Szerző: Dr. Mérő László Forrás: a teljes bejegyzést itt lehet elolvasni
"Még decemberben ezt írtam: "úgy látom, a legfontosabb, hogy mind a 10, 285 szavazókörben ott legyen legalább két ellenzéki szavazatszámláló. Ismerve Orbán Viktor és a Fidesz fogalmait a fair playről, azt mondom, hogy egy pillanatra sem szabad egyedül hagyni őket a választás napján, ezért kell minden szavazókörbe legalább két ellenzéki ember. Én a magam részéről itt most kijelentem, hogy a jövő április 3-i vasárnapom teljes egészében a hazáé. Az ország bármelyik pontjára hajlandó vagyok elmenni szavazatot számlálni. Kelemen Sándor: Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat 1977. december (Lapkiadó Vállalat, 1977) - antikvarium.hu. " Ezt megcsináltuk: mindenütt ott voltunk, az ország összes szavazókörében, és majdnem mindenütt ketten is. (…) A tévedésem az volt, hogy erre valóban szükség van. Engem történetesen Zemplénbe, Sárazsadányba vezényelt az algoritmus. Elszántan mentünk oda kolléganőmmel azzal, hogy itt aztán csalás nem lesz, azt garantáljuk. Nos, az ott eltöltött hosszú és fárasztó nap alapján biztosan merem állítani, hogy akkor sem lett volna csalás, ha nem vagyunk ott. Azóta sok ellenzéki szavazatszámlálóval beszélgettem, és közülük mindenki ugyanezt tapasztalta az ország legkülönbözőbb pontjain.
Ez mindnyájunknak óriási élmény volt. Valóban volt jó néhány tökéletesen fogalmatlan, naiv szavazó, talán agymosottak is, de hát ha valaki, aki nem lát jól, azt kérdezi az ő kíséretére kivonult két bizottsági tagtól, hogy melyik a szavazólapon az Orbán Viktor, akkor persze, hogy megmutatjuk neki, hova kell tenni a keresztet a Fideszhez. És amikor azt kérdezte, hová tegyen még egy X-et, azt mondtam neki, köszönjük, néni, ez jó lesz így. Mert erre tettem esküt, az lett volna csalás, ha hagyom, hogy érvénytelenítse a szavazatát. Lehet, hogy voltak csalások, láncszavazások, fizetett voksok, tömeges átjelentkezések de nagyon kevesen jelentettek ilyesmit, pedig állítom, hogy észrevettük volna, nagyon figyeltünk. Ez a választás nem ezen múlt, kicsit sem. Orvosi rendelő – 14. oldal – Kézikönyvünk.hu. Felemelő volt látni, mennyire jól tudtunk kooperálni a szavazatszámláló bizottsággal, a fideszes küldöttekkel is. Legalább húszezer emberben dőlt meg az a mese, amivel a mi pesti agyunk át lett mosva, hogy vidéken sötétség, tudatlanság, agymosás és csalás honol.
További információk: Parkolás: utcán fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Felhasználási és kitermelési módjait tudományos módszerekkel kutatták, és néhány évtized elteltével megérkezett a megfelelő technológia is, mely felszínre hozza a föld alatt rejtőző kincset. A 20. század elején, az Anglo-Persian Oil Company hozta az országba a kitermeléséhez szükséges eszközöket, melyeket egy zalai falucska, Budafapuszta határában vetettek be először. A fúrásokat két magyar geológus, Pápai-Vajna Ferenc és Dr. Papp Simon vezette, de mivel az első számításaik kicsit félrecsúsztak, nem tudtak eredményt felmutatni. Ennek köszönhetően az angolok 1926-ban ki is vonultak a kudarcra ítéltnek vélt üzletből. 10 évnek kellett eltelnie, hogy valaki újra a kezébe vegye a parlagon heverő terület ügyét, ezt pedig az amerikai vezetéssel alakult EUROGASCO (Európai Gáz és Villamostársaság) tette meg, melynek tudományos munkatársa ismét Dr. Kolaj lelőhelyek magyarországon . Papp Simon lett. Vállalkozásukat gyors és fényes siker koronázta, 1937 elején feltört az olaj, és hetente 2, 5 vagonnyit sikerült belőle begyűjteni, ami napi 418.
Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.
A Makói-medence titkai Ami a jelenlegi helyzetet illeti, összesen 209 millió tonna kőolajunk van, melyből mindössze 19, 2 millió tonnát lehet kitermelni a jelenlegi technikai feltételekkel, de ebből is csak 18 millió tonnát érné meg a felszínre hozni. Az olajtermelés 2000-től évi egymillió tonna körül van és évről évre némleg csökken. Kőolaj - Lelőhelyek. A két legnagyobb lelőhely a Zalai-dombság és a Makói-medence és ezen belül az algyői gázmező, ahol jelenleg a legtöbb kitermelhető olaj rejtőzik: 31 millió tonna, 85 milliárd m³ földgázzal kísérve. A területet 1965-ben tártak fel, és egy évvel később már 62 ezer tonna olajat és 8 millió m³ földgázt termeltek belőle. A Budafapuszta–2 jelű olajkút Bázakerettye határában Forrás: Kép forrása / Szerző: VargaA Ehhez a vidékhez kötődik az egyik legnagyobb baleset is, 1968 decemberében ugyanis kigyulladt az egyik kút, és naponta 1000 m³ olaj és 1 millió m³ földgáz áramlott ki belőle hatalmas lángnyelvek és egy óriási kráter kíséretében, mely azon nyomban el is nyelte a teljes fúróberendezést.
Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV) érdekeltségi területei Mórahalom (67606) 284 Kisújszállás Nyugat (67607) 286 Komádi (67608) 288 Fegyvernek (67610) 290 Öttömös (67612) 292 Kaszaper Dél (67615) 294 Csanádapáca (67617) 296 Kaba (67618) 298 Kiskundorozsma (67627) 300 Tótkomlós Kelet (67634) 302 Nagykörű (67638) 304 Endrőd III. (67639) 306 Endrőd I.
A nagy termelés miatt várhatóan a legmagasabb, 30 százalékos kulccsal kell majd fizetni a bányajáradékot, ennek köszönhetően a magyar állam is milliárdos bevételre tehet szert. Emellett az érintett önkormányzatok egy része is komoly bevételekhez fog jutni.
Kompresszortelepek táplálják az országos nagynyomású (10 bar feletti) távvezeték-hálózatba. A nagynyomású hálózatban kerül szállításra a földgáz a településellátó gázfogadó állomásokhoz, itt csökkentik a nyomását az elosztáshoz. A gázhálózat alkotói a távvezeték vagy másképpen szállítóvezeték, a gázelosztó vezeték valamint a csatlakozó vezeték. A gázellátásban a nyomás az egyik legfontosabb paraméter, ezért egyik legfontosabb csoportosítás, melyhez az előírások többsége is kapcsolódik, a hálózatban uralkodó nyomás szerinti csoportosítás. Káli Zoltán: Magyarország kőolaj- és földgázvagyona (Központi Földtani Hivatal, 1989) - antikvarium.hu. A szállítóvezetékek négy csoportba oszthatók: a nagynyomású (10 bar feletti), a nagyközepes nyomású (3-10 bar közötti), a középnyomású (0, 1-3 bar közötti) és a kisnyomású vezetékek (0, 1 bar alatti). A gáz nyomása és a vezetékekben szállítandó gáz mennyisége egyenes arányban áll egymással. Kőolajvezeték szempontjából kiemelkedő a Barátság I. és II. kőolajvezeték. A távvezetékek közül a legidősebb az 1961 óta üzemelő Barátság I. Kapacitása éves szinten 3, 5 millió tonna kőolaj szállítására adna módot, de a vezeték ma már nemigen működik teljes kihasználtsággal.
000 m3 földgázzal egészült ki. A sikeren felbuzdulva 1937 végére újabb kutat fúrtak, ami felülmúlta az előző kút teljesítményét és naponta körülbelül 10. 300 m3 földgázt és 54 tonna olajat adott. 1938. december 31-ig, vagyis mindössze 13 hónap alatt kilenc termelő kutat ástak a területen és 4000 vagon kőolajat valamint 20 millió m3 földgázt termeltek. Háború és kizsákmányolás, kézről kézre adva A '30-as évek végén aztán a világháború némiképp beleszólt az események menetébe. Kőolaj lap - Megbízható válaszok profiktól. 1938-ban az EUROGASCO helyét a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság vagyis MAORT vette át. A zalai olajmezőket csúcsra járatták. 1940-ben 76 millió m³ gázt termeltek, melyből mindössze 2 millió m³-t használtak el. A '40-es évek közepéig megmaradt a tendencia, hogy megfelelő tároló- és szállítórendszer hiányában a földgáz majdnem felét felhasználatlanul égették el. 1943-ra 831 000 tonnára növelték a kitermelt olajmennyiséget, ezzel termelési csúcsot állítva fel. 1944-ben havonta körülbelül 67 000 tonna olaj került a felszínre, amelynek felét naponta szállították Németországba.