A Szegedi Nemzeti Színház december 10-én újabb premierre készül. Cédric Chapuis Élet-ritmusra című monodrámája kerül színre a Kisszínházban. A magyarországi bemutatóhoz kapcsolódóan közönségtalálkozóra invitáljuk kedves Nézőinket! Időpont: 2021. december 7. (kedd) 16. 30 Helyszín: Reök-palota (Szeged, Magyar Ede tér 2. ) Résztvevők: Hojsza Henrietta rendező, valamint a szerepet alakító Medveczky Balázs Beszélgetőtárs: Barnák László főigazgató Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust. Szegedi nemzeti színház facebook entrar. Kisvártatva viszont a szülei motivációs jelleggel megígérik, hogy vesznek neki egy dobszerkót, ha megerőlteti magát. Adrienből egy szempillantás alatt osztályelső és házitündér válik. Azonban ahogy zenélni kezd, szemernyi ideje sem marad semmi másra. Heti tíz eurót fizet az öccsének, hogy az ő leckéjét is megírja. A dobolás kezd a család idegeire menni, de Adrien felfedezi, hogy létezik elektromos dobszerkó is.
A Szegedi Nemzeti Színház társulata is a tiltakozó pedagógusok mellé állt. Fotó: Szegedi Nemzeti Színház Facebook. Egész március a pedagógussztrájktól volt hangos. Nem csak országszerte kezdtek tüntetésbe a tanárok, hanem bizony Szegeden is. Az úgynevezett polgári engedetlenséghez a héten számos intézmény csatlakozott, most pedig a Szegedi Nemzeti Színházból is érkezett elvi támogatás a sztrájkoló pedagógusok felé. A társulat kedden egy Facebook-bejegyzésben biztosította a tanárokat arról, hogy a Szegedi Nemzeti Színház is kiáll mellettük. Egy fotót tettek közzé, amelyen a kockás inget viselve állnak. Szegedi nemzeti színház facebook videos. Mint írták: "a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagjai kiállnak a pedagógusok mellett. " ÍGY ZAJLOTT A DEMONSTRÁCIÓ SZEGEDEN Múlt héten szerdán délután a Klauzál téren gyűltek össze a sztrájkoló pedagógusokat támogató szegediek. A megtartott demonstráción ott volt Erdélyi Eszter, a PDSZ szegedi képviselője és Szajbély Mihály egyetemi tanár, az SZTE-BTK szenátora, aki többek között arról beszélt, hogy aki ma Magyarországon tanár, az elhivatottságból lett tanárrá.
Vagyis szeretnénk, hogy idővel a szakemberek, a gépesített technikák alkalmazásához mérten megfelelő BSc vagy MSc képzést kapjanak. Ehhez azonban a tér megteremtése mellett, eszközbeszerzésre is szükség lesz. Mindemellett szerepet vállaltunk a poszt-covid betegek ellátásban, illetve a koronavírus-járvány áldozatául esett személyek családjainak megsegítésében is – összegezte Prof. Babik Barna. A sajtótájékoztatón az innovációs és technológiai miniszter köszönetet mondott az SZTE SZAKK dolgozóinak, majd az Egyetemen és az ELI-ben zajló kutatásokat méltatta. -Az a tevékenység, amelyet a magyar egészségügy a koronavírus-járvány következtében az elmúlt két évben nyújtott, erőn felüli volt. Ebből mára mindenki nagyon sokat tanult, a legfontosabb hozadéka mégis az integrált együttműködés, amelynek a gyógyításon felül egy nagyon fontos eleme lesz majd ez a centrum is, amelyet Szegeden hozunk létre. Ez minden bizonnyal újra pozícionálja majd az SZTE-t és a hozzá tartozó intézményeket is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a modellváltó Egyetem a közeljövőben, a fejlődés érdekében további anyagi lehetőségekhez jusson – hangsúlyozta Prof. A Szegedi Nemzeti Színház társulata is a tiltakozó pedagógusok mellé állt – Szegedi hírek | Szeged365. Palkovics László.
Koncertszerű opera három felvonásban, két részben, olasz nyelven. A szöveget írta Giuseppe Bardani, Friedrich Schiller azonos című műve alapján. Erzsébet fogva tartja a skót királynőt, Máriát, ám halogatja kivégzését, mert tudja, hogy azzal még több ellenséget szerezne Angliának. Leicester grófja, akibe Erzsébet még mindig szerelmes, megkísérli, hogy kegyelmet kérjen szíve új hölgyének, Máriának. Ez annyira felbőszíti az angol királynőt, hogy azon nyomban aláírja a halálos ítéletet. Érdekes, hogy az ősbemutató két főszereplője ki nem állhatta egymást, aminek egyik oka az volt, hogy az akkor már ünnepelt zeneszerző kegyeiért versengtek. Az egyik próbán az Erzsébetet alakító énekesnő a hajánál fogva kezdte ráncigálni kolléganőjét, amit az egy jól irányzott ökölcsapással torolt meg. Ez a mozzanat még akkor is túlzásnak hatott, ha a megfelelő dramaturgiai ponton történt, mégpedig ott, ahol Erzsébet és Mária egymást becsmérlik. Itt követhetsz és kedvelhetsz minket! Baán Lászlót és Ókovács Szilvesztert is díjazták a nemzeti ünnepen. Kattints a fenti képre! A bajokat tovább tetézte, hogy az Olaszországban intenzíven működő cenzúra is beleszólt a librettóba.
Radics Márta TISZTÁS című tárlatának ad otthont a Miskolci Nemzeti Színház. A kiállítás megnyitójára március 30-án 16 órakor kerül sor a Nagyszínház emeleti társalgójában. Radics Márta kerámia plasztikái a képző- és iparművészet áthatásán keresztül jönnek létre. A művésznő a kerámia technológián belül számos területet kipróbált, folyamatosan kísérletezik, új formai lehetőségek után kutat. Jelenleg a porcelánöntés technológiáján keresztül keres kreatív, kifejező lehetőségeket. Szegedi nemzeti színház facebook youtube. Plasztikái kialakításánál különböző geometrikus téri elemekből építkezik. A szabályos építő egységeket spontán és kiszámíthatatlan felülettel látja el, mely felületek mélysége, textúrájának gazdagsága önálló formaként is funkcionálhat. A szabályos téri elemek felületi "roncsolásával" izgalmas formai játékot kap. A felületek formaalakító hatása számos variációt képez pozitív és negatív formák között, mely gyakran drámai hatást eredményez, így a művésznő az emberi léttel társítható fogalmak kifejezésére gazdag eszköztárral reflektálni.
A Szegedi Napló folytatásokban hozta le az író első országos elismerést jelentő művét, A legfeketébb Afrikában címmel, amelyet Sir Mummery Róbert álnéven jegyez. Élces hangnemben megalkotott írásai miatt több ízben is bajba került, még államfogház-büntetést is kapott, ahonnan persze folytatta a munkát és a börtönből küldte el tudósításait a Szegedi Napló számára. Így született meg Az állami emberszelídítőben. Egy államfogoly naplójából című cikksorozata. Hogyan vezetett az út a Hungária szálló híres irodalmi asztalától az "emberszelídítőn" (államfogházon) át az egri remete magányáig? Többek között ez a kérdés is megválaszolásra kerül a könyvtár legújabb kiállításának izgalmas részletei által. Kedves Látogató! Felhívjuk szíves figyelmedet, hogy az instagramon:, a facebook oldalunkon: és a youtube csatornánkon: is elérhetőek vagyunk! Kérünk szépen, ha időd engedi, kedved van, akkor kövess ezeken az oldalakon is minket! SZTE: Kardiorespiratorikus Kiválósági Centrum jön létre. Köszönettel: szerkesztősége A meghosszabbított, május 4-ig látogatható kiállítás kapcsán április 13-án (szerdán) 16.
Cziffra onnantól nem koncertezett zenekarral és lemezfelvételt sem készített. Magyarországgal kivételt tett: fia halála után két héttel minden erejét összeszedve az első Budapesti Tavaszi Fesztiválon a magyar közönség kedvéért lépett színpadra. 72 évesen egy Párizs környéki klinikán halt meg. "Cziffra György sohasem volt elégedett magával. Folyton tökéletesítette tudását. Rengeteget gyakorolt. Életútja megtanít bennünket gondolkodni, hogy véleményünk legyen a világról. Megtanít bennünket, hogy higgyünk magunkban, és arra is megtanít: a művészet sohasem mérhető racionálisan. Cziffra a bárokat is hangversenyteremmé tudta alakítani. Nem elégedett meg azzal, hogy eljátssza a hangokat, hanem a szerző alkotótársává vált. Minden előadásába belecsempészte saját egyéniségét, de nem csorbította a szerzők műveit" – fogalmazott beszéde végén Tóth József polgármester, aki megemlítette Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvét is. Ahogy mondta: "Ez a mű egy kordokumentum. Helytörténeti érték.
A cigányzenész családnak anyanyelve volt a muzsika. Apja, aki szintén György névre hallgatott, egyes források szerint cimbalmosként, mások szerint hegedűsként kávéházakban, színházakban zenélt, Párizst is megjárta. A kis Cziffra improvizációs készségét a cirkuszban csillogtatta, azzal a pár pengővel pedig, amit a játékáért kapott, a családi büdzsét támogatta. Igencsak rá voltak szorulva. Kilencévesen jelentkezett a Zeneakadémiára, ebben muzsikus apja is támogatta, Dohnányi Ernő vette fel és többek között Weiner Leó volt a mestere. Három év múlva már "hangosfilmen szerepelt mint zongoraszólista", olvasható A magyar muzsika könyvének Cziffra György szócikkében. Lóparizer Fiatalon bárzongoristaként és kidobó emberként Rejtő-regénybe illő életet élt. A vendégeket felváltva hol zongorán, hol a könyöküknél fogva kísérte – ki. Az Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvének ironikus hangneme olykor tényleg Királyhegyiével vagy Rejtőével vetekszik: "Egy elég sötét éjszakai kocsmában kötöttem ki, amit is a Danaida hordójának neveztek.
Cziffra György, a világhírű zongoravirtuóz, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész 17 évvel ezelőtt hunyt el. Elképesztő, szinte hihetetlen művészkarrier az övé, amely az angyalföldi nyomorúságos barakklakásból a második világháború vérzivatarán át, a füstös pesti bárokon és az ötvenes évek elejének magyar börtönein át a világ nagy hangversenytermeinek dobogójáig ívelt Cziffra György ( Budapest, 1921. november 5. – Párizs, 1994. január 17. ) csodagyermek ként indult az angyalföldi feneketlen nyomorból, roma zenész családból. Édesapja tanította zongorázni, aki hegedűművész volt. Ötéves korában szerepelt először nyilvánosan, hogy improvizációival pénzt keressen családjának egy cirkuszban. Dohnányi Ernő jóvoltából került 8 éves korában a Zeneakadémiára. Tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon. Hiába volt azonban ragyogó tehetség, az előkelő művészvilág nehezen fogadta be.