2 646 Alapítvány (Foundation), Alkotó: Josh Friedman, David S. Goyer, szereplők: Jared Harris, Lee Pace, Lou Llobell, Laura Birn, Terrence Mann, Alfred Enoch, amerikai sci-fi sorozat, 1. évad 1-2 rész 69 perc és 61 perc, 2021 (12) "Tiszteljétek és élvezzétek a békét! " Science fiction, Isaac Asimov és természetesen Alapítvány-rajongóként, egyszerű film- és könyvmániákus billentyűharcosként sokszor megfordult a fejemben, hogyan nézne ki és működne a vásznon a szórakoztató irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, az elpusztíthatatlannak vélt Galaktikus Birodalom hanyatlásának története. A pszichohistóriától távol állóként, többszöri elmélkedés után mindig csak egyre jutottam: sehogy! Asimov megfilmesíthetetlen történetéből minőségi sorozat lett - Foundation évadkritika - Corn & Soda. Ugyanis egyet értettem más, a regényeket olvasókkal, hogy Asimov annyira összetett, a tudományt, pszichológiát, sőt vallást is elemző, inkább beszélgetős, a látványos akcióktól mentes SF univerzumot teremtett, amit képtelenség mozgóképre átmenteni! És ezt igazolta is Hollywood, mivel az elmúlt jó három évtizedben többször is felröppent a megfilmesítés lehetősége, ám mindannyiszor hamvába is halt a megfilmesítési terv.
Az Alapítvány jól csinálja azt, amit a science fiction műfajától elvár az ember, vagyis reflektál a mai társadalmi problémákra. Ott van a 9/11-es merénylethez hasonlóan összeomló űrlift, vagy éppen a galaxis-szerte domináns, mégis a végnapjaira készülő Birodalom példája, amelyről bármely vezető nagyhatalom, vagy éppen a Római Birodalom is az eszünkbe juthat. Értékelés: Az Apple TV+ új sci-fi sorozata a megfilmesíthetetlennek gondolt Alapítványt úgy ülteti a képernyőre, hogy a végeredmény abszolút élvezhető. Alapítvány (sorozat, 2021) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. A produkció első két epizódja hihetetlenül látványos, ennyire jól összerakott különleges effekteket, idegen bolygókat és kultúrákat ritkán látni, főleg a tévében. Az Apple rengeteg pénzt is költött a feldolgozásra, és szerencsére a színészgárdával sem spóroltak. Jared Harris itt is azt hozza, mint ami a Terrorban és a Csernobilban jól bevált neki, vele szemben pedig kiváló ellenpólus a felfedezettjét alakító Lou Llobell. A második rész végi cliffhanger után azonnal indítanánk a folytatást, amire sajnos még várni kell, mert a 10 epizódból álló évad hátralévő részét heti jelleggel, péntekenként mutatja be az online videótár.
A fogadtatás természetesen rendkívül megosztó, akadnak támogatói, a regényből is ismert Gaal Dornickkal (akit ezúttal egy nő alakít, Lou Llobell) az élen, ugyanakkor a Birodalom vezetői, többek között XIII. Leon császár (Lee Pace) meglehetősen erős ellenérzéseket tanúsít a "jóslattal" szemben. A pilotot, tehát az első epizódot, egy szóval így lehetne leírni: monumentális. A cselekmény és a bonyodalom felvezetése hatásos, remekül egyensúlyozik az Asimov által megálmodott világgal és a sorozat készítőinek (Josh Friedman és David S. Alapítvány sorozat kritika online. Goyer) víziójával. Egyelőre. Na, de erről majd később. A sorozat grandiózussága elsősorban a látványtervezésben valósul meg: simán hozzátehető (szinte) bármelyik mai sci-fi blockbuster mellé. A középkori és a távoli jövő képeinek keverése egyszerre kelt disszonanciát a képernyőn és ámulatot a nézőben, de ne feledkezzünk meg magáról az űrről sem, ami bolygókat és távoli civilizációkat köt össze. Az Alapítvány felütésébe tehát nehéz belekötni, tematikájában túlmutat egy átlag nagyköltségvetésű látványprojekt koncepcióján, mind atmoszférateremtésben, mind feszültségfokozásban.
Senki sem egysíkú, vagy egyazon karakter többféle változata. Emberiek, esendőek, senki sem abszolút jó, vagy tökéletes gonosz. Ez egyébként furcsa mód még az androidokra is igaz. Talán itt kell azt is megemlítenem, hogy amiképp a Trónok harcában, úgy itt sem ajánlatos beleszerelmesednünk egy-egy szereplőbe, mert könnyen lehet, hogy a sors hamarabb éri őt utol, mint azt mi szeretnénk. Ettől viszont csak még jobb az egész. Hogy ne csak áradozzak az Alapítványról leírom a negatívumait is. Ahogyan a regényben, úgy itt is ügyeltek arra, hogy kellően meg legyenek alapozva az események. Így viszont néhol a kelleténél némileg lassabb lett a történetvezetés, mint amihez a modern médiafogyasztó szokott. Habár azt írtam, ügyesen lavíroznak az unalmas és akciódús jelenetek között, ez nem jelenti azt, hogy a hű feldolgozás ne hozott volna magával néhány laposabb elemet. Alapítvány sorozat kritika chapter. Hátrány még tovább az is, hogy az idősíkok nehezen követhetőek. Nagy segítség lenne az a nézőknek, ha jobban képben lehetnének azzal, hogy az Uralkodónak éppen hanyadik reinkarnációja akciózik, vagy éppen ha tudjuk, hogy egy-egy kataklizmikus esemény hány száz évvel korábban esett meg, vagy később fog történni, a jelenhez képest.
Óriási élményt ad, szerintem nem jobbat, vagy rosszabbat, csak mást, mint egy hagyományos monti. Meg kell tanulni használni és meg kell találni hozzá a megfelelő terepeket! InfoBox: A tesztbringa akciós áron vásárolható meg a Bringaland Kerékpárüzletben: KATTINTS IDE! Származási hely: USA/Tajvan Garancia: élettartam Ajánlott fogyasztói ár: 636 000 Ft Hozzászólások
Pedig a betonfalba ütközésre emlékeztető érzést az okozta, hogy behúztam a féket; semmi nem volt mögöttem. Két úszó tárcsa és négy dugattyú elöl: ez az, ami tempónál is szigorúan megfogja a motort, olyankor nagyon nem ülnék hátul. Hoppá-hoppá! A Fat Bob krómteleszkópos Dyna helyett központi rugóstagos Softail lett! Galéria: Harley-Davidson Fat Bob - 2018 A Harley generőz módon 526 kilót ad meg megengedett össztömegnek, amiből ha kivonjuk a 306 kilós (!!! ) saját Fat Bob-tömeget, az jön ki, hogy a 120 kilós Bob mögé legálisan felpattanhat mázsás mátkája. Hirtelen nem is tudom, a három főszereplő közül melyikük helyében lennék a legkevésbé szívesen, de az biztos, hogy Mázsás Mandy nem fog felülni. Vagy ha igen, max. egyszer. Ha pedig a csaj makacskodna, ott a motor. A 107 köbhüvelykes (1745 cm3) blokk, akinek ősi Harley-szokás szerint neve van: Milwaukee-Eight 107. Fat bike teszt youtube. Az Eight arra utal, hogy nyolc szelep van összesen a két hengerhez, Milwaukee pedig algonkin nyelven jó földet jelent. Mili, mert én már csak így szólítom, elég vehemens, talán mert mint Begbie a Trainspottingban: kicsinek érzi magát (a nagyobbik Mili 114 kjúbik incs, 1, 87 liter), amit rettenetes, agresszív türhőséggel igyekszik kompenzálni.
Véletlenül benyomódott a váltókanál "lockoutja", véletlenül a két sok bringát látott tesztelő nem tudta, hogyan kell visszakapcsolni és fél órán át próbálkoztak, mire sikerült… De ez nem az alkatrész hibája. A markolatváltó jobban belegondolva ideális egy ilyen bringára, a lehető legigénytelenebb, bírja fogja a sok mosást, gőzborotvát, karbantartani is egyszerű. Mivel a fatbike-ot úgy gondolom inkább hóban, sárban, extrém körülmények közötti mókázásra veszi elő az ember, hajtókarból jobb lett volna egytányérost választani, persze ehhez 1×11 dukálna, széles áttételtartományt nyújtó sorral, ami drágább. Egy fatbike pedig ne legyen drága. Sőt. Legyenek sokkal olcsóbbak, mert ha végignézi az ember egy fatbike műszaki tartalmát, legtöbb esetben még irreálisan drágák. Talán majd pár év múlva, ha nagyobb mennyiségeket gyártanak belőlük… Visszatérve a hajtóműhöz, jól szuperál a 36-22 dupla, de előfordult a nagy sárban, hogy ez bizonyult gyenge pontnak. Fat bike teszt online. Menet közben… Hogy is tudnám ezt röviden összefoglalni?
Az összképet a motorblokk uralja. 1584 cm³-es (96 köbhüvelyk), kéthengeres, 45 fokos blokk és a hozzákapcsolódó váltó. A Harleynál kényesen őrzik a hagyományokat, így a blokk - igaz, már hengerenkénti benzinbefecskendezéses és gumiba ágyazott - természetesen léghűtéses. (A gyár VRSC modelljei már vízzel hűtöttek, de azok egy másik közönséget céloznak meg. ) Ja és szép. Tulajdonképpen már a blokk olyan esztétikai élményt nyújt, hogy kitenném a nappalimban is. Kicsit fura lehet, hogy ennyit regélek a látványról, pedig csak hangsúlyozni szeretném, hogy a csoppereknél ez a leglényegesebb szempont, és a H-D-nál nagyon tudják ezt. Nem véletlenül mindenki őket akarja másolni. Érdemes ellátogatni a gyár amerikai honlapjára, ahol megnézhetünk egy kis interaktív mozit a 96 köbhüvelykes blokkról. Fat bike teszt hd. Más gyárak azzal dicsekednének, hogy hogyan növelték meg ezt vagy azt a furatot a korábbi modellhez képest, ők meg azt ecsetelik, hogy milyen szépek a kívül futó szelepemelő rudak... És akkor még nem is említettem könnycsepp formájú légszűrő fedelet, vagy az amerikai gengszterek géppisztolyára hajazó kipufogócsövet.
Teszt: Harley-Davidson Fat Bob Kedvelem a sportmotoromat. Komfortosnak soha sem tartottam, de kényelmetlennek sem. Mostanáig. A Fat Bobtól elbúcsúzva a saját motorommal mentem haza a Bázisról. A papagájszínű bőroverálom sokkal jobban illett a saját gépemhez, mégis kínosan éreztem magam a nyergében. A fenekem az ég felé meredezett és sajgott, a lábam meg nem találta a lábtartót. A pucsító tomporom magasságát ellensúlyozandó nyújtott karral toltam a kormányt, a fejemet pedig a fájdalmak ellenére hátrahajtottam, hogy előre is lássak valamit. Különböző stílusú motorokat összehasonlítani értelmetlen, de a másság olyan fájdalmas volt, hogy nem hagyhattam szó nélkül. A Fat Bob alacsony, széles és kényelmes. A méretes hátsómat a jól párnázott ülés kényeztette, ami még a derekamat is megtámasztotta. A hosszú lábaim vagányul pihentek az előre tolt lábtartókon, a karjaim pedig a széles kormányon. U betűt formált a gerincem, ami pont az ellenkező irányba hajlott, mint a sportmotoron városi bóklászás közepette.
A kipufogó sokkal inkább szép, mint hangos, a szomszédokkal ellentétben hiányoltam a plusz decibeleket. A leömlők krómozott burkolata lyuggatott, hogy gyönyörködhessünk a belső cső izzásában! Nekem nem parázslott soha, valószínűleg nem nyüstöltem eléggé. Szép jármű na, fiúknak és lányoknak egyaránt két szó jutott róla eszükbe: csajozós motor. Többféle színben lehet kapni, de valahogy a fekete illik hozzá a leginkább. Először matt feketét próbáltam, később metálfeketét, mindkettő megtekinthető a képek között, az utóbbi a bukócsővel szerelt. Felüléskor ügyeljünk, hogy a zsebünkben legyen az indítókulcs, mert ennek hiányában bekapcsol a riasztó. Először csak pittyeg egy-kettőt, de további macerálás után őrült szirénázásba kezd. A startgomb megnyomására fémes csattogás közepette beindul a hangmérnököket dicsérő pöfögés. A motor rázkódik, nemcsak a tükör és a kormány, de az utolsó csavar is. A blokk gumiba ágyazott, így inkább masszírozást érzünk, és semmi zavarót. Menet közben nagyobb fordulatszámnál a rázkódás megszűnik, csak álló helyzetben élvezkedhetünk.