Medvehagyma vajban, zsírban A megmosott aprított medvehagyma leveleket kevés vajjal vagy zsírral összeolvasztjuk. Kisebb csavaros üvegbe öntjük, hűtőben tárolva pár hétig tárolható. Pirítósra, szendvicsbe, húsok sütésénél remek ízesítő. Medvehagyma-pesto - Hírnavigátor. Ha így fűszervajat készítünk azt kiadagolva, folpackba csomagolva fagyaszthatjuk is későbbi felhasználásra. Természetesen ilyen fűszervajat bármilyen zöld fűszerrel, spenóttal készíthetünk. Medvehagyma fűszerolajként: A megmosott aprított medvehagyma leveleket olívaolajban elkeverjük kevés sót is adunk hozzá. Bármi más fűszerrel is társíthatjuk. Hűtőben tároljuk. Saláták ízesítésére kiváló ízhatást ad.
Mindkét növény levele mérgező, emberi fogyasztásra alkalmatlan, akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat. Ezzel szoktam ízesíteni a pörkölteket és a paprikásokat.... Read More » A kovászos uborka is azon ételek közé tartozik, amelyeket igazán csak felnőtt koromban szerettem meg. Gyerekként inkább a cukros-ecetes lében eltett csemege uborkát részesítettem előnyben, és mindig... Read More » Van a kertünkben két meggyfa. Egészen pontosan, amikor ideköltöztünk, akkor még csak egy volt, de aztán valamilyen elhullajtott magból kinövő csenevész hajtásból kifejlődött egy másik fácska is, amely... Read More » Lassan a nyár közepénél járunk, folyamatosan érnek a gyümölcsök és zöldségek. Aki szeretne eltenni belőlük télire, annak szabadideje nagy valószínűséggel a befőttesüvegek, cukorszirupok, fakanalak... Read More » Lekvárfőzés télen, avagy hogyan készítettem el Paddington kedvenc csemegéjét a marmeládét vagyis a narancslekvárt.... Read More » Most nagyon zöld bejegyzés következik. Illatos is, de azt az internet (még) nem adja vissza.
3 módszer a medvehagyma tartósítására Az idei tavasz érdekesen alakult. Februárban tavasz volt, márciusban tél, az április pedig a bolondját járatta velünk. Most beléptünk a májusba, és hirtelen jött egy pár nap nyár, aztán ez a hétvége is jeges széllel zárult. Van egy olyan gyanúm, hogy a májusban sem fogunk unatkozni. Az időjárás nem csak minket befolyásol. Késlelteti a növényeket is, így jártunk idén is, mondhatom, hogy szerencsére, a medvehagymával. Amikor a hagymák elindultak az avar alatt, utána hirtelen beállt a tél megint, így 2 hétig nem történt velük semmi, és ezután is csak szép lassan tudtak a levelek kibújkálni. Most, május elején még van olyan terület, ahol a medvehagyma még csak bimbós, és van olyan is, ahol már el is virágzott. De ez nekünk jó, mert kaptunk pár extra hétvégét feltankolni a tartalékokat. Én az utóbbi két hétben már nem is szedtem, annyira sok volt még itthon a hűtőszekrényben. Szerencsére a hagymalevelek sokáig elállnak. Úgy szoktam csinálni, amint leszeden és hazaérek vele, megy egy nagy tál vízbe, hogy friss maradjon, majd onnan zárható dobozkákban a hűtőszekrénybe.
Hazánk legmagasabb hegye: 1014 méter magas. A Mátrában található. Az Északi-középhegység A hegységek és a völgyek A Dunántúli-középhegység A Dunántúli-középhegység DNY-ÉK irányban húzódik a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig. Legfontosabb részei a Bakony, a Vértes és a Dunazug-hegység. Középmagas hegységek, tengerszint feletti magasságuk nem haladja meg az ezer métert, ezért nevezzük középhegységnek. A hegyeket széles völgyek választják el egymástól. A Dunántúli-középhegység felszínét lapos hegyhátak, legömbölyített hegycsúcsok, lankás lejtők jellemzik. Magyarország maszkő hegysegei . A hegyvidéken sok a csapadék, a nyár hűvösebb, mint az Alföldön, télen a hótakaró tartósan megmarad, mert a hegyekben hideg a tél. A völgyekbe lesiető patakokat sok forrás táplálja. A mészkőben elszivárgó csapadékvíz hűs vizű forrásként tör a felszínre. Ez a víz fontos nemzeti kincsünk. A hegységet még sok helyen lombos erdő borítja. Leggyakoribb fája a bükk és a tölgy. A több száz éves faóriások a több száz évvel ezelőtti hatalmas erdők élő emlékei.
(A keresett terület a jobb lapszélen, a térkép alatt vagy itt a szövegben választható ki. Magyarország karsztvidékei - Földalatt.hu. A területen található, már megírt barlangok a jobb lapszélen a térkép felett megjelenő listából választhatók ki, míg az oldal fő sávjában a területhez kapcsolódó hírek olvashatók) Hazánk legnagyobb egybefüggő karsztvidéke a Keszthelytől Esztergomig húzódó Dunántúli-középhegység, amelyhez szervesen kapcsolódik a pesti oldalon a Cserhát részét képező Naszály és környékének mészkőröge is. Felépítésére általában jellemző, hogy alul a Fődolomit alkotja, amelyre különböző mészkövek, majd márga, agyag, illetve helyenként homokkő, néhol pedig vulkáni kőzet került. A hegyek ÉNy-i oldalán jelentős löszdombok rakódtak le. Bár a hegység legnagyobb magassága a tengerszint felett csak 756 méter (Pilis csúcs), lefelé a karsztosodó kőzet nagy mélységbe lenyúlik, és számos helyen – a törésvonalak mentén – a geotermikus hatás által felmelegített karsztvíz áramlott illetve áramlik fel a mai napig, sok úgynevezett freatikus illetve hévizes barlangot kialakítva.
A Pilisben a legmagasabban nyíló barlangbejárat ( Szent Özséb-barlang) és a feltételezett karsztvízszint szintkülönbsége 500 méter felett van, amely a legnagyobb hazai mélységi potenciált jelenti. A hegységben a "hagyományos" víznyelők is megtalálhatók, de aktív horizontális (patakos) járatot nem igazán sikerült még felfedezni. A vulkánikus Visegrádi-hegységben csak néhány jelentősebb barlangot ismerünk, ezek nem karsztos eredetűek, hanem áltektonikus úton létrejött hasadékbarlangok, de ezeket is bemutatjuk.