A bábok között elaludt a hangya. Szél, a bábokat most el ne fúdd! Különben jó az is. Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja, és alszik véle csöpp árnyéka is. Egy szalmaszállal fölkelteni szépen! De jobb, ha már indulunk haza, erősen beborult – A bábok között elaludt egy hangya, és – hopp – egy csöpp már a kezemre hullt.
Az is csak egy akármilyen kis egérke… Sülnek az aranybarna fánkok, ízes, csokis, szalagos, illatuk melegíti az ünneplők szívét. Dim-dom, dínomdánom, ez a farsangi álom. A gyermekek izgatottan várják, hogy sorra kerülve megmutathassák jelmezüket: itt van balerina Lili, királylány Eszti, tűzoltó Tomi és varázsló Sanyi. Romhányi József versek gyerekeknek » Virágot egy mosolyért. Táncra perdül mindenki, még a nagymama… Arról, hogy a fánkot miért nevezik farsanginak többféle történet kering. Hogy melyik a valódi és melyik kitalált, azt nehéz eldönteni. Íme három történet a finom farsangi fánk eredetéről: Marie-Antoinette, aki farsangi mulatságok kedvelt kellékévé tette a fánkot Az egyik történet szerint Marie-Antoinette, a francia királynénak – akit XVI. Lajos egy… Farsang napja eljött már, kezdődik a jelmezbál, zeneszóra vígan lép, ring a tarka báli nép. Nagy mulatság van itt ma, ezerféle maskara perdül-fordul, integet, búcsúztatja a telet.
[Total: 3 Average: 3. 7/5] De érdekes volna, ha kutyabál volna, s farsang napján minden kutya bálba gyalogolna, nagy kutya is, kis kutya is, kit csíp még a bolha. Komondor kényelmes, lassú táncot ropna, Puli Pali csárdást, ahogy meg van írva; sötét szőre, bozontja a szemébe lógna. Csau csacsacsázna, a foxi bokázna, a többi vén kutya meg leülne a hóba.
Hol volt, hol nem vót, az egyik faluba vót egy nagyon híres csizmadia. Nagyon szép csizmákot tudott csinyányi. Hát csak az vót a, mégis vót egy nagy baja. Ha nem is egy, hanem kettő. Az egyik az, hogy a kocsma mellett nem tudott elmenni, hogy be ne menjen. A másik… Volt egyszer, hol nem volt, volt egy öregember meg egy öregasszony. Olyan szegények voltak, hogy már betevő falatjuk sem akadt a házban. Egyszer így szól az öregember: – Hallod-e, asszony, süthetnél egy cipót! – Már miből sütnék, amikor egy csepp lisztünk sincsen? – Menj a kamrába, kapard össze, ami még… Élt egyszer egy bugyuta ember. Ez olyan ember volt, hogy amit mondtak neki, mindent elhitt; amit rábíztak, mindent elfelejtett. Egy napon megházasodott. Éltek nagy boldogságban. Boldogságuk talán még most is tartana, ha a búzájuk el nem fogyott volna. Azt mondja neki a felesége: – Menj el a vásárba, nincsen lisztünk, … Élt egyszer egy ember, akinek három fia volt: kettő okos, a harmadik, Iván pedig bolond. Romhányi józsef versek gyerekeknek ingyen. Az apjuk felosztotta közöttük a gazdaságát, és meghalt.
Erre ott voltak a körben keringő szentjánosbogarak, akik önként vállalták, hogy kis lámpásaikkal emelik az est fényét. A muzsikáról énekes madarak, rigók, csalogányok, fülemülék gondoskodtak, akik a ciripelő tücskökkel és kabócákkal felváltva szolgáltatták a zenét a táncolni vágyóknak. Az ehető ropogtatni és rágcsálni valót, a nézősereg és a szülők hozták a vigasságra. Hamarosan megérkeztek a jelmezt viselő tanulók elsőnek bevonuló nyuszi jelmezes kisdiákot mindenki megtapsolta, bár a jelmez alól időnként kibúvó, rozsdaszínű, zászlóként lebegő farkinca némi meglepetést okozott. Gyerekversek: Romhányi József: Interjú a farkassal - m2 TV műsor 2020. június 22. hétfő 16:00 - awilime magazin. Azt azonban senki sem látta, amikor a pódiumról való levonulás után, ő a feltálalt magkészlethez vonult, és lelkesen ropogtatni kezdte kedvenc héjas mogyoróját. A második fellépő egy mókus volt. A jelmezes farok ugyan kissé kurtára sikeredett, de a fején lévő pántocskán, mely a hosszú füleket volt hivatott rövidíteni, senki nem ütközött meg. Azt meg végképp nem látta senki, amikor a jelmezes mókuska elosont répát csenni a nagy közös tálból.
Mióta tart a szünet, szenvedek. Férfi létemre rengeteg sírok, esténként iszok (közel sem részegre, nem sokat) és rengeteget ttenetesen hiányzik az illata, a mosolya, az ölelése, kitölthetetlen űr keletkezett bennem. Snapchat-en továbbra is nézzük az egymásnak küldött streakeket, és biztos vagyok benne, hogy Ő is szarul van. Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom - Babits Mihály halálára : hungarianliterature. Egyébként semmi olyat nem küldök amiről megállapítható lenne az, hogy szarul vagyok, nem akarom, hogy még rosszabb legyen neki. Nagyon nem akarom megnézni ezeket a streakeket, de egyszerűen nem bírom ki, hogy ne tudjam, mi van vele. Valószínűleg 0% esély van arra vonatkozóan, hogy újra összejövünk, de sajnos bennem van egy minimális remény, és képes lennék sokat vá is akarok mással ismerkedni, mert sajnos bízok benne, hogy összefognak jönni a dolgok... Továbbra is szeretem, és szeretni is fogom Őt. Próbálom mindenféle tevékenységgel elvonni a figyelmemet, de ha már csak egy filmben egy párt látok már megtörölyamatosan Ő jár a fejemben, hiába teszek bármit. Így visszaolvasva az egészet, nem ismerek tartom magam egy érzékeny embernek, ezelőtt soha nem sírtam (ennyit meg főleg), de most nagyon megtö gáz, tudom.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
És magasság. És szédület. Szivet dobogtató. 4 Ki nézi most tollat fogó kezünket, ha betegen, fáradtan is, de mégis... ki lesz az élő Mérték most nekünk? Hogy összetörte már a fájdalom, nézd, ezt a költeményt is. Mit szólnál hozzá? - lám az eljövő költőnek is, ki félve lép még, most már a Mű a mérték. S nem érti árvaságunk, ha bólintunk: halott már... Érzékeny bőr fájdalom bno. nem ismert téged, ágyadnál nem ült, s nem ült az asztalodnál. Nem tudja majd, mi fáj... s nem kérdi és nem kérdik tőle sem, mint egymástól mi, - évek óta már, mint jelszót, hogy: "ki járt kint nála? Ki tudja mondd, hogy van Babits Mihály? " 5 Halott keze nem fogja már a tollat, béhunyt szeme nem lát több éjszakát. Örök világosság, kibomló égi láng röppen felé a földi füstön át.