Tisztelt Lakosság! Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy 2021. március 01. napjától Mezőtúr I. számú fogorvosi körzetében Dr. Rácz Ildikó fogorvos megkezdi a rendelést. Rendelési idő: Hétfő: 08. 30 – 15. 30 Kedd: 08. 30 – 14. 00 Szerda: 08. 30 Csütörtök: 08. 00 Péntek: 08. 30 – 13. 30 Rendelés helye: Fogorvosi rendelő 5400 Mezőtúr, Kossuth Lajos u. 9-11. III. emelet Időpont egyeztetés: A rendelést előzetes időpont egyeztetést követően vehetik igénybe az I. számú fogorvosi körzethez tartozó lakosok. Időpont rendelési időben az alábbi telefonszámokon kérhető: 06-56/550-467; 06-70/205-4790. Ezúton szeretném megköszönni Dr. Jódi Pál és Dr. Patakfalvi Károly fogorvos urak áldozatos munkáját, hiszen a veszélyhelyzet időszakában is folyamatosan biztosították a város lakosai számára a fogászati ellátást nemcsak a saját körzetükben, hanem helyettesítéssel az I. számú körzetben is. Dr. Jódi Pál továbbra is ellátja a II. számú fogorvosi körzet, míg Dr. Patakfalvi Károly a III. számú fogorvosi körzet lakosait.
Részletes adatok Bemutatkozás Dr. Rácz Ildikó UH diagnosztika szakorvos magánrendelése. Kiskunfélegyházáról indultam, az orvosi egyetemet Szegeden végeztem, majd 1995 okt-től dolgozom Székesfehérváron a kórházban. 2000-ben szakvizsgáztam radiológiából. A Soros alapítvány jóvoltából 1999-ben a Viktória központban telepített mammographias szűrőgép révén az emlőrák szűrést tanulhattam, így a megyei szűrés indulásakor 2002-ben én lehettem az egyik értékelő orvos. Azóta is részt veszek az emlőrák szűrésben és a klinikai kivizsgálásokban. Ezen kívül általános röntgen és ultrahang diagnosztikát végzek. 2014-től elkezdtem a magánszférában, Kovács Tibor Főorvos Úrral a Prohászka úti rendelőben ultrahangozni, ennek folytatásaként, a Főorvos Úr szándékát is követve kerültem a C Med-hez. Az ultrahang tekintetében általános hasi, pajzsmirigy, lágyrészek, kiemelten az emlő, baba koponya ultrahangot végzek. Csecsemőknél csípőszűrést nem végzek. Emlő UH tekintetében 35 év alattiaknál, illetve mammográfia kiegészítéseként végzek vizsgálatot.
dr. Aradi Csaba ökológus Nagyné Pálfi Zsuzsa környezetgazdálkodási agrármérnök Váradi Zoltán a Természettár vezetője Senánszky Petra többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó Lenner Ádám a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere Szentpéteri-Nagy Veronika kertészmérnök Balázs Ákos Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke Rácz Gréta Ildikó biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója Hosszu Róbert az NI Hungary Kft. vezérigazgatója Duzs László természetvédelmi mérnök Fodorné Magyar Ágnes a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese dr. Kövér László a Debreceni Egyetem adjunktusa Váradi Ferenc rádiós műsorvezető dr. Krecz Tibor kommunikációs szakember dr. Szűcs István a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense dr. Grasselli Gábor a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója Kálmánczi Miklós önkormányzati tanácsadó Szabó Fruzsina Magdolna Balogh Dóra divattervező, környezettervező Gorján Ferenc a Debreceni Vízmű Zrt.
A 19. században kifejlesztett matyó népművészet jellegzetes vonása a dekoratív textíliákon használt sík öltésű hímzés virágdísze. Ezeket a virágos motívumokat – különösen a "Matyó-rózsát" – gyakran más művészeti formákban is használják (például a bútorfestészetben, amely Mezőkövesd egyik önálló, hagyományos mesterségévé fejlődött). A matyó-stílusú hímzés alapvető eleme a hagyományos helyi viseletnek, amelyet ünnepi alkalmakkor még mindig viselnek, és amikor a közösséget képviselik. A Matyó népművészetének és örökségének megőrzése és terjesztése a helyi nem kormányzati szervezetek és intézmények több száz aktív tagjának munkája révén valósul meg. A hagyományos paraszti kultúra elhalványulásával ez a művészet, különösen a hímzett darabok, a matyó identitás mindennapi és közösségi reprezentációját jelentik. A magyarországi kékfestés hagyománya (2015-től a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szerepel, 2018-tól a kékfestés hagyománya multinacionális felterjesztésként Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján szerepel) A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget.
A meghatározások regionális, nemzeti és helyi alkalmazásai. Az ülést vezeti: Bruno Favel 9. 30-10. 00 Chérif Khaznadar: Franciaország és a 2003-as egyezmény. 10. 00-10. 30 Soós Gábor: A közösségek szerepe a Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményben (2003): egy új örökségparadigma felé? 10. 30-11. 00 Christian Hottin: A szellemi kulturális örökség Viollet-le-Duc országában. Visszatekintés a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény megvalósításának eddigi négy évére. Az ülést vezeti: Fejős Zoltán 11. 30-12. 00 Csonka-Takács Eszter: A szellemi kulturális örökség egyezmény végrehajtásának magyar gyakorlata és tapasztalatai. 12. 00-12. 30 Bruno Favel: A nem-tárgyi aspektus tekintetbe vétele az európai intézményekben: Európa Tanács, Európai Unió, Faro egyezmény. 30-13. 00 György Péter: Szellemi kulturális örökség: változó fogalmak, változó keretek. Szeptember 24. péntek, Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17. ) 2. Rész: A szellemi kulturális örökség hatása az identitásra: A SZKÖ lehetséges szerepe a nemzet (re)konstruálásában.
szerepe, lehetőségei. Az ülést vezeti: Sonkoly Gábor 14. 30-15. 00 Frazon Zsófia: Szellemi kulturális örökség: miről gondoljuk, hogy az? 15. 00-15. 30 Tóth G. Péter: Helyre tett tárgyak. A tárgyak muzealizálásától a tárgyak virtuális visszaszármaztatásáig. 15. 30-16. 00 Xavier North: A nyelvi örökség továbbadása: van-e helye a nyelveknek a múzeumokban? 16. 00-16. 30 Felföldi László: Az örökségképzés folyamata és technikái Magyarországon. Rövid történeti áttekintés. Szeptember 25. szombat, Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17. ) 4. Rész: A néprajzi örökség újradefiniálása és kezelése: A társadalom mely rétegének szellemi kulturális öröksége? A paraszti és munkás világ eltűnése. A közösségek (re)konstruálása a SZKÖ által. Az ülést vezeti: Xavier North 9. 00 Reine Prat: A szellemi örökség mint a kultúrpolitika alkotóeleme; a francia tengeren túli megyék példája. 00-10h30 Fejős Zoltán: Kulturális örökség és az állandó és változó múzeumi szerepek. 00 François Calame: Az etnológiai örökségtől az UNESCO SZKÖ-listákig: egy példa a tradícionális ácsok szakértelmének résztvevő-kutatására.
Magyar farsangi tradíciók A magyar farsangi szokások zöme néphagyományokra épül, elsősorban német eredetű tradíciókra. Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezekkel a farsangköszöntőkkel igyekeztek az emberek biztosítani az következő évre a jó termést, a szerencsét és az állatok egészségét. A mondókák, illetve a hozzá köthető szokások területenként eltérőek lehettek: néhány helyen a fiatalok jártak házról-házra, máshol a lepedőbe, medvebőrbe öltözött felnőtteket várták kolbásszal, szalonnával vagy farsangi fánkkal. Sajómercsén például a fiatal fiúk egy nyárssal a kezükben kopogtattak be az ajtókon, majd elszavalták ezt a mondókát: Óh, óh farsang kedves idő Elmúlt már az óesztendő, Ez újban is vigadjanak, Ha nem adnak szalonnát, Farkas hordja a disznát, Ha nem adnak tojáskát, Girind (= görény) hordja a tyúkját. A mondókák mellett a dramatikus játékok, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások is elterjedtek országszerte.