Név: Kopasz Bálint Született: Szeged, Csongrád-Csanád megye, 1997. június 20. Magassága: 180cm Testtömeg: 80kg Sportpályafutása Kopasz Bálint olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kajakos. Szülei is kajakozással foglalkoztak, így a családi hagyományokat ő is követni kezdte kilenc évesen. Edzője és egyben édesanyja Demeter Irén. Bálint az Algyői Egyesület egyetlen kajak versenyzője volt. Tizenöt évesen magyar bajnokságot nyert terepfutásban és kajakban. Két évvel később, 2014-ben harmadik lett a junior Európa-bajnokságon kajak négyesben, míg egyéniben hatodik. 2015-ben kajak egyesben, a portugáliai Montebellóban ifjúsági világbajnoki címet szerzett. Ezzel a győzelmével az evezős szakma számára kétségtelenül megmutatkozott, hogy a királykategória jövőbeni bajnokával állnak szemben. 2016-ban, 19 évesen a moszkvai felnőtt Európa-bajnokságon Kopasz Bálint bronzérmet szerzett, majd a riói olimpián szintén 1000 méteren tizedik helyezést ért el. 2017. május 27-én szülővárosában Szegeden, a kajak-kenu világkupa K1 1000 méteres versenyén aranyérmet szerzett, mely az egyik legnagyobb dicsőség volt számára.
Kopasz Bálint hihetetlen… Megvan a harmadik: Kopasz Bálint olimpiai bajnok A tokiói olimpia keddi versenynapján K-1 1000 méteren aranyérmes Kopasz Bálint akár még három nyári játékokon is részt venne, míg kajakos társa, a versenyszámban mögötte ezüstérmes Varga Ádám a célba érkezést követően először el sem hitte, hogy kettős győzelmet arattak a döntőben. Kettős magyar siker: Kopasz aranyérmes, Varga a második A keddi döntőben a világ- és Európa-bajnoki címvédő Kopasz a táv nagy részében vezetett és fölényes győzelmet aratott, az ötkarikás újonc Varga pedig óriási hajrával, szoros befutó után kaparintotta meg a második helyet. Kopasz még három olimpián indulna, Varga először nem hitt a szemének A tokiói olimpia keddi versenynapján K-1 1000 méteren aranyérmes Kopasz Bálint akár még három nyári játékokon is részt venne, míg kajakos társa, a versenyszámban mögötte ezüstérmes Varga Ádám a célba érkezést követően először el sem hitte, hogy kettős győzelmet arattak a döntőben. Elképesztő siker: magyar arany és ezüst férfi 1000 méter kajakban az olimpián Kopasz Bálint és Varga Ádám révén két magyar vághatott neki a K1 1000 méteres döntőjének.
Kopasz Bálint nyakába ugrott édesanyja, aki az edzője is. Demeter Irén a büszke anyuka / Fotó: MTI/Kovács Tamás "Nagy köszönet jár nekik, nagyon kitettek magukért, mindent megadtak és biztosítottak ahhoz, hogy ez az eredmény ma megszülethessen" – nyilatkozta Kopasz. Az újdonsült olimpiai bajnok azt mondta, Európa- és világbajnokként a mostanra elért sikereknél többet már nem is akar, de folytatni akarja a kajakozást, és úgy érzi, nyári játékokon még akár háromszor is elindulhat pályafutása során. "Későn érő típus vagyok, a szervezetem még most is képes a fejlődésre, igaz, ezt 15-16 évesen, amikor sokan lehagytak még nem igazán értettem. Mostanra viszont már a fájdalomtűrő képességemet is ki tudtam tolni, már nem mondják, hogy női lapáttal evezek és gyenge a kondícióm ehhez a sportághoz" – jelentette ki. Hozzátette: öt évvel ezelőtt Rióban még sem mentálisan, sem pedig fizikálisan nem volt ahhoz elég érett, hogy döntőbe jusson, vagy érmet nyerjen. Varga ezüstérméről azt mondta, örül, hogy nemzetenként ketten indulhattak a versenyszámban, és nagyon felemelő érzés, hogy "egyszerre két ilyen szép magyar siker született".
Szabó Gabriella: még sokkhatás alatt állok A már visszavonult háromszoros olimpiai bajnok el sem tudta képzelni, hogy a női párosok nem lesznek versenyben az aranyéremért, Kopasz Bálint és Varga Ádám teljesítményéről viszont azt mondta: ez maga a csoda. Kopasz Bálint: nem volt buli, nem volt barátnő, pedig 15 éves korom óta nagyon akartam A tokiói olimpia keddi versenynapján K-1 1000 méteren aranyérmes Kopasz Bálint akár még három nyári játékokon is részt venne, míg kajakos társa, a versenyszámban mögötte ezüstérmes Varga Ádám a célba érkezést követően először el sem hitte, hogy kettős győzelmet arattak a döntőben. Fotó: Mti/Kovács Tamás A 24 éves friss olimpiai… Éremeső Tokióban Történelmet írt Kopasz Bálint és Varga Ádám, megvan a harmadik aranyérem. Elképesztő győzelmet aratott Kopasz Bálint és Varga Ádám férfi K-1 1000 méteren kedd hajnalban a tokiói olimpián. Kopasz Bálint aranyérmesként, Varga Ádám ezüstérmesként futott be a célba, ezzel pedig megvan a harmadik magyar aranyérem.
Kopasz Bálintnak éveken keresztül nem volt ellenfele a magyar mezőnyben. Tavaly azonban a semmiből berobbant a 21 éves Varga Ádám, aki az országos bajnokságon legyőzte Kopaszt, aki négy év után először kapott ki a magyar mezőnyben. Idén májusban aztán Varga ismét legyőzte Kopaszt, csak most már a szegedi olimpiai és Európa-bajnoki válogatóversenyen. A világbajnok helye így is bombabiztos volt az olimpiai csapatban, csak amíg egy-két évvel ezelőtt a szakértők őt tartották az első számú esélyesnek, mostanra már Varga Ádám neve is egyre gyakrabban merül fel. Mindenesetre izgalmas volt látni a két magyar klasszist, akik döntőben hatalmas csatár készültek a portugál Fernando Pimentával, a német Jacob Schopffal és az olimpiai ezüstérmes cseh kajakossal, Josef Dostállal. A magyar csapat versenyzőire kőkemény nap várt, ugyanis délelőtt fél tízkor, közel 40 fokos melegben kellett vízre szállniuk az középfutamokban, ezt követően két órával később pedig már a döntőkben kellett a legjobb formájukat hozni.
Varga Ádám óriásit hajrázva ért be másodiknak. Azt mondta, az, hogy visszahívták a rajtot kissé megnehezítette a dolgot, a célba érve pedig nem is tudta, pontosan hol végzett, azt látta, hogy mellette a német ünnepel és azt érezte, hogy kicsit előtte végzett. Ha otthon azt mondják, kapok egy harmadik helyet, egyből aláírom. Ez így még jobb, sikerült megcsinálni, hogy Magyarországé az első két hely K1 1000 méteren. Magaménak is éreztem Bálint sikerét, megcsináltuk együtt, hiába egyéni verseny, őszintén tudunk örülni egymás eredményének. Most nem tudtam volna megverni, akármit csinálok – nyilatkozta Varga. A döntő: A szövetségi kapitány, Hüttner Csaba kicsit kereste a szavakat, de aztán arról beszélt: a dupla siker a legszebb dolog, ami történhetett, a női kajak ketteseket pedig előrébb várta. Kozák Danuta és Bodonyi Dóra bronzérmet nyert, Csipes Tamara és Medveczky Erika a negyedikként ért célba. "Bálint az az ember, aki a leginkább megérdemelte ezt az aranyérmet. Nagyon sokat tett érte, mindent alárendelt ennek a győzelemnek.
Óriási, felemelő érzés ez számomra, megérte az a sok befektetett munka – mondta a magyar újságíróknak Kopasz, aki kiemelte édesanyja szerepét is, ő az edzője, ő készítette fel, főzte meg neki az egészséges ételeket. Arról is beszélt, hogy mindent elért, amire vágyott, de amíg érzi magában az erőt és az egészséget, addig folytatja tovább, szerinte még három olimpia benne lehet a karrierjében, úgyis későn érő típusnak tartja magát. Luis ACOSTA / AFP "Tizennégy-tizenöt évesen még nem éreztem ezt, akkor sokan lehagytak, mivel későn érő típus voltam, de a szervezetem még most is fejlődésre képes. Rióban nem jutottam döntőbe, az nagy fájdalom volt, de akkor elkövettem egy olyan hibát, amit itt, Tokióban már nem. Nem voltam sem mentálisan, sem fizikálisan megérve arra, hogy olimpiai aranyérmet szerezzek. Most már igen. Sok idő telt el azóta, kitoltam a fájdalomtűrő képességemet és fizikálisan is megértem, már nem mondják azt, hogy női lapáttal evezek, vagy hogy gyenge a fizikumom. Rengeteg munkát beletettem ebbe" – így Kopasz, aki a sajtótájékoztatón azt felelte, hogy most majd egy kicsit lazítani fog, több mindent megenged magának ezentúl.
Könyvében megpróbál egy iránymutatást is adni arra is, hogyan kezelhetjük a legnehezebb helyzeteket és hogy milyen módon találhatunk gyógyírt a nárcisztikus partner okozta lelki sérülésekre. Így a felépüléshez (azaz az őszinte és öntudatos élethez) vezető út során már nem kell ugyanazokat a hibákat elkövetnünk. Akár megyünk, akár maradunk. Forrás: GettyImages/ Vincent Besnault "A nárcisztikus emberekkel folytatott kapcsolatokat az a remény tartja egyben, hogy "egy napon majd jobb lesz", miközben nem sok bizonyíték támasztja alá azt, hogy ez valaha is bekövetkezhet. Azt kapjuk, amit látunk, szóval vagy megszokjuk, vagy megszökünk. Abban bízni, hogy a partner fog megváltozni, nem opció. Az egyetlen változás, amit elérhetünk, az magunkban történhet: megérthetjük a gépezet működését, menedzselhetjük elvárásainkat, és eszerint hozhatjuk meg a döntéseinket. Erről szól ez a könyv"- fogalmazza meg a Dr. Durvasula. Dr. Ramani Durvasula klinikai pszichológus, a kaliforniai Santa Monicában vezet magánpraxist.
Mindig kész arra, hogy darabokra szedje azt, amit mondasz, és kimutassa, hogy ő az okosabb, ő a rátermettebb. Igyekezz elkerülni, hogy tárgyalnod kelljen vele, mert nem fogtok dűlőre jutni, és csak felidegesíted magadat. Ő pedig továbbra is nyugodt lesz. Fél attól, hogy mit gondolnak róla mások A nárcisztikus ember hihetetlenül érzékeny a kritikára. Bár mindent megtesz, hogy megvédje magát a negatív véleményektől, nagyon könnyű ledönteni azt a falat, amit pajzsként állított maga elé. Ha nem ismered el őt, még beképzeltebbé válik, mint egyébként, és úgy gondolja, hogy ellene vagy, esetleg nem érted meg őt. A cikk folytatódik a második oldalon! Fotó:
Úgy érzik, ők mindenre jogosultak A nárcisztikus emberek úgy gondolják, hogy ők különlegesek, egyediek így minden jár nekik, amit csak szeretnének. Elhiszik, hogy az életükben mindent megkaphatnak a legkisebb ráfordítással is, hisz ez nekik alanyi jogon jár. Úgy gondolják a környezetükben is, hogy csak azokkal érdemes jóban lenni és jó kapcsolatot ápolni, akik támogatják a vágyaik elérését, ellenkező esetben az emberek feleslegesek. Bármilyen szívesség viszonzás távol áll tőlük, hisz miért is kéne ilyet tenniük, ők a különlegesek nem a környezetük! Bűntudat és szégyenérzet nélkül élnek Az ilyen emberek sajnos nem csak saját, de mások érzéseit is képtelenek azonosítani és felismerni, így nem igazán ismernek se bűntudatot, se szégyenérzetet, hisz ők úgy érzik, mindent megtehetnek, így miért is lenne bűntudatuk olyan dolgok miatt, amihez joguk van? Az empátia nem igazán alakul ki bennük, így gyakran nem tudják átérezni mások problémáit, helyzetét, kivétel akkor, ha ez a saját céljaikat, vágyaikat befolyásolja.
Azonban ez csak a látszat, mert valójában ennél sokkal többet akarnak: azt, hogy továbbra is a befolyásuk alatt tarthassák a másikat, manipulálhassák, illetve, hogy később ismét az ágyukba csábíthassák. Ha nem ők kezdeményezték a szakítást, először jellemző rájuk, hogy igyekeznek visszakönyörögni magukat, és változást ígérnek. Ha ez nem sikerül, akkor ajánlják fel azt, hogy továbbra is tartsák meg a jó kapcsolatot. Ezt pedig abban az esetben is erőltetik, ha a másik nem igazán akarja. Később igyekeznek mindent bevetni, hogy újra közelebb kerüljenek a volt szerelmükhöz, és befolyásolják a döntéseit, beleszóljanak az életébe, és megakadályozzák a jövőbeli kapcsolatait. Ezért érdemes odafigyelni a jelekre, és, ha valaki úgy érzi, hogy hasonló viselkedést tapasztal, mindenképpen tenni kell ellene. Mit lehet ilyenkor tenni? Abban az esetben, ha már túlzottan is szorossá akarja tenni az ex a baráti viszonyt, érdemes meghúzni a határokat, és nem engedni ezekből. Nem szabad bedőlni az állandó ígérgetésnek, a tettekre, és nem a szavakra kell figyelni.
Stephen Johnson pszichológus szerint a narcisztikus személy jellemzője, hogy eltemeti valós önkifejezéseit, miközben a külvilág felé egy magabiztos, felsőbbrendű, másokat lenéző énjét mutatja. Mindeközben mi sokszor leegyszerűsítve értelmezzük a narcizmus jelenségét és úgy tartjuk, hogy az ilyen emberek szerelmesek önmagukba, miközben másokat irányítanak és kihasználnak, vagyis gonoszak, ezért óvakodni kell tőlük. Tény, hogy nem könnyű velük az élet, de a legtöbb esetben ők maguk sincsenek tudatában annak, hogy valójában krónikusan alacsony önértékeléssel és negatív énképpel rendelkeznek. Sokkal pontosabb tehát az a megfogalmazás, hogy a narcisztikus személy szerelmes egy általa idealizált énképbe, ami a saját magával kapcsolatos kételyek túlkompenzálásának következménye. Ez a viselkedés pedig valamilyen kora gyerekkori sérülésre vezethető vissza. "A narcisztikus emberek legbelül rút kiskacsának érzik magukat, még akkor is, ha ezt nem akarják mások előtt beismerni vagy kimutatni" – írja Preston Ni, a How to Successfully Handle Narcissists című könyv szerzője a Psychology Today oldalon.
A társas környezet elkezd negatívan reagálni a személyre, ami megerősítheti a nagyzolás mélyén rejlő öngyűlöletét, azaz, hogy sérülései miatt nem érdemli meg, hogy mások szeressék és elfogadják őt. Miközben ő az, aki bántalmaz másokat, ezért fordulnak el tőle. A figyelemből sosem elég StudioThreeDots / Getty Images Hungary #7 A Másokon Keresztül Élő Gyakran előfordul, hogy a környezetében élő és sokszor az uralma alá vont embereket nem különálló személyeknek tekinti egyedi tulajdonságokkal és vágyakkal, csupán önmaga kiterjesztésének. Így beteljesületlen fantáziáit és álmait másokon keresztül akarja elérni, hogy az ő fényükben sütkérezve emelje saját önértékelését. Ezzel a mentalitással azonban semmibe veszi a többi ember igényeit, kihasználja őket és nem hagy választást nekik. Ha gyermeket nevel, akkor például a fia csak orvos lehet, vagy világbajnok sportoló, a lányának pedig minden ellenkezése dacára habos-babos szoknyában kell járnia, ha neki szülőként ez tetszik. Ráismertél valakire a környezetedből?