A gyakori savas reflux tünetei Amikor a gyomortartalom ismételten a nyelőcsőbe kerül, különféle tüneteket okozhat. A tünetek attól függenek, hogy a gyomorsav milyen szerveket érint. A savas refluxxal rendelkezők egyének tünetei eltérhetnek egymástól. A tünetek enyhétől súlyosig terjedhetnek. A reflux tünetei a következő gyakoribb eseteknél jelentkeznek: fekve vagy lehajolva nehéz étkezés után zsíros vagy fűszeres étkezés után A savas reflux a nap bármely szakaszában bekövetkezhet. Azonban a legtöbb ember általában éjszaka tapasztalja a tüneteket. A fekvés ugyanis megkönnyíti a savnak a mellkasba való feljutását. Gyomorégés A gyomorégés a savas reflux leggyakoribb tünete. Nyelési nehézség |. A gyomor védett a gyomorsav maró hatásaitól. Ha az alsó nyelőcső záróizom nem akadályozza meg a gyomorsav szivárgását a gyomorból a nyelőcsőbe, akkor fájdalmas égő érzést fog tapasztalni a mellkasában. A gyomorégés a kényelmetlenségtől a fájdalomig terjedhet. Az égő érzés súlyossága azonban nem feltétlenül jelzi a nyelőcső tartós vagy hosszútávú sérülését.
Mi a reflux? A savas reflux egy meglehetősen gyakori betegség, amely akkor fordul elő, amikor a gyomorsavak és más gyomortartalmak az alsó nyelőcső záróizomzaton (LES) keresztül visszajönnek a nyelőcsőbe. A LES egy izomgyűrű, amely az emésztőrendszerben helyezkedik el, ott, ahol a nyelőcső találkozik a gyomorral. Ez az izom kinyílik, hogy ételt engedjen a gyomorba, majd nyelés után bezárul, hogy megakadályozza a gyomortartalom feljutását a nyelőcsőbe. Ha a LES gyenge vagy sérült, előfordulhat, hogy nem záródik be megfelelően. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomor káros tartalma visszajusson a nyelőcsőbe. A savas reflux tünetei kellemetlenek lehetnek mind fiatalok és a felnőttek számára egyaránt. Becslések szerint a savas reflux az amerikaiak 20 százalékát érinti. Keresse fel orvosát kivizsgálás céljából, ha: naponta vesz be savlekötőt heti több mint kétszer tapasztal savas refluxot olyan tünetei vannak, amelyek jelentősen befolyásolják életminőségét A gyakori savas reflux utalhat a gastrooesophagealis reflux betegségre (GERD), a savas reflux krónikus, súlyosabb formájára, amely súlyos egészségügyi komplikációkhoz vezethet, ha nem kezelik.
A piros-kör jelzés mentén fog vezetni az utunk. A hasadék teljes hossza közel 3km. Az első része a túrának egy kis erdei séta, a szoros szájában lévő erdőben, ahol egy függőhidat is találunk, amely a szoros másik oldalára vezet át minket. Nem sokáig megyünk ezen az oldalon, mert jön egy másik híd is, ami megint átvezet minket. A szoros a Torockói-hegységben található, ami valamikor egy vulkáni tevékenység által létrehozott egybefüggő hegy volt, amit a benne folyó Hesdát-patak folyamatosan mélyített, egészen addig, míg egy mély csatornát vájt a hegységbe. Később ennek a hegységnek a teteje beszakadt, kialakítva így ezt a néhol 300 méter mély szurdokvölgyet, magát a Tordai-hasadékot. A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik. A bakancslistás szoros – Tordai hasadék. A magas sziklafalak lehetőséget adnak a sziklamászóknak, hogy itt is kipróbálják magukat, és hogy teljesen más aspektusából lássák a szorost. A hasadék közepe felé közeledve elég veszélyessé válik a terep. Ugyan láncokkal biztosítva van, de a nagy embertömeg miatt figyeljünk, és legyünk toleránsak embertársainkkal szemben.
Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül. Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Tordai hasadék. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel. Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.
A hasadék szikláin gyakori a fali gyík, a patak melletti erdő jellegzetes kétéltű faja pedig az erdei béka. A szurdok végében állva, letekintve a rétre és a patakra, föltekintve a hatalmas sziklaoszlopokra, azon elmélkedtünk, hogy milyen csodálatos a természet teremtő és formáló ereje. A tordai hasadék legenda. Végigjárni ezt a legendás vidéket nemcsak kirándulás, de egyben tanulás és tiszteletadás. A Tordai-hasadék minden Erdélybe utazó számára kötelező látványosság és maradandó élmény. Szöveg: Habarics Ilona Fotó: Habarics Zsolt Két barangoló Facebook oldalunk Google+ oldalunk
A Tordai-hasadék mindösszesen 1270 m hosszú, a jól kiépített útvonalat romantikus függőhidak és a sziklafalba vájt, néhol sodronykötelekkel megtámogatott szakaszok teszik még izgalmasabbá. Többször is átkelünk a patakon, a helyenként 200 méter magas, függőleges sziklafalban barlangokat is láthatunk. A hasadék a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelye, az ösvényről több helyről is indulnak a különböző nehézségű, csak felszereléssel végigjárható mászó útvonalak. Jó félóra alatt lassan ki is érünk a szurdok mélyéből, tágulni kezd a hasadék, még egy-két hatalmas szikla mellett elmegyünk, majd kiérünk a hasadék Magyarpeterd felőli végéhez. A szurdok végénél választhatunk, hogy ugyanazon az úton megyünk-e vissza, vagy felkapaszkodunk a hasadék peremén futó útra, és azon térünk vissza a menedékházhoz. A Tordai-hasadék mindkét oldalán halad egy-egy útvonal, mindkettőt piros ponttal jelzik. A Tordai-hasadék | Hellovilág Magazin. Bármelyik útvonalat is válasszuk a visszaútra, garantált a lenyűgöző kilátás a hasadék felé. Amennyiben a bal oldali, a patak jobb partján fekvő úton megyünk vissza, akkor érintjük a híres Patkós-kő szikláját, melyen a legenda szerint Szent László lovának patkónyoma látható.
Nem. Nem a Torockói-hegységben lévő képződményről lesz itt szó, kérem szépen. Hanem arról a bizonyos hasadékról, ami Tordai Bence fejében tátong, és markánsan szétválasztja a jó modort a gusztustalan alpáriságtól. Ez a hasadék okozta aztán azt, hogy szűzbeszédével rögtön ki is írta magát úgy kábé az elkövetkezendő négyévnyi ciklusból. Mert hát mit csinált ez a tejfeles szájú siheder (v. ö. köcsög cidabajnok)? Beszólt. Méghozzá nem is akárhogyan. Bár időnként próbálkozott becsillogni magát a rivaldafénybe, mégis rettenetesen meglepődnék, ha beszéde hallatán a többséget nem kapta el széles e Kárpátoktól ölelt hazában a "kiafaszomez" érzés. Szinte látom, ahogy a kisebbségi többség pánikszerűen rohant a szegény ember orákulumához, a Wikipédiához. S amiket ott olvashat az egyszerű pór – az elhangzottak fényében – totálisan hihetetlen adathalmaznak tűnik. Kivéve talán azt a momentumot, hogy Bence – vezetéknevét azért nem meghazudtolandó – hegy-, és sziklamászó. A Tordai-hasadék | BUDAVÁRTOURS. Na, de a többi… Aszondja rögtön így kezdésnek, hogy a Corvinus-on "hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja".
A hasadékban zöld- és fali gyíkok ( Lacerta viridis, Podarcis muralis), illetve zöld levelibékák élnek ( Hyla arborea). Tovább színezi a tájat a keleti mustárlepke ( Leptidea morsei) és a nagy tűzlepke ( Lycaena dispar). A feledhetetlen élményt nyújtó festői táj, a robusztus sziklák, a több tucat titokzatos barlang, illetve a gazdag növény- és állatvilág kellemes kirándulási lehetőséget nyújt bárki számára. A tordai hasadék mondája. Szállás- és étkezési lehetőség mellett siklóernyőzéssel vagy vezetett sziklamászással lehet maradandó élménnyé tenni a látogatást.