A tapasztalatok szerint a betegségben szenvedő betegek harmada tartozhat a munkacsoport által "nehezen kezelhetőnek" elnevezett kategóriába. Az ízületek gyulladásos elváltozásával járó reumatoid artritiszben szenvedő betegek ún. "nehezen kezelhető" csoportjának terápiájához vihet közelebb az a közelmúltban megjelent nemzetközi tudományos publikáció, melynek első szerzője dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. Dr nagy györgy urology. Becslések szerint a reumatoid artritiszes betegek harmadánál nem kellően hatásosak a jelenleg elérhető terápiás ajánlások. Az európai együttműködéssel megvalósuló munka során most első lépésben definiálták, hogy kik sorolhatóak ebbe a csoportba – az erről szóló közlemény a reumatológia nemzetközi szinten vezető lapjában jelent meg –, ezt követően pedig megkezdődött egy új ajánlás kidolgozása az érintett páciensek kezeléséhez. A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun kórkép, amely az ízületek gyulladásos elváltozásaival jár.
Átlagosan a népesség 0, 3-0, 6 százalékát érinti, vagyis Magyarországon több tízezer ember küzd ezzel a betegséggel. A betegség kezelése sokat javult az elmúlt két-három évtizedben, számos új gyógyszer, biológiai és célzott terápia is elérhetővé vált, az orvosok munkáját pedig folyamatosan frissülő európai szintű protokoll segíti. Ugyanakkor tapasztalatok szerint a betegek körülbelül egyharmadánál nem bizonyulnak hatásosnak a jelenleg elérhető terápiás irányelvek, amely célja a tünetmentességhez közeli állapot elérése – mutatott rá dr. Mint hozzátette: nagyon heterogén betegcsoportról van szó, jellemzően azok tartoznak a "nehezen kezelhető" kategóriába, akiknek valamilyen súlyos társbetegsége (pl. Dr nagy györgy de. tüdő- vagy szívbetegség, depresszió) van. Dr. Nagy György klinikusi tapasztalatai alapján úgy vélte, külön ajánlás szükséges az ilyen betegek kezeléséhez, a reumatológusokat összefogó európai szakmai szervezet (European Alliance of Associations for Rheumatology, EULAR) pedig támogatta pályázatát.
2009-ben beválasztottak az egyetem államvizsga bizottságába. Rendszeresen tart előadásokat sebészeti és gasztroenterológiai kongresszusokon itthon és külföldön egyaránt.
Így jobban elfért a mélyhűtőben, és felhasználása is egyszerűbb lett. Csak kivettem egy kockát, beledobtam a levesbe – és elöntötte a konyhát a friss petrezselyem illata – amit nem tud visszahozni a szárítmány sem, de még a télen hajtatott sápatag csokor sem. Borbás Marcsira meg a Gasztroangyalra visszatérve: jól tudom, hogy az indirekt befolyásolás sokkal hatásosabb, mint az arcba tolt manipuláció – sőt, ez utóbbi kontraproduktív is lehet. De van egy nagy különbség más, hasonló néven ismert személyekhez képest: nincs – legalábbis a műsorában – izzó gyűlölet, de még csak lenézés, káröröm se. Valószínűleg nem ő fogja megírni a huszadik századi magyarországi liberalizmus és keresztényszocialista eszmerendszer összehasonlító elemzését mondjuk idősebb Vázsonyi Vilmos és Pehm József műveinek tükrében. De ért az emberek nyelvén – sőt képes gügyögés (kivéve, ha határon túli, vagy kutya akad az útjába – egy határon túli kutya végképp megindítja) és lenézés nélkül beszélgetni is. Ez pedig mindkét oldalon ritka erény.
"Az első iskolai szereplésemen elsírtam magam, nem gondoltam volna, hogy egyszer képernyőre kerülök" – árulta el Borbás Marcsi televíziós műsorvezető, Magyarország gasztroangyala, aki Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő vendége volt a legutóbbi Szabadhegyi Találkozások sorozatban. Borbás Marcsi egy alföldi kis faluban, Madarason nőtt fel, biológia-földrajz, illetve művelődésszervező szakon végzett, végül soha nem dolgozott tanárként. 26 évesen kezdte a szakmát a Magyar Televíziónál, ami késeinek számít, "pedig szerintem nem lehet jó televíziós az, akinek nincs megfelelő mennyiségű lelki sebe és tapasztalata. A tévés olyan, mint egy stewardess, az a dolga, hogy a vele szemben lévőt a lehető legtisztességesebben megmutassa a nézőknek. Aki úgy gondolkodik, hogy ez a szakma róla szól, azokat mind elbocsátanám" – mondta el véleményét és hozzátette, a tévé legfontosabb feladata az érzelmi nevelés lenne. A népszerű televíziós személyiségnek mindig az aktuális műsora a kedvence, ám a Főtér örök szerelem marad, ott találta meg a hangját, önmagát.
A március 24-i adás tartalmából. Halat sütni nem nehéz, csupán ismerni kell az alapvető fogásokat, fűszereket és néhány apró trükköt. Marcsi megmutatja, hogyan lehet igazán szaftos és illatos süllőt sütni, a vendége pedig Szári Zsolt lesz, aki keszegből készít két fantasztikus fogást. Borbás Marcsi szakácskönyve – Duna – március 24., vasárnap, 17:25 Tovább a műsoroldalra >>>