Még mindig hangosan szól az ének Soltész Rezsőnek nincs titkos receptje. Állítja, hogy őt a munka tartja karban. Kiadót vezet, négy lapot jelentet meg és rendszeresen fellép. Most éppen Aradszky László vendégeként készül egy turnéra. A beszélgetésünkre nehezen szakított időt, mikor jut ideje magára, hogy ilyen fitt legyen? – Engem a munka tart karban, a kiadóm nagyon lefoglal és szerencsére fellépésekből sincs hiány. Lelkileg és fizikailag is azért vagyok ilyen friss, mert nem unatkozom. Egyébként sem tudnék üldögélni és nézni a tévét, amit egyetlen nyugdíjasnak sem kívánnék. Kell egy feladat, egy cél… Négy lapot is kiad, sőt főszerkesztőként is jegyzi azokat és rengeteg ír. Nem túl sok a jóból? Váry Rezső: Éva lányai (1912) - antikvarium.hu. – Élvezem ezt a munkát. Mindennap bent vagyok a szerkesztőségben. A Foto/Video Magazin, az audio-video techninkával foglalkozó Sztereo, a Zenész Magazin, valamint a Médiatechnika sok kreativitást igényel, ráadásul nemcsak kiadója, szerkesztője, hanem menedzsere is vagyok a lapoknak. Egyiktől sem szívesen válnék meg.
Egykori pályatársai, Soltész Rezső és Benkő László is ott voltak Máté Péter emléktáblájának pénteki avatásán. Egy elszakadt magnószalag látható azon a Krisztina körúti házon, ahol leélte az életét. Emléktáblát avattak Máté Péter tiszteletére pénteken a főváros I. kerületében, annál a háznál, amelyben élt. Az 1984-ben elhunyt zenész, énekes, dalszerző szombaton lenne 70 éves. Soltész Rezső hozza a formáját – ItthonOtthonVan.hu. Az avatáson ott volt az özvegye, Edit, valamint lányai és unokái. Varga Mátyás képzőművész Máté Péterre emlékező alkotása a Krisztina körút 75. kapualjában egy elszakadt magnószalagot ábrázol. © MTI / Kovács Tamás "Zseniális művész volt, dalai ma is közöttünk élnek" – mondta Soltész Rezső, aki sokszor kísérte fellépésein Máté Pétert. A zenész, énekes felidézte, hogy mindketten az S. Nagy István szövegíró által vezetett alkotóműhelyhez tartoztak, akárcsak Szécsi Pál vagy Payer András. Nemcsak a munkában, a koncerteken, a stúdióban volt szoros az együttműködésük Máté Péterrel, összekötötte őket a barátság is. "Ő hangszerelte az Egy viharos éjszakán című Corvina-slágert, majd amikor szólópályára léptem, a Szóljon hangosan az éneket is, ezért a munkájáért díjat is kapott 1981-ben a táncdalfesztiválon" – mesélte.
2021. április. 23. 17:07 Élet+Stílus "Nézd az élet jó oldalát! Soltész rezső lantai kayu. " - Soltész Rezső énekli a Monty Python-slágert A Brian élete című 1978-ban készült kultikus film még kultikusabb záródala az Always Look on the Bright side of Life. Eric Idle szerzeményét Soltész Rezső fordította le magyarra és énekelte el. Két lakás kiégett Pécsen Az ukránok számára romló katonai kilátások és patthelyzet a béketárgyalásokon Tízmilliókat termelt ki a Zelenszkijt ábrázoló Lego-figura
Mint kifejtette, az ő generációjukat összekötötte a szeretet, amit akkor kaptak, amikor megjelentek a színpadon. "Elmegyek című száma Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában világsiker lett. Sikerült bebizonyítania, hogy abban a zárt világban, amit akkor Magyarország jelentett, is lehet nemzetközi slágert írni" - jegyezte meg Benkő László. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester úgy fogalmazott, hogy Máté Péter dalai ma is megérintik a hallgatókat, és szerzeményeivel örök időkre beírta magát a magyar kultúra halhatatlanjai közé. "Óriási űrt, mégis páratlanul gazdag életművet hagyott maga után. Kivételes zenei tehetség volt páratlan hanggal, dalai azért hatnak annyira, mert örökérvényűek, hitelesek és őszinték, egyetemes emberi érzéseket fogalmaznak meg egyszerű, érthető, átélhető módon. AC News | Soltész Rezső folyamatosan ellenőrzi a vérnyomását a koncertturnéja előtt. A Régi út című dalban érzelmi kötődését énekelte meg a számára olyan fontos környezethez, a Hazám csodálatos vallomása a hazaszeretetről" - sorolta Nagy Gábor Tamás. Szólt arról is, hogy az Elmegyek című dal szinte védjegyévé vált, és ma minden idők legnagyszerűbb magyar popdalának számít; Máté Péter ezen szerzeményét az eseményen a Bolyki Brothers vokálegyüttes adta elő.
Az emléktábla avatásán mintegy százan voltak jelen, ott volt mások mellett Malek Andrea, Tabáni István és Gallusz Niki is. Ők valamennyien fellépnek szombaton a Budapest Kongresszusi Központban a Máté Péter-emlékkoncerten, akárcsak Solymos Antal, Kökény Attila és a Back II Black. Máté Péter 1947. február 4-én született Budapesten. Első rádiófelvétele 1967-ben készült, 1973-ban a Hull az elsárgult levél című dala első lett a Made in Hungary táncdalszemlén. Díjat nyert egy írországi tehetségkutató versenyen, Elmegyek című dala - Nicolas címmel - Sylvie Vartan francia sanzonénekesnő előadásában lett világhírű. Írt két musicalt, mintegy 150 számot komponált, életében hat hanglemeze jelent meg. Mindössze 37 éves volt, amikor 1984-ben szívrohamban elhunyt. Dalai ma is népszerűek - az említetteken kívül például az Azért vannak a jó barátok, az Ott állsz az út végén, a Kell, hogy várj, a Hazám, az Egyszer véget ér, az Ez majdnem szerelem volt, az Egy darabot a szívemből vagy a Zene nélkül mit érek én.
Az általános felvilágosodás, továbbá az állam feladatainak kibővítése gyökeresen megváltoztatta a 18. században az egyház és egy-egy kormány közötti viszonyát. Mária Terézia uralkodási formája az abszolút monarchia volt. Egyházpolitikájában alapvetően konzervatív-katolikus felfogása érvényesült. A protestánsok felé irányuló valláspolitikáját a csendes ellenreformáció jellemezte, ugyanis természeténél fogva inkább térítő volt, mint üldöző. A teljes cikk >>> Copyright © Vidavízió Bt. 2004–2010. • XHTML, CSS, WAI-A
Frigyes porosz király Sziléziát fenyegette, a bajor választófejedelem Károly Albert pedig a trónjára vágyott. Az urakodónő rászorult a magyar rendek és katonai erejük támogatására, akik segítséget nyújtottak neki, és cserébe megerősítette nemesi szabadságjogaikat. Az 1748-ig tartó osztrák örökösödési háborúban hasznosnak bizonyultak a mozgékony huszár hadak a lomha császári hadtestek mellett. Végül Szilézia elveszett, bár az 1756 és 1763 között zajló hétéves háborúban Mária Terézia tett még egy próbát a terület visszaszerzésére, de sikertelen volt. A háborús évek alatt azonban sikerült megerősítenie hatalmát. A nagyhatalmi státuszát biztosító állandó hadsereg fenntartása és fejlesztése hatalmas összeget emésztett fel, ezért sürgősen növelni kellett az állami jövedelmeket. Poroszország reformjait vette mintául, így tehát a királynő a reformok útjára lépett. Például átszervezésekkel próbálta egyszerűbbé és olcsóbbá tenni az állam működését, ám ez csekély eredményeket mutatott. Kihasználva abszolutista jellegű hatalmát elfogadtatta Csehországban és Ausztriában a kiváltságos rétegek adózásáról szóló törvényt.
1773-ban Mária Terézia oszlatta fel a jezsuita rendet, és ő helyezte át a nagyszombati egyetemet Budára. Az oktatásra fokozottan figyelt, hiszen 1777-ben adta ki híres rendeletét, az oktatás- és nevelésügyet először szabályozó Ratio Educationist. Utolsó éveiben külpolitikai sikerek kísérték működését: 1772-ben megszerezte Galíciát, amely Lengyelország első felosztása eredményeként került Ausztria fennhatósága alá (a lengyelek egyébként a három részre szaggatott országukban a poroszok és az oroszok által uralt részeken éltek nagyobb elnyomás alatt, az osztrák irányítású Galícia pedig sokszor szolgált kiindulópontként szabadságmozgalmaik számára később). Magyarország ekkor, 1772-ben kapta vissza azt a 16 szepességi várost is, amelyet Zsigmond király még 1412-ben zálogosított el a lengyel uralkodónak. 1775-ben szerezte meg Bukovinát Mária Terézia, a korábbi török befolyás alatt álló terület ma Ukrajna és Románia között oszlik meg. Magyarbarát lépésként értékeli Vég Gábor, a magyar királyokról szóló művében, hogy a Temesi Bánságot és Fiumét visszacsatolta Mária Terézia a magyar szent koronához.
A Pázmány Péter által alapított Nagyszombati Egyetemet 1777-ben Budára helyezte át, és kiegészítette orvosi képzéssel is. Nevéhez fűződik Szent István király koponyacsontdarabjának és a Szent Jobbnak a visszaszerzése. Az ereklyék valószínűleg a török hódoltság idején kerültek a domonkosok raguzai (ma: Dubrovnik, Horvátország) kolostorába. A Szent Jobb 1771. június 21-én került Budára, és ettől az évtől kezdve augusztus 20-a, Szent István napja kötelező országos ünnep lett, ekkor tartották meg az első Szent Jobb-körmenetet is. Mária Terézia, akit Otto von Bismarck a Habsburg-ház legnagyobb államférfiának nevezett, 63 éves korában 1780. november 29-én hunyt el. A bécsi kapucinusok templomában temették el. Egy virágzó, erőtől duzzadó, a haladás útjára tért birodalmat hagyott maga után
Harangöntő Béla 1913. évi írása szerint végül 1791-ben II. Lipót király igazságot, rezolúciót szolgáltatott az ügyben, de annak végrehajtását Halász Zsigmond már nem érte meg, 1792. december 15-én, Gyónon örökre lehunyta szemét. Hamvai Gyónon, a családi sírkertben találtak örök nyugalomra. A halála utáni rezolúció végrehajtásából pör keletkezett a Nemes és a Halász család között, mert a fiskus a Halász család képviseletében eljáró Nemes Zsigmondnak adta át előbb ellentételként 1800-ban a Krassó vármegyei birtoktesteket, majd 1808-ban még az érték különbözet miatti készpénzt is. Katonai pályafutását Vay Sándor így összegezte 1899-ben: "A vörös huszár ezredben szolgált Halász Zsigmond is, aki 1743-ban már kapitány volt, s akinek oroszláni bátorságáról valóságos regéket tudtak mesélni sötét éjszakák vérfényű tábori tüzei mellett. Minden újabb csata újabb babért fűzött Halász homlokára, és a bécsi udvarba is híre ment nagy vitézségének. Mind a mellett nem emelkedett, és egyetlen egy érdemrend se ékesítette még a sujtásos, gimbes-gombos huszár dókát.