghőbb vágya azonban egy otthoni praxis volt, így végül hétéves távollét után 1880-ban tért vissza Magyarországra. Diplomájának hazai elismertetése azonban rendkívüli akadályokba ütközött. Miután letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, 1882 májusában kérte először orvosi oklevelének elismerését a budapesti orvosi kar tanári testületétől. A testület támogatta a honosítást, de a rendkívüli kérést, hogy egy nő orvosi diplomával rendelkezzen, jóváhagyásra Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztették fel, aki megtagadta a kérelmet. Vilma két alkalommal is meglátogatta a minisztert személyesen, hogy meggyőzze álláspontja megmásításáról, ám az államférfi úgy tartotta: "A nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogúsítanánk a férfiakkal. " Az érvényes jogszabályok alapján a nő csak szülésznőként tevékenykedhetett az orvosi pályán, amit azonban bántónak, szinte megalázónak talált, hiszen tudása, tapasztalatai sokkal felelősségteljesebb feladatokra is képessé tették.
Apai nagyszülei szentgyörgyi Horváth Zsigmond ( 1770 – 1824) aranysarkantyús lovag, földbirtokos, és csáfordi Csillagh Jozefa voltak. Apai nagyapja, az ősrégi szentgyörgyi Horváth család sarja, szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1810 -ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét Hugonnai ra változtathassa. Ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott Ferenc császár és király. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból három gyermeke született. [4] [5] [6] [7] Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, férje sokszor hagyta magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét. 1869 -ben értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett.