HÁTTÉR 1999 júniusában az Európai Tanács azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az EU szintjén alkalmazandó alapjogokat ajánlatos volna összefoglalni egy chartában annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet kapjanak. A chartát hivatalosan 2000 decemberében hirdette ki Nizzában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. 2009 decemberében a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a charta kötelező joghatásra tett szert az EU-ban és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír. További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre: az EU Alapjogi Chartája az Európai Bizottság honlapján. FŐ DOKUMENTUM Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016. 6. 7., 389–405. o. ) KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, A Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2015. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról ( COM(2016) 265 final, 2016. 5. 18. Eu alapjogi charta si. ) utolsó frissítés 17. 10. 2016 Top
Bonde hozzátette, olyan szöveget fognak aláírni Lisszabonban, amelyet még senki nem olvashatott, ugyanis a szerződésnek nincs konszolidált változata. Európai Parlament
Háttér A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. A 2019. és a 2020. évi alapjogi jelentésből kiderül, hogy a tagállamok nem rendelkeznek a Charta ismertségét és végrehajtását előmozdító nemzeti szakpolitikákkal. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapításaiban kiemeli a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti emberi jogi intézmények kulcsszerepét annak biztosításában, hogy az emberek ténylegesen élhessenek a Chartában biztosított jogaikkal, ugyanakkor ezek a szervezetek nem kellőképpen tájékozottak a Chartával és annak alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az embereknek alapvető jogaikról, és arról, hogy jogaik megsértése esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el. Az új stratégia kidolgozása során a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a Chartáról, valamint konzultációt folytatott az érdekelt felekkel a Chartával foglalkozó 2019. Az Európai Unió Alapjogi Chartája | Európai Bizottság. évi konferencia keretében, illetve az FRA által elemzett célzott kérdőívek révén.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező jogi erővel bír. Az Európai Bizottság december 2-dikán új stratégiát terjesztett elő az Alapjogi Charta Európai Unión belüli alkalmazásának megerősítésére. Az alapvető jogok nem tekinthetők eleve adottnak. Az Európai Bizottság új stratégiája nyomatékosítja a Charta maradéktalan érvényesítése iránti megújított kötelezettségvállalást. A Bizottság 2021-től éves jelentést fog készíteni, amelyben megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egy-egy kiválasztott tematikus területen. Aláírták az Alapjogi Chartát - EU PÁLYÁZATI PORTÁL - Széchenyi Terv Plusz - Uniós pályázatok. Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök hangsúlyozta: "Pontosan két évtizede került sor az Unió emberi jogi alaptörvényének számító Charta kihirdetésére. A Charta az uniós értékeket testesíti meg, és a Szerződésekkel azonos jogi erővel bír. Azt akarjuk, hogy az emberek tudják, hogy jogaik sérelme esetén kihez és hová fordulhatnak. " Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos így nyilatkozott: "A közelmúltban új alapjogi kihívások jelentek meg: sokatmondó példa a koronavírus-világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások.
A CBA-nál úgy fogalmaztak, hogy jónak látják a lehetőséget és élni kívánnak vele. Franchise láncként a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások önállóan döntenek a kérdésben, de arra számítanak, hogy széles körű lesz az elfogadás a hálózatban. VANNAK KIVÉTELEK Lesznek azonban olyan üzletek is, ahol bár árulnak élelmiszert, mégsem fogadhatják el a SZÉP-kártyát. Ennek oka, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemnek főtevékenységnek kell lennie, nem elég, ha a tevékenységi jegyzékben szerepel a rendeletben meghatározott hét TEÁOR valamelyike. Élelmiszer vásárlás SZÉP-kártyával, de melyik boltokban? - Blikk. Emiatt például a dm-ekben sem lehet majd fizetni élelmiszert SZÉP-kártyával, ugyanis a cég főtevékenysége nem élelmiszerkereskedelem. A SZÉP-kártya elfogadáshoz az is kell persze, hogy az üzlet, amibe betértünk, szerződésben álljon azzal a kártyakibocsátóval, amelyikhez tartozunk, amelyiktől a kártyánkat kaptuk. Ha egy üzlet mindegyik forgalomban lévő SZÉP-kártyát el akarja fogadni februártól május végéig, akkor összesen négy szerződést kell kötnie, az OTP-vel, a K&H-val, az MKB-val és a piacra január közepén bekapcsolódó Edenreddel.
Élelmiszerek vásárlására is felhasználhatók 2022. február 1-től a Széchenyi Pihenő Kártyát kibocsátók (OTP, MKB, K&H, Edenred) alszámlái a SPAR, City SPAR és INTERSPAR áruházakban. Még kényelmesebb vásárlás "A vevőink a melegétel-szolgáltatás esetében már eddig is gyakran használták SZÉP kártyájukat az érintett SPAR üzletekben, és azt reméljük, hogy az élelmiszerekre vonatkozó újabb lehetőséggel még kényelmesebbé és vonzóbbá tehetjük a vásárlást üzleteinkben" – mondta Maczelka Márk, SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. A 781/2021. (XII. 4) kormányrendelet értelmében az alkoholtartalmú folyadékok kivételével szinte minden élelmiszer megvásárolható a plasztikkártyával. Az önkiszolgáló kasszáknál nem lehet Széchenyi Pihenő Kártyával fizetni, illetve az online élelmiszer-vásárlás esetén is kizárólag a helyszínen történő fizetéskor használható ez a fizetési megoldás. Arról, hogy a franchise rendszerben üzemeltetett egyes SPAR partnerüzletekben milyen feltételekkel fogadják el ezt a fizetési módot, a weboldalon, illetve az érintett üzletekben érhető el bővebb tájékoztatás.
A SZÉP-kártyák kibocsátói szerint nem kell aggódni a keret miatt Fotó: Balázs Attila, MTI 2022. február 22. A hónap elejétől vehető élelmiszer SZÉP-kártyával a boltokban. Sokan aggódtak azonban, hogy ha vendéglátás alszámláról elfogy a pénz, akkor nem tudják jól kihasználni ezt a lehetőséget. Az Azénpé érdeklődésére a SZÉP-kártya mindhárom régebben a piacon levő kibocsátója jelezte: nemcsak a vendéglátás zseben lévő összeget, hanem a másik két zseben lévő teljes összeget is el lehet költeni élelmiszerre. A kormány választások előtti, nyilvánvalóan az alacsonyabb jövedelműeket célzó intézkedéseként értékeltük az árstop mellett azt is, hogy a SZÉP-kártya vendéglátás zsebe használhatóvá vált élelmiszer vásárlására is. Várható volt, hogy a bolti költéseket lehetővé tevő könnyítés alaposan megkavarja az egész béren kívüli juttatási rendszert. Azóta nagyjából ki is derült, hogy ez valóban így lett. (Ahogy amúgy az árstop negatív hatásai is gyorsan látszani kezdtek. ) Sokan aggódtak azonban, hogy ha vendéglátás alszámláról elfogy a pénz, akkor nem tudják jól kihasználni ezt a lehetőséget.