A Les Préludes Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg? Liszt les preludes imslp. " Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna. A partitúrához készült előszó több változata is ismert, nyomtatásban végül egy Hans von Bülow által fogalmazott szöveg jelent meg. Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű – a karmester maga Liszt Ferenc volt – tartalmilag ugyan lazán kapcsolódik Lamartine meditatív írásához (ebben is, abban is vannak pasztorális és harcias részletek), de e laza kapcsolat is elegendő ahhoz, hogy Liszt szimfonikus költeményének értelmezését hosszú időn át – sőt még napjainkban is – alapvetően meghatározza.
A Les Préludes ( Prelúdiumok, Előjátékok) Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye ( S. 97), sorrendben a harmadik ebben a műfajban. A darabot 1854-ben mutatták be Weimarban, és 1856-ban jelent meg nyomtatásban, Lipcsében. A darab születése [ szerkesztés] Liszt 1830-ban ismerte meg Berlioz Fantasztikus szimfóniáját (1833-ban zongoraátiratot is készített belőle), és ettől kezdve maga is a szimfonikus költemény, a programzene újszerű kifejezési formái mellett kötelezte el magát. Az Amit a hegyen hallani és a Tasso című szimfonikus költeményei után került elő a Les Préludes témája. A szimfonikus költemény teljes címe Les préludes (d'après Lamartine), ami arra utal, hogy Alphonse de Lamartine Méditations poétiques (Költői elmélkedések) című műve ihlette, bár valószínűbb, hogy Liszt utólag rendelte művéhez Lamartine költeményét. A történet – a zenetörténészek szerint – mégsem ennyire egyértelmű. Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) – Wikipédia. A mű eredetileg egy férfikórusra és két zongorára írott darab nyitányaként keletkezett 1844-ben, amikor Liszt a nyár folyamán Marseille -ben koncertezett.
In: Kroó György: A hét zeneműve, 1973/4. Zeneműkiadó, Budapest, 1973. 63–67. old. Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 147–150. old. ISBN 978-963-506-835-7 Pándi Marianne: Hangverseny kalauz – I. Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 161. old. Hegedűs Gyula: Les Préludes – Szimfonikus költemény. Liszt les preludes. Hangverseny ismertető, Miskolc, 2011. További információk [ szerkesztés] Favorite classical composers – Les Preludes, Liszt's Beautiful Symphonic Poem Franz Liszt – Les Préludes (Kalmus ed. ) Franz Liszt – Les Préludes. a YouTube -on m v sz Liszt Ferenc szimfonikus költeményei Amit a hegyen hallani · Tasso, Panasz és diadal · Les Préludes · Orpheusz · Prométheusz · Mazeppa · Ünnepi hangok · Hősi sirató · Hungaria · Hamlet · Hunok csatája · Az ideálok · A bölcsőtől a sírig Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Itt megismerkedett Joseph Antoine Autran költővel, akinek az egyik neki ajándékozott versét, a Les Aquilons -t (Az északi szél; szárnyaló himnusz a szabadsághoz, tizenegy strófában) megzenésítette. A helyi dalárda néhány nap múlva, augusztus 6-án, egy jótékony célú hangversenyen el is énekelte a kórusművet. A következő évben Liszt újabb kórusokat írt Autran másik három költeményére: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld) címmel, hogy a négy kórusból Les Quatre Éléments (A négy elem) címmel ciklust állítson össze, és zenekari nyitányt írjon hozzá. Liszt les preludes sinopoli cd. A mű hangszerelését Liszt segédei végezték (August Conradi, majd Joachim Raff), de Liszt 1852–1854 körül teljesen újrahangszerelte a szimfonikus költeményt. A címe ekkorra megváltozott, eltűnt az Autranra való hivatkozás, helyette Lamartine költeményének címét kapta: Les Préludes. Az 1856-ban, a lipcsei Breitkopf und Härtel által kiadott mű előszavát – tulajdonképpen a mű programját – Liszt írta: "Mi más is életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg?
A szív fénylő hajnala a szerelem. Melyikünk sorsát nem zavarja azonban meg a boldogság első áradata után a vihar ereje, amely durva leheletével széttépi a gyengéd illúziókat, villámával lesújtja annak oltárát? És melyik mélyen sebzett lélek nem keres ilyen megrázkódtatások után nyugalmat a természet idilli csendjében és saját emlékeiben? A férfi azonban nem sokáig képes ilyen nyugalomban élni, és mikor a trombita felharsan, elsőnek rohan a csatába, a legveszélyesebb posztra, hogy a küzdelemben ismét visszanyerje önmagát és belső erejét. " A darabot 1854. február 23-án Liszt Ferenc mutatta be a weimari udvari színházban, és azonnal a hangversenytermek standard repertoárdarabjává vált. Ez a népszerűség már szinte zavarta a komponistát, aki később – némi szarkazmussal – Gartenmusiknak, kerti muzsikának nevezte művét. A zene [ szerkesztés] Liszt szimfonikus költeménye egytételes darab, de valójában egy tételbe összefogott négytételes mű. A zeneszerző kiválóan alkalmazza benne a tematikus transzformációt.
Hol van már a régi ház, a gyermekkori táj Anyád még az ajtó előtt áll Emlékek közt integet, már nem vagy kisgyerek Mégis jó, hogy mindig visszavár Kezdődik egy furcsa láz menned kell tovább Máshogy zúgnak odakinn a fák Más tűz éget legbelül, a tested megfeszül Minden kíntól megtisztulni vágysz Titokban még visszajár a napbazárt király Fényruháját a hold adja rád Csillagok közt menekül hófehér lován Elkísér az elképzelt világ Mondd csak mennyit ér az utolsó esély Meddig tart az őrült szenvedély Nem juthatsz tovább és nem gyújthatsz gyufát Álmaidat elfújja a szél Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Ez csak néhány a legalapvetőbb hibákból, amik miatt az eredeti mű mondanivalója érvényét veszti, s a feldolgozás kusza lesz. És miért kellett megváltoztatni majdnem mindenki keresztnevét? Nem értem, ez miféle logikai meggondolás miatt volt szükséges. Az újítás és átformálás nem mindig baj, de ha ez elvesz az eredeti alkotás egységességéből, az borzasztó végkimenetellel járhat. A gyermekkor vége egyik személyes kedvencem, ezért érint kényesen a rengeteg – hozzáteszem fölösleges – változtatás, amit alkalmaztak a sorozatban. Ha nem nézzük, hogy ez egy feldolgozás, akkor is nagyon kaotikusnak tűnhet, és ha nem is olyan mélységekig hagyja elgondolkodni az embert, mint ahogy Clarke tette az alapanyaggal, attól egy jó szórakozási lehetőségnek bizonyult. A színészek a helyükön vannak, de nem kiemelkedőek. Charles Dance viszont elképesztően tökéletes választás volt Karellennek. Tekintélyt parancsoló mély orgánuma egyszerre lágy, bizalmat gerjesztő, mégis erős, kifejező. A Kormányzó megmunkálása nem is lehetne ördögibb, ezzel sincs probléma.
Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1990) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A két politikai nagyhatalom közötti fegyverkezési versengés egyszerre értelmét veszíti, amikor a Föld égboltján megjelennek az idegenek űrhajói, s ettől a pillanattól kezdve az arcukat és megjelenésüket szigorúan titkoló lények gyámkodnak a földi evolúció felett. Az idegenek földi helytartójukon keresztül tartják a kapcsolatot a különböző kormányokkal, s nem kerüli el figyelmüket a titokban szerveződő, olykor különböző vallási köntösben megjelenő ellenzéki mozgalmak léte sem. Végül a fokozódó nyomás miatt az idegenek ígéretet tesznek arra, hogy 50 év elteltével felfedik kilétüket és jövetelük valódi célját. Jan Rodricks azonban képtelen kivárni ezt a hosszú időt: potyautasként felszökik az egyik űrhajóra, hogy eljusson az idegenek Földön kívüli támaszpontjára. Mire azonban visszaér, a Föld sorsa nem várt fordulat elé került... Állapotfotók
A kísérlet után – mely természetesen sikerrel zárult – költözött ebbe a lakásba. Néhány évvel később pedig – a fent említett eset után – annak dacára, hogy szervezete jól láthatóan és kétségtelenül feldolgozhatatlan idegenségként, szinte méregként viszonyult a túlzottan egzakt tudományokhoz, kávéval kezdte magát a számtanhoz, majd fokozatosan a fizikához edzeni. Eleinte könnyen, hirtelen elaludt. Volt, hogy a kávéját sem itta meg, az kifolyt a füle mellett, és a csillárra ömlött. Később már egész bekezdéseket tudott átfutni mielőtt elbóbiskolt. Hanyatt billenő fejéről a szemüveg nemegyszer leesve a csillárba gabalyodott, és egy imbolygó, nagy létra tetején – mely a lakás legelmaradhatatlanabb kelléke volt – kellett kibogoznia belőle. De kitartását – amit jórészt a gúny és megvetés fájdalma táplált – végül siker koronázta; így jutott el tanulmányaiban, egyszersmind életében fontos fordulatot indukáló newtoni törvényekig. Az egyik ilyen kapcsán olvasta a híres alma-incidensről, és úgy érezte, ahhoz, hogy igazán jól megértse a dolgot, okvetlenül szükséges, hogy elképzeljen egy fát.