Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A gépeltérítők annyira meghatódtak a híres túsz láttán, hogy együtt "ünnepeltek" Demisszel a gépen, de mindezek ellenére Roussost és harmadik feleségét, Pamelát a többi utassal együtt néhány napig fogságban tartották Bejrútban. Két napig folyamatosan imádkozott, a halállal szembenézve próbálta a traumát feldolgozni. Ekkor döbbent rá az emberi élet törékenységére, értékére és arra a tényre, mennyire fontos a nemzetek közti egyetértés. Az esemény megváltoztatta az énekes életét, eldöntötte, hogy tehetségét az emberiség megjobbítására szenteli, történetét egy könyvben is dokumentálta. Demis roussos élete 1. A nyolcvanas években visszafogottabb iramban dolgozott, tíz hónap alatt ötven kilót fogyott, majd másodmagával megírta a Súlyos kérdések című étrendfigyelős könyvét, melynek lényege, hogy a különféle élelmiszereket – előnyben a zöldségek, gyümölcsök – bizonyos kombinációkkal fogyasszuk. A változások Demis zenéjében is megmutatkoztak. A korábbi, népies dalokat elektronikusabb hangzásúak váltották fel, Demis pedig újszerű stílusirányzatokkal is kísérletezni kezdett.
Csak január végén halt meg a világhírű görög énekes, de két gyereke már piacra is dobta fényűző görögországi otthonát 2 millió euróért (mintegy 612 millió forintért). Az Athénhez közeli Voula elővárosban fekvő, egy öbölre néző ház eladásáról az énekes két gyermeke, Emily és Kyrillos döntött – derül ki a Greek Reporter internetes portál cikkéből. A január végén elhunyt énekes szeretett házakat vásárolni, és azokat saját stílusa szerint díszíteni. Athénban, Párizsban és New Yorkban is vásárolt házakat, amelyek mind sajátságos kozmopolita hangulatot árasztottak. "Sosem engedném, hogy egy lakberendező jöjjön az otthonomba. Azt akarom, hogy a ház részesüljön a saját személyiségemből" – nyilatkozta a világhírű énekes korábban. Akkor hozzátette azt is, egyszer egy másik híres görög énekes meg akarta vásárolni a házát, mert állítása szerint sosem látott szebb helyett az ő otthonánál. Hetek Közéleti Hetilap - A pop pópája. Roussos pályafutása alatt több tízmillió lemezt adott el. Karrierje a hetvenes években ért a csúcsára, ezekben az években egy sor nagylemezt készített, miközben milliók hallgatták dalait, és a rajongók órákat vártak egy-egy tőle származó aláírásra – írja az MTI.
Szülővárosa ekkor egy multikulturális közeg volt, ahol jól megfért egymás mellett mind az európai, mind az arab kultúra. Ez a kevert atmoszféra nagy hatást gyakorolt rá, ebben a miliőben felnőve fogékony lett minden más kultúra befogadására, és élete részévé vált a keleti hangszínek, a dekoratív ruhák irányába való vonzódás és a bőség, a gazdagság iránti hajlam. A családot nagy megrázkódtatásként érte az ötvenes évek helyi nacionalista politikája, valamint a szuezi válság utáni nyugtalan hangulat. Miután apjának munkahelyét államosították, a család úgy döntött, elhagyja Egyiptomot, és visszatelepül Görögországba. Élete ettől kezdve gyökeresen megváltozott. Mivel kiváló nyelvérzéke volt (hét nyelven beszélt: görögül, arabul, franciául, olaszul, spanyolul, portugálul és angolul), ezért édesanyja azt szerette volna, hogy a vendéglátásban kezdje a pályáját, ugyanis Görögországban igen gyors ütemben fejlődött ekkortájt a turizmus. Demis roussos élete röviden. Ám őt sokkal jobban érdekelte a zene. Barátaival együttest alapított, ő maga gitáron és bőgőn játszott.
A templom kegyoltárán ott áll a híres, csodatévő kegyszobor; Szűz Mária, jobb oldalán az áldást osztó és országalmát tartó kis Jézussal, bal kezében jogarral. 18 / 28 A templom mennyezeti boltozatának freskóin láthatjuk Szűz Mária mennybevételét, azt, ahogy Szent László vizet fakaszt és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút Fotó: Pálvölgyi Krisztina A szobor eredetének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy már a mostani templom elődjében, az 1705-ben épült kőkápolnában is ott volt. A szájhagyomány szerint a törökök elől menekülő szerzetesek rejtették el templomuk szobrát itt, a völgy valamelyik barlangjában, és azt emelték később oltárra. A hársfából faragott, barokk alkotás a 17. MÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT - Sumida Magazin. század végén készült, és sokféle különböző színű, anyagú, díszítésű öltözetből álló ruhatára van. Az öltöztethető kegyszobor ruháiból pár éve egy kiállítás is készült, amit a kegyhely fogadóépületében lehet látni. Ottjártunkkor sajnos nem volt nyitva, de az üvegen át is lehetett látni néhány szép ruhát, amelyeket Varga Ottóné ipolytarnóci esküvőiruha-készítő tervezett és varrt.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözőitől egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ettől kezdve indult el ide a népáradat. Az Anjou okmánytár szerint 1210-re épült fel Egyházas Verebélyben az első kegytemplom. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. Vereb Péter Erdély alvajdája 1368-ban sebesüléséből gyógyul ki a Szent Kút vize által. Hálából 1370-ben bővíti a kegytemplomot. 1701-ben Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya. A XI. századtól a kegyhely temploma a Verebélyi plébániatemplom volt. A Szent Kútnál fa kápolna épült, és csak a nagyobb ünnepeken volt itt szabadtéri szentmise. 1705-ben épült fel az első kő kápolna. Mátraverebély szentkút története. 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot.
A templom belseje [ szerkesztés] A templomban egy Szűz Mária-kegyszobrot tartanak. A mennyezeti boltozaton a következő témákat ábrázoló freskók láthatóak: Szent László vizet fakaszt, Szűz Mária mennybevétele és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút. Bal oldalon Szent Istvánt és Assisi Szent Ferencet, míg jobb oldalon Szent Józsefet és Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablakok láthatóak. Búcsúk [ szerkesztés] XI. Kelemen pápa már 1710 -től búcsújáróhelynek nyilvánította (pedig akkor még csak kápolna volt itt), majd VI. Mátraverebély-Szentkút. Piusz pápa megerősítette. Ebben a kápolnában volt az a kegyszobor, amely ma is a templomhoz tartozik. A templomba és a körülötte elterülő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyre zarándokok érkeznek egyházmegyei, katolikus mozgalmak vagy etnikumi szervezésben. Fogadásukat a ferences rend látja el. A főbúcsú napja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony, Mária mennybevétele napján van. A tömeges zarándoklatokat búcsúnaptár [2] szabályozza, amelynek kihirdetésére a ferencesek egy "Szentkút" című lapot nyomtatnak évente kétszer.
A nem is olyan messzi távolban a Mátra hegyei magasodnak, az előtérben Mátraverebély, de látszik az a hatalmas, domboldalakat beborító napelempark is, amit már idefelé jövet is kiszúrtunk. 30 / 32 A dombokat beborító, gigantikus napelempark Fotó: Pálvölgyi Krisztina Teszünk még egy rövid sétát a Meszes-tetőn, útközben megcsodáljuk a kicsi, de annál szebb tavaszi héricseket, amelyek a többi növényhez hasonlóan nagyon szomjaznak. Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története – Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. Szó szerint porzik az út a lábunk alatt, ahogy a hegytetőn álló fakereszt felé tartunk. 31 / 32 Kicsi, még bimbós, de így is gyönyörű – tavaszi hérics a Meszes-tetőn Fotó: Pálvölgyi Krisztina 32 / 32 Fakereszt a Szentkút felett magasodó Meszes-tetőn Fotó: Pálvölgyi Krisztina Voltak még terveink a környéken erre a napra, de végül még a késő délután is itt talált bennünket. Szóval, aki ide készül, ne siessen, szánjon Szentkútra egy egész napot, vagy töltsön el itt egy-két éjszakát, hogy nyugodtan bejárhassa ezt a sok érdekes látnivalót tartogató környéket. Forrás:
1210-ben ezért templomot építettek, mely egyfelől misék helyszíne, másfelől a körmenet kiindulópontjaként szolgált. 1258-tól búcsújáróhely lett, az 1400-as évektől az egyik leglátogatottabb Magyarországon. A törökök rombolása sajnos ide is elért, a 16. században lerombolták a települést. 1650-60 között építették azt újra a ferencesek. Mátraverebély-Szentkút azóta is sokak által látogatott búcsú- és zarándokhely, évi mintegy 200 ezer zarándok jön el ide. 2000 óta a mátraverebély-szentkúti Szűzanya-kegyszobrot öltöztetik. Erről szólt egy nemrégiben közölt írás oldalunkon. A ruhák készítője csodás alkotásokkal gazdagítja a Szűzanya ruhatárát. Ajánlóképek: ária képei.
A XIII. századtól éltek remeték a barlanglakásokban. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. 1950-ben államosították és szociális otthonná alakították át a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben térhettek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templom külső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van. A templomot 1970-ben VI. Pál pápa basilica minor rangra emelte, és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára. A Szentkút 2006 óta Nemzeti Kegyhely. szerk. : Cseke Ibolya forrás: * *MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír