Kinek lehet egyetemi e-mail címe? Az ISZK a Miskolci Egyetem hallgatói és dolgozói számára igény szerint, névre szóló e-mail címet (a továbbiak: személyes e-mail cím) biztosít az Egyetem központi levelezőrendszeréhez. Egy hallgató, vagy dolgozó egy személyes e-mail címmel rendelkezhet. Cél, hogy minden hallgató és dolgozó rendelkezzen egyetemi e-mail címmel, és a hivatalos levelezés ezen a címen keresztül történjen. Az Egyetem valamennyi dolgozója a jogviszonyának kezdetét követően – az adott szervezeti egység adminisztrációs feladatok ellátásával megbízott dolgozóján keresztül – jogosult az Egyetem központi levelezőrendszeréhez () tartozó névre szóló elektronikus levélcímet (a továbbiak: személyes e-mail cím) igényelni, amely a dolgozó személyes e-mail címe lesz. ME - GEIK - GET - INTÉZET. Egy dolgozó egy személyes e-mail címmel rendelkezhet. Egy dolgozó azonban több technikai jellegű e-mail címmel is rendelkezhet. Technikai e-mail cím alatt a további munkakörhöz (pl. rektor@..., igazgato@... stb. ), vagy feladatkörhöz (pl.
Az Intézet viseli gondját az Ipari termék- és formatervező alapszakos képzésnek is. A Gép- és Terméktervezési Intézet menedzser hallgatókat is oktat a műszaki rajz, és gépelemek alapjaira. Az elmúlt évtizedek során ipari megrendelésre számos különleges gépet terveztek az Intézet kollégái, amelyek mind a mai napig működnek; néhány ezek közül: kábelsodrógépek, árvízvédelmi hajó, színházi forgószínpad, fogaskerékhajtóművek, űrkemence elemek, emelőgépek. Az Intézet szakértő tevékenységet folytat gépek károsodásaira, a környezetvédelemre, zajterhelésekre, újrahasznosításra vonatkozóan. Nappali - Gazdaságtudományi kar. Az intézeti kutatások kiterjednek a fogaskerék hajtóművek, bolygóművek, hullámhajtóművek területére, a tervezésmódszertan kérdéseire, a tömítések témakörére, továbbá a zajvizsgálatokra. A Gép- és Terméktervezési Intézet szoros kutatói kapcsolatot ápol számos külföldi egyetem hasonló kutatási területtel foglalkozó tanszékeivel és intézetével, melyek közül a legjelentősebbek a Magdeburgi Egyetem, a Leobeni Egyetem, a Pilzeni Egyetem, a Maribori Egyetem, az Odessai Egyetem, vagy a Harkovi Egyetem.
Azok a hallgatók, akiknek már nincs kötelező testnevelési órájuk, de mozogni, sportolni szeretnének, csak az órát tartó tanár előzetes engedélyével, az aktív hallgatókra vonatkozó előírások alapján látogathatják az óráka t. Fontos: A városi, és a Miskolcon kívüli fitnesztermek, sportklubok, uszodák és egyéb gyakorlóhelyek, igazolásait nem fogadjuk el. A foglalkozások kezdési ideje: Az óra kezdetét és végét a hallgatók a foglalkozást vezető tanárral egyeztetve a körülményeknek megfelelően megváltoztathatják. Ügyintézés: 1. A foglalkozást vezető tanárnál (jelenléti oktatás), (távoktatás). Tanulmányi ügyek: Körcsarnok fsz. 6. Tolnai János 3. Létesítmények igénybevételével kapcsolatban: Körcsarnok fsz. Bene Szilárd 4. Kondicionáló terem használatával kapcsolatban ( bérletek árusítása kiírás szerint): Körcsarnok fsz. IIT - Általános Informatikai Intézeti Tanszék. Chvatal Tünde A Testnevelési Intézeti Tanszék kéri a hallgatókat, hogy problémájukkal, illetve kérdéseikkel a tanszék oktatóit keressék meg, akik mindenben segítségükre lesznek, és NE ZAVARJÁK a tanszéken kívüli irodák dolgozóit.
A Gépelemek Tanszéke 1949-ben a hat első miskolci tanszék egyike volt az akkor életre hívott Nehézipari Műszaki - ma Miskolci - Egyetemen. Első tanszékvezetője Dr. Terplán Zénó professzor (1949-1988) volt. Őt követte Dr. Döbröczöni Ádám (1988-2009), Dr. Kamondi László (2009-2013) és Vadászné Dr. Bognár Gabriella (2013-tól). A felsőoktatásban történt struktúraváltások a miatt Tanszék neve 2008-tól Gép-és Terméktervezési Tanszék, 2013 november 1-től pedig Gép- és Terméktervezési Intézet lett. Az Intézet oktatási tevékenysége a BSc és az MSc képzésre egyaránt kiterjed. A gépészmérnökképzés alapszintű képzésében az Intézet jelentős szerepet lát el olyan tantárgyak oktatása révén, mint az Gépészmérnöki alapismeretek, Általános géptan, a Műszaki rajz, vagy a Gépelemek. A Géptervező specializáció hallgatói olyan tantárgyakat hallgathatnak, mint például a Kenés és tömítés, Zajvédelem, vagy akár a Gépészeti tervezés módszerei. Az MSc Általános géptervező specializáción folyó képzésben résztvevők számára az Intézet olyan kurzusokat indít, mint például a Gépszerkezettan, tervezés, a Géprendszerek dinamikája, vagy a Hajtástechnika.
Elérhetőségeink: Tel. /Fax: +36 46 327-643 E-mail: GPS: É48, 08308°×K20, 76640°
Tanszékünk jelenleg a kifutó egyetemi szintű műszaki informatikai szak és benne az S8 alkalmazásfejlesztői szakirány felelőse. Jelentős tárgyaink vannak a kifutó főiskolai szintű programozó matematikus szak, az egyetemi szintű közgazdasági programozó matematikus szak, az egyetemi szintű műszaki menedzser szak informatikai szakirány tantervében. A BSc képzés három informatikus (mérnök-, gazdasági- és programozó informatikus) szakán az informatikai törzsanyag meghatározó tantárgyait oktatjuk, és az akkreditált mérnök- és a tervezett gazdasági informatikus mester szakokon is jelentős a szerepünk.
A fény kettős természete Az anyag kettős természete - Fizika kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Különös módon ez mégsem így volt. Einstein a rejtvényt úgy magyarázta, hogy az elektronokat a fémből beeső fotonok ütötték ki, ahol mindegyik foton E energiája a fény f frekvenciájával volt arányos: ahol h a Planck-állandó (6. 626 x 10 −34 J s). Csak az elég nagy frekvenciájú fotonok (egy bizonyos küszöbérték felett) tudtak a fémből elektronokat kiszabadítani. Például a kék fény igen, a vörös nem. Nagyobb intenzitású fény a küszöbfrekvencia felett több elektront szabadít ki, de a küszöbfrekvencia alatt akármilyen intenzitású fény képtelen erre. Einstein 1921 -ben fizikai Nobel-díjat kapott a fotoeffektus magyarázatáért. De Broglie és az anyaghullámok [ szerkesztés] 1924 -ben Louis-Victor de Broglie megfogalmazta a de Broglie hipotézist, amiben azt állította, hogy minden anyagnak van hullámtermészete. Összefüggésbe hozta a λ hullámhosszat a p impulzussal: Ez Einstein fentebbi, a fotonra vonatkozó – egyenletének általánosítása, mivel a foton impulzusa p = E / c ahol c a vákuumbeli fénysebesség és λ = c / f. De Broglie képletét három év múlva igazolták elektronokra (amelyeknek van nyugalmi tömege) két független kísérletben az elektrondiffrakció megfigyelésével.
Fényelektromos egyenlet: h*f=Eki +Emozg Albert Einstein munkássága (1879. Németország – 1955 USA) Német fizikus, a modern elméleti fizika egyik megalapozója. 1905-ben megalkotta a speciális, majd 1916-ban az általános relativitáselméletet. Jelentőset alkotott a kvantummechanika területén: ő vezette be a fénykvantumok fogalmát, és megadta a fényelektromos-jelenség elméleti magyarázatát. Brown-mozgással kapcsolatos tanulmányai bizonyítékot szolgáltattak az atomok létezésére. A Bose-Einstein eloszlás, mint azóta kiderült, a bozonok (pl. a fotonok) eloszlását írja le. 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. A fotocella működése a fotoeffektuson alapul. A fotokatódba becsapódó foton a fotokatódból egy elektront üt ki. A kiütött elektronok a pozitívan töltött anód felé repülnek tova és ez így keletkezett áramot mérjük. A fotokatódot érő beeső fotonok fluxusa arányos a mért árammal. Fotocella előnyei: olcsó, egyszerű és – ami a legfontosabb – lineáris karakterisztikájú. Azonban alacsony az érzékenysége, külső áramra van szüksége és különböző fotokatódoknak különböző az átviteli karakterisztikájúk (más hullámhosszú fotonokra más az áram/beeső foton fluxus arány. )
A foton tehát az elektromágneses sugárzás elemi részecskéje. Energiája a Plank-állandó ás az elektromágneses hullám frekvenciájának szorzata: h*f=m*c^2 Tömege (nyugalmi tömege nulla): m=(h*f) / (c^2) A foton sebessége c (fénysebesség), tehát a lendülete: I= m*c = h*f/cFényelektromos egyenlet A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. Ez a kvantummechanika egyik központi fogalma. Louis-Victor de Broglie megfogalmazta a de Broglie hipotézist (de Broglie féle hullámhossz) amiben azt állította, hogy minden anyagnak van hullámtermészete. Összefüggésbe hozta a λ hullámhosszat a p impulzussal. Szigorúan vett tudományos munkáján túl Louis de Broglie gondolkodott és írt a tudományfilozófiáról, beleértve a modern tudományos felfedezések értéké de Broglie így egy új területet teremtett a fizikában, a hullámmechanikát, egyesítve a fény és az anyag fizikáját. Ezért 1929-ben fizikai Nobel-díjban részesült.
A fény hullámhossza az ilyen mintákból kiszámítható. Maxwell az 1800-as évek második felében a fényt elektromágneses hullámok terjedéseként magyarázta egyenletei felállításával. Ezeket az egyenleteket kísérletileg igazolták és Huygens elképzelése széles körben elfogadottá vált. Thomson és az elektron [ szerkesztés] A 19. század zárásakor, az atomelmélet ügye, miszerint az anyag elkülöníthető részecskékből, vagy atomokból áll, jól megalapozott volt. Az elektromossággal – amiről eleinte azt gondolták, hogy folyadék – kapcsolatban megértették, hogy az elektronokból áll, ahogy azt omson demonstrálta bedolgozva Rutherford munkájába, aki katódsugarak felhasználásával azt kutatta, hogy elektromos töltés hatol át a vákuumon a katódról az anódra. Röviden, kiderült, hogy a természet részecskékből áll. Ugyanakkor a hullámok tulajdonságait is jól ismerték, az olyan jelenségekkel együtt, mint a szórás és az interferencia. A fényt hullámnak gondolták, amint Thomas Young kétréses kísérlete és az olyan jelenségek, mint a Fraunhofer-szórás világosan demonstrálták a fény hullámtermészetét.
Tehát a kilépő elektronok sebessége csak a megvilágító fény frekvenciájától és a fém anyagára jellemző kilépési munkától függ. A fotoeffektus csak akkor jöhet létre, ha a fény frekvenciája nagyobb egy küszöbnél, a határfrekvenciánál. Einstein fogalmazta meg a foton elnevezést, mely a fényrészecskéket jelenti. A fényelektromos jelenség gyakorlati alkalmazása a fotocella, a napelemek. Az elektron hullámtermészete Louis de Broglie terjesztette ki ezt a kettősséget minden más részecskére. Az elektron hullámtermészetét kísérletileg Davisson és Geremer mutatta ki 1923-ban. G. P. Thomson, az elektron feltalálójának fia is tervezett elektroninterferencia kísérletet 1927-ben. Felhasznált irodalom: Következő témakör: 12. Naprendszer
Részecske- és hullámtulajdonságok EM jelenségekben. A fény esetében például a diffrakció, az interferencia, a polarizáció egyértelműen hullámtulajdonságok, de már a fényelektromos effektus csak a fény. A fény hullám és részecske természete. A fény, mint elektromágneses hullám hullámhossz. Ezen munkájának alkalmazásai közé tartozott az elektronmikroszkóp kifejlesztése, ami sokkal jobb felbontással rendelkezik, mint az optikai mikroszkóp, köszönhetően az elektronnak a fotonéhoz képest rövidebb hullámhosszának. Anyaghullám Anyagi részecskékhez rendelhető hullám. Először amerikai fizikusok mutatták ki az anyaghullámokat kísérletileg: nagy sebességgel repülő elektronok találkozásakor interferencia jön létre, az interferenciakép koncentrikus gyűrűkből áll. Egy részecske anyaghullámának hossza annál kisebb, minél nagyobb a részecske sebessége és tömege Így ha a részecskét keressük, megtaláljuk a valószínűség-sűrűség eloszlás alapján, amit a hullámfüggvény abszolútértékének négyzete szolgáltat.
A diffrakciónak a 19. század elején történt felfedezésével a hullámelmélet újjászületett, és így a 20. század eljövetelével a hullám- vagy részecskeviselkedés feletti vita már hosszú ideje burjánzott. Fresnel, Young és Maxwell [ szerkesztés] Az 1800-as évek korai időszakában Young és Fresnel tudományos bizonyítékkal szolgált Huygens elméleteihez. Kísérleteik megmutatták, hogy ha a fényt rácson küldjük keresztül, akkor jellegezetes interferencia -mintákat figyelhetünk meg, nagyon hasonlókat azokhoz, amik egy hullámmedencében jelennek meg. - Egyszerű gépek. - A mindennapi életben használt egyszerű gépek működése, hasznossága. Hőtágulás - A hőmérséklet, a hőmennyiség, a hőtágulás fogalma. - Hőmérséklet mérése. - Szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása, a hőtágulást leíró összefüggések. - Mindennapi példák a hőtágulás felhasználására, káros voltára, hőtágulás a természetben. Gázok állapotváltozásai - A gázok állapotjelzői és mértékegységeik. - A gázok állapotegyenlete. - Az állapotváltozás fogalma, gáztörvények.