Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) Aki most vesz fel hitelt, és fixálja azt a teljes futamidőre, az kimondottan jól járhat, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. A fixáló hitelfelvevőket a szigorítás egyáltalán nem érinti majd. Most éri meg befektetni? Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái és Magyarország is ehhez igazodott. Ismét lépett az MNB: itt az újabb kamatemelés. Különösen az elmúlt 2-3 évben felgyorsult a jegybanki alapkamat állandó csökkenése, ezzel együtt pedig a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak. Nem csoda, hogy sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni. Ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
"Amint ez a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság gyors helyreállásra lesz képes, 2023-ban várhatóan visszanyerjük a lendületet a prognózisunk szerint, 4-5 százalékos tartomány közé emelkedhet a növekedés üteme" - mondta. Áttérve az inflációra ható "sokkokra", elmondta, időben és méretben is rakódnak egymásra ezek a hatások, már nem csak egy-egy részpiacot érintenek: élelmiszerek, energia, nyersanyagok - magasabb árkörnyezetben. Ugyanakkor inflációt csökkentő hatások is vannak, igaz, nem elégségesek, ezek közt is legerősebb a lakossági fogyasztás. Az MNB 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. "Az infláció lefutását tekintve a következő időszakban a kínálati sokkok vezetik a görbéket, a márciusi adat ismét egy picit magasabb lesz annál, mint amit februárban láttunk, 8, 5-9 százalék között mutatják a jelenlegi előrejelzések. Ez a magasság marad, az év második felében jöhet fordulat, de ez is függ a háború lezárásának gyorsaságától" - ecsetelte Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában zárásként ismét figyelmeztetett, hogy a prognózisokban bizonytalanság a növekedést tekintve lefelé, az inflációt tekintve felfelé van.
Hozzátette: az alapkamat szintje fokozatosan eléri majd az egyhetes betéti kamat szintjét, a két kamat különbözetének szűkülése már januárban megindult, és az első fél évben fejeződhet be a mostani kilátások szerint. Az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, az MNB folyamatosan értékeli az áru-, és pénzpiaci kockázatokat – mondta. Idén a hazai reálkamat jelentős emelkedést fog mutatni, az év elején a maginfláció pedig a 7 százalékot is elérheti, kitolódik az infláció csökkenésének megindulása – jegyezte meg. Az MNB kiemelten figyel a következő hónapokban a tartós inflációs hatásokra, mivel a decemberi maginfláció jóval magasabb lett a vártnál, ebben kulcsfontosságúnak nevezte Virág Barnabás a januári-februári átárazások mértékét. Meglepődtek az elemzők Az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem számítottak erre a lépésre. Jegybanki alapkamat emelés, mit jelent ez hétköznapi ember számára?. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott "a döntés nagy meglepetést okozott". A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.
Suppan szerint az év közepére pedig ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 6, 00-8, 00 százalékot jelölve ki a két szélének. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba, ezért a jövő év végére a várakozása szerint 6, 25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat is. Hozzátette: az egyhetes betéti kamat várhatóan 5, 85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét. Az elemző szerint mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására.
A kormány 5 százalékos inflációval tervezte a költségvetésben az idei nyugdíjemelést, de a friss jegybanki prognózis szerint rossz esetben közelítheti a 10 százalékot is a pénzromlás üteme. A keddi, 100 bázispontos alapkamat-emelést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a háború, a szankciós politikák hatása és a kormányzati intézkedések miatt felülvizsgálta a jegybank az idei inflációs prognózisát, és a bizonytalan gazdasági környezet miatt nagyon széles sávban szóródó éves előrejelzést tett közzé. Várakozásaik szerint 7, 5–9, 8 százalék között alakulhat az infláció. Ez pedig – tekintve, hogy a jegybank többnyire konzervatív és óvatos becslésekkel dolgozik – előrevetíti azt is, hogy várhatóan már a nyáron hozzá kell nyúlni a nyugdíjakhoz, és nyugdíjkiegészítés formájában kompenzálni kell az előrejelzett és a valóságban bekövetkezett közötti eltérést. Ez egyértelműen kiderül a Pénzügyminisztérium alapkamat-emelés kapcsán kiadott közleményéből is.
(Kiemelt kép: Rendőrautók a szegedi Petőfi Sándor sugárút egyik társasháza előtt, ahol két ember holttestét találták meg 2021. Fotó:)
Várandós felesége brutális meggyilkolása miatt állt a Szegedi Törvényszék elé egy szerb–magyar kettős állampolgárságú férfi. A 41 éves férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, valamint magzatelhajtás bűntettével vádolják. A férfi paranoid személyiségzavarban szenved, ami korlátozza beszámítási képességét. A vádirat szerint a válást tervező vádlott 2020. november 6-án reggel, szegedi otthonuk hálószobájában két késsel rátámadt hét hónapos várandós feleségére. A védekező nőt több mint harmincszor szúrta meg. Elsősorban a fejét és a felsőtestét támadta, olyan erővel, hogy az egyik kés pengéje eltört. A szúrások közül több a magzatot is elérte. Kettős gyilkosság szegeden. A nő a helyszínen életét vesztette, és a magzat is elhalt. A gyilkosság idején a hálószobában volt a házaspár közös, három és fél éves kislánya is, akit ezután a férfi felkapott, gépkocsiba ültetett, és elhagyta a helyszínt. A vádlott az édesanyjához ment, aki értesítette a rendőrséget. A vádlott a bíróság előtt úgy fogalmazott: érthetetlennek tartja a történteket, kilenc éve harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolata volt feleségével.
Őt elutasították, nem tudta elfogadni. Úgy volt vele, hogy inkább pusztuljon a másik is, ha ő nem kell neki. Az öngyilkosságára meg talán azt mondanám, hogy miután tudta, hogy teljesen be van kerítve, névvel, rendszámmal, mindennel együtt körözték, efelé menekült. De az is lehet, hogy első pillanattól kezdve a tervei között ez is szerepelt" - mondta. Börtönből való szabadulása után ölt az újszegedi kettős gyilkos | 24.hu. Ez valószínűleg személyiségzavar" - tette hozzá a pszichológus. " Egy ilyen dolgot valaki nem visz véghez csak úgy, pláne, hogy ennyire előkészül. A személyiségzavaroknak vagy genetikai háttere, vagy szociális háttere van" - mondta Gyarmati Rita. " Ha pszichopátiában gondolkozunk, a pszichopatákra abszolút jellemző az, hogy teljesen normálisan viselkednek. Sőt még van egy bájuk is, amitől szeretjük őket. Viszont az öngyilkosság nehezen kapcsolható ide, mert egy pszichopatának nincs bűntudata" - mondta a pszichológus.