Elveszik az emberek pénzét, és ebből a pénzből nagyszabású játékokat rendeznek, amin a kizsákmányolt, elkeseredett emberek a szórakoztatásukra adják az életüket. Van a neten pár jó elemzés a sorozatról, de a lényeg az, hogy ez egy az egyben anti kapitalista sorozat; gazdagok vs szegények. A gazdag úgy élősködik a szegényen, ahogy csak tud. A szintjükre pedig csak úgy tudsz elérni, ha hajlandó vagy átgázolni másokon. 9. Pénz okozta megrészegülés – Squid Game sorozatkritika | PEM. 01:13 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 51% Az első hét rész arra példa hogy kell csinálni, az utolsó kettő meg arra hogy ne. Iszonyatosan eltolták a végét:( Értem én hogy társadalomkritikát akartak megfogalmazni, de a végére csak "utáljuk a gazdagokat mert azok mind gonoszok"-ra futotta. Mindenféle előkészítés, felvezetés nélkül odacsapva, "karakterrombolást" végezve. Persze hogy nem tudta a néző befogadni. Konkrétabban: - A vip vendégek "gonoszságát" (ha már a gazdagokat kell utálni) jobban kibonthatták volna, de gyakorlatilag csak díszletnek vannak ott valós funkció nélkül.
- Dramaturgiailag elszúrt a frontember lövése. Az ember aki odaadta a veséjét a testvérének egy pillanat alatt lelövi, nincs alátámasztva érzelmileg miért tette, így logikátlan (az hogy fekete a maszk még nem teszi a karaktert "gonosszá" aki csak úgy testvérgyilkol). Lett volna a részben még 12-15 percük ezt jobban alátámasztani, vagy a korábbi részekben kicsit kidolgozni a két testvér viszonyát (legyen az akár vetélkedés, akár bármi más amit minden ember átélt gyerekkorában - jobban segítette volna a befogadást). - Na és a legvége... pfff... 6 részen át aprólékosan felépítenek egy szimpatikus karaktert, mindent bedobva az emberi esendőségtől kezdve (ld. bevizelés), az "öregek" iránti gondviselés-hatásig, de mégis mily' vajszívű, jó ember, könnyfakasztó távozás majd a végén pár percben próbálják elővezetni hogy húúúúúúú de valójában milyen gonosz. Ezt tudnod kell a Squid Game sorozatról - CityGreen.hu. Persze hogy logikátlannak tűnik és nem fogadja be a néző. 11. 01:41 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 92% #6 A vip-k haszontalansága kb csak addig értelmetlen, amíg nem gondolsz bele, hogy a való életben majdnem ugyanez zajlik (nagyrészt) a tudtunk nélkül, csak nem kreatív gyerekjátékokkal, hanem emberkereskedelemmel és szexrabszolgákkal.
28. 09:32 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: Rovidebven most irta le egy baratnom: Ezeket a tanulsagkat mind tudtuk a sorozat nelkul eddig is, ha meg nem, ott van az ehezok viadala, vagy egyeb regebbi filmek. En meg a wall street farkasat is megkockaztatnam, hogy mar kb attol felesleges volt ez a sori, de lehet hogy mar az 1949es nagy gatsbytol is. Ezt csak a snowflake woke millenialok magasztaljak most fel, mert ujszulottnek minden vicc uj. Csak idegesit h egyaltalan nem erdemli ezt, mig mas igen. Money Heistre visszaterve ott a karakterek is sokkal azonosulhatobbak, szinesebbek, az egesz sori hangulata tud komoly es vicces is lenni, ezzel szemben ez a cancer game végig nyomaszto es amikor nem akkor meg szomoru is. Heistben meg a szomoru reszek is izmosabbak tekintve hogy csaladtagodkent szereted meg a karaktereket kb. Egy zsenialis cucc az egesz, mig ez a game csak egy jo esti program kb. Squid game 2 rész magyarul. Mintha a tokeletes trukk cimu zsenialis filmet kene hasonlitani a 2000res evek beli Hulk filmhez.
Ismét egy görbe tükröt adott a társadalomnak, amely a pénz okozta megrészegülésről tesz tanúbizonyságot. Seong Gi-hun többszörösen kudarcot valló, elvált, eladósodott édesapa került főszerepbe. Idős, beteg édesanyjával él egy fedél alatt, akit olykor hajlamos meglopni. Squid game 2 rész magyarul indavideo. Közel 50-hez mégis egy felelőtlen gyerek, aki valamiért azt reméli, hogy a lovakra fogadva a megszokott balszerencséje egyszer csak jóra fordul. Egyszer egy szerencsétlen napon egy jól öltözött férfi szólítja meg Gi-hunt a metró peronján, aki szerencsejátékra invitálja – ha nyer, pénzjutalomban részesül, azonban ha veszít, felpofozzák -, majd pofonok sorozatát követően sikerült nyernie, így a rejtélyes férfi a pénzzel egyetemben otthagy neki egy kártyát, amely egy komolyabb versenyre való meghívást eredményez. Szép sorjában haladva a megszokott filmes cselekmények szerint, Gi-hun tanácstalan, nem tudja, mitévő legyen, majd ugyan elfogadja az invitációt és tárcsázza a kártyán lévő számot. Kis idővel később egy távoli, ismeretlen helyen találja magát, egy hatalmas kollégium szerű épületben, 455 másik hányattatott sorsú társával együtt, akik szintén beleegyeztek, hogy részt vesznek hat játékban – gyerekjátékokban, amelyekről rövid időn belül kiderül, hogy véres fordulatot hoznak.
Miután felismerték a fent említett háború kitörésében a propaganda szerepét, tudatos formában először az első világháborúban használtak. Képes elemberteleníteni és gyűlöletet szítani a külső vagy belső ellenség ellen. Technikája: speciális szavak használata vagy éppen bizonyos szavak elkerülése, mellyel az ellenség által (általában) el nem követett bűnöket tudatosítja az emberekben, és egyúttal félelmet kelt, általában mozgósítja őket a cselekvésre. Modern propaganda A modern értelemben vett propaganda az 1930-as években születt, megteremtője Joseph Goebbels. Goebbels célja a Harmadik Birodalomban élő 'közellenség' (a zsidók) lejáratása, a tömegek fanatizálása volt. Olyannyira elkülönült ez a fajta tevékenység minden addigi kormányzati munkakörtől, hogy a Birodalom külön propagandaminisztériumot hozott létre, melynek vezetője (a propagandaminiszter) Joseph Goebbels lett. Soha azelőtt nem foglalkoztak ennyire behatóan a kommunikációval. Háy János: Kik vagytok ti? (részlet) | Olvass bele. Az általa kitalált rendszer oly tökéletesen működött és működik mind a mai napig, hogy például a sztálini majd a valamivel enyhébb szocialista propaganda, csakúgy mint az amerikai, vagy bármely más, szinte minimális változtatásokkal vette át, és alkalmazta, alkalmazza napjainkban is.
222 Szó- és szólásmagyarázatok Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon Örkény István 100. születésnapjára Kétségtelenül az 1956-os forradalom egyik legnépszerűbb szállóigéjéről van szó. A "suttogó propaganda" Örkény István nevéhez kötötte. Örkény egy 1974-es interjúban (a kérdező: Brády Zoltán) szó szerint ezt mondta a szállóige születéséről: "Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: »Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon«". Karinthy Márton Ördöggörcs című regényében is ez a forma szerepel. Örkény azonban nem jól emlékezett. A Szabad Kossuth Rádióban elhangzott eredeti szöveg
Az egypercesek tulajdonképpen a valóság örökös ütköztetései az elvárt valósággal, helyesebben a józan ésszel elvárható valósággal. Ebből ered humoruk, s persze szerethetőségük s némikor a problematikusságuk is. S ez a probléma, amit itt észlelhetünk, tulajdonképpen az egész életműre vonatkozik: Örkény nem tudott leszámolni a humanista emberszemlélettel, az embert morális lényként való értelmezéssel. Emiatt a szövegek sokszor moralizálásba csúsznak, s nem mentesek az erkölcsi ítéletektől sem (nem kevésszer épp a leghíresebb egypercesekben leljük meg ezt, mint például az In Memoriam dr. K. H. G. -ban). Bár magánemberként ezekkel a humánus elvekkel mindannyian egyetértünk, de a művészileg magukban hordozzák a kudarcot, hisz a műalkotással alapvetően ellentétes minden ideológia, a moralizálás is, hisz az erkölcsi véleményformálás is ideológia. A műalkotás a létet akarja megfogni a lehető legelevenebben, az ideológia pedig abban érdekelt, hogy a létet leegyszerűsítse és a saját kategória-rendszerébe, elviségébe kényszerítse.