Az oltási programnak köszönhetően ezekben a szférákban már eleve magas az átoltottság, hiszen az elmúlt hónapokban célzott oltási akciók zajlottak. Természetesen az állami szférában is érvényes, hogy nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt. Amennyiben az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét. Új járványügyi intézkedések. Önkormányzati dolgozók Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét.
Franciaországban pedig a páciensek egy részét a szintén túlterhelt Németországba szállítják. Olaszországban, Nápolyban már a kórház előtt parkoló autókban is ápolnak betegeket, mert nincs elég kórházi ágy. Európában az egyik legszigorúbb járványügyi szabályokat a franciáknál vezették be. HAON - Horvátországban új járványügyi intézkedések lépnek érvénybe. Itt országos lezárás van érvényben, aminek értelmében a polgárok csak szükség esetén (élelmiszer, munkavégzés, egészségügyi és családi okok) hagyhatják el otthonukat. Jelenleg tilos a családot, a barátokat meglátogatni, és nem engedélyezettek a belföldi utazások. Mint ismert, a magyar kormány az osztrák intézkedésekhez hasonló szabályokat léptetett életbe itthon. Az osztrák szigorításokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson miniszterelnök várhatóan hivatalosan is bejelenti, hogy a jövő hét folyamán hatályukat vesztik a lakossági szabadságjogokat korlátozó, még érvényben lévő utolsó járványügyi intézkedések. Johnson erre már a hétfőig tartó parlamenti szünet kezdete előtti utolsó alsóházi ülésnapon, február 9-én egyenes utalást tett. Akkori rövid tájékoztatójában közölte: február 21-én, a parlamenti szünet utáni első napon ismerteti részletesen, hogy a kormány új stratégiája szerint az ország hogyan tud a továbbiakban együtt élni a koronavírussal. Horvátországban új járványügyi intézkedések lépnek érvénybe. Azt azonban már akkor bejelentette, hogy ha a biztató járványügyi folyamatok tartósnak bizonyulnak, várakozása szerint a kormány a még érvényben lévő utolsó hazai korlátozásokat is feloldhatja, beleértve azt a jogi kötelezettséget, amelynek alapján elkülönítésbe kell vonulniuk mindazoknak, akiknek koronavírustesztje pozitív lett. Johnson szerint a karanténkötelezettség eltörlésére a március 24-re kitűzött határidőnél egy teljes hónappal korábban lehetőség nyílhat.
A korlátozások megszűnésével újra erőre kaptak a légúti betegségek. De mit tehetünk az ellen, hogy teljesen legyűrjön minket egy egyszerű nátha? NNK: megállt a koronavírus-koncentráció növekedése a szennyvízben.
A járvány terjedésének lassításáért újabb intézkedésekre van szükség, ezért a kormány kedd éjféltől számos változtatás életbe léptetéséről döntött. Az új szabályok harminc napig lesznek érvényben, de ha szükséges, meghosszabbítják a hatályukat. Este 8 óra és hajnal 5 óra között kijárási tilalom lesz. Felmentést csak a munkába és a munkából hazajárás, illetve a rendkívüli esetekben lehetséges. Minden gyülekezés tilos. Az éttermek bezárnak, csak házhozszállítás lehetséges. Dalokat „vetnek be” az új-zélandi hatóságok a járványügyi intézkedések ellen tüntetőkkel szemben. Az üzletek és a fodrászatok, illetve az egyéb kisipari szolgáltatók este 7 órakor bezárnak. A szállodák csak üzleti célból érkező vendéget fogadhatnak, turistákat nem. Általános rendezvénytilalom lép életbe. Családi és magán rendezvényeken legfeljebb 10 fő vehet részt. Esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek, az egyházi, illetve polgári szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk a szülők és a testvérek vehetnek részt. A temetésékesen maximum 50 fő vehet részt. A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet megrendezni.
Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthat meg. Mind a versenyszférában, mint az állami, mind az önkormányzati szférában érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévő foglalkoztatottak, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele. Folyamatosan nyitva a regisztrációs és időpontfoglaló honlap Felhívjuk a még beoltatlanok figyelmét, hogy nem kell megvárni, amíg munkáltatójuk az oltás felvételére kéri őket. A regisztrációs honlap folyamatosan nyitva áll, az érvényes regisztrációval rendelkezők jelentkezhetnek a védőoltásra háziorvosuknál vagy akár az interneten is foglalhatnak időpontot kórházi oltópontra. Honlap: () Kapcsolódó cikkek 2021. április 8. EJEB: nem sértik az emberi jogokat a kötelező védőoltások Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki ítéletében elutasította több csehországi szülő keresetét, akik azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a hatóságok pénzbírsággal sújtották őket gyermekeik kötelező védőoltásainak megtagadása miatt, illetve az óvodák elutasították gyermekeik felvételét.
Új miniszteri határozat oktatásszervezési kérdésekben 2021. december 21-én jelent meg a 32/2021. 20. ) miniszteri határozat, amely alapján – a tanítási év biztonságos megszervezése érdekében – az oktatásért felelős miniszter elrendelte, hogy • az óraadók és a mesterpedagógusok heti óraszáma húsz órára emelhető, továbbá • 2022-ben óraadóként csak oltott vagy az oltás alól mentesítő orvosi szakvéleménnyel rendelkező személlyel létesíthető új jogviszony. • Amennyiben az oltatlan pedagógusok fizetés nélküli szabadsága miatt szükségessé válik(vált) a tantárgyfelosztás módosítása, a módosítást az intézmény vezetőjének 2022. január 7-ig el kell(ett) készítenie és jóváhagyásra meg kell(ett) küldenie a fenntartónak. 2021-12-22 | dr. Farkas Ildikó | Jogszabályfigyelő Szeretnék ilyen híreket kapni >>
Székely Nemzeti Múzeum (1911) A Sepsiszentgyörgyön álló Székely Nemzeti Múzeum hasonlóképp tökéletesen egyesíti mindazt, ami miatt Kóst nagyra tartjuk. A felületes szemlélőnek talán csak a népies formák, a hagyományőrzés tűnhet fel, pedig az épület a nemzetközi trendeket épp úgy követte. Sokban emlékeztet például az akkoriban épült Finn Nemzeti Múzeumra (Kós nagy csodálója volt Eliel Saarinen munkásságának, tanulmányt is írt róla később), de szó sincs szolgai másolásról. Úgy töltötte meg székely formával, úgy gyúrta bele a helyi építészet hagyományait, hogy egy cseppet sem lett az egész díszletszerű, vagy épp operettes. A múzeumon főként helyi mesterek dolgoztak, de jelentős munkái közt mégis egyedül itt bukkan fel Zsolnay-cserép, ami kifejezetten extravagánsan hat a puritán népi építészettel párba állítva - anélkül hogy megtörne az épület harmóniája. Wekerletelep központja (1912) A ma szintén Kós Károly nevét viselő tér sokban hasonlít az Álltkerthez. Ez is Zrumeczky Dezsővel közös munkája, s bár itt sem minden épület az ő terveik alapján készült, de alapvetően határozták meg annak kinézetét (annyira, hogy sokan azt hiszik, egész Wekerlét Kós tervezte).
Életrajz Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1901-ben, majd Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája. " Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonult vissza (1914). 1918-ban kinevezték tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadta el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot adott ki. Sorra jelentek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei.
Behatóan foglalkozott a hagyományos gazdálkodás és kézművesség egyes kérdéseivel (népi vadfogás, bivalytartás, kosarazó juhászat, ekés földművelés, kőfaragás, vasművesség, fazekasság, szűcsmesterség), a hagyományos táplálkozással, a településszerkezettel és a népi építészettel, valamint társadalom-néprajzi kutatásokkal ( rokonsági és nemzetségi kapcsolatok, társas munkaszervezeti formák, települési önszerveződés, táji munkamegosztás, vásárok és árucsere). Átfogóan vizsgálta az erdélyi magyarság népviseleteit, a díszítőművészet egyes megnyilvánulási formáit (festett bútorok, guzsalyok, ivócsanakok, kályhacsempék, fejfák), valamint Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel együtt magyarok lakta romániai néprajzi tájak ( Kászon, Szilágyság, Kis-Küküllő mente, Moldva, Torockó) népművészetét. Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, összehasonlító tárgytipológiai kutatásaiban az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszer, ember és táj, ember és ember közötti kölcsönhatások bizonyítékait kereste.