Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez. - Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt - mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. Asztronauták az űrben urben meyer. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.
A változás egyik elmélete az volt, hogy a testük gyorsan elpusztítja a vörösvérsejtek tíz százalékát, hogy helyreállítsa a folyadék és a sejtek közötti megfelelő egyensúlyt. A kutatók azonban arra a felfedezésre jutottak, hogy a vörösvérsejtek pusztulása még jóval a kezdeti folyadékeltolódások után is folytatódott. Guy Trudel, az Ottawai Egyetem vezető kutatója elmondta, hogy a vizsgálatok során rájöttek, hogy a hemolízis, vagyis a vörösvérsejtek pusztulása mindaddig folytatódik, amíg az ember az űrben tartózkodik. Az űrben történő hemolízis fokozott vörösvérsejt-termelést is kivált, ami azt jelenti, hogy az űrhajósoknak fokozott táplálkozásra lehet szükségük ennek ellensúlyozására. Mi történik, ha egy asztronauta bekattan a világűrben? - Rakéta. A vörösvértestek pusztulásának szintje meredeken csökkent, amikor az űrhajósok visszatértek a Földre, de még egy évvel később is a normális szint felett maradt. "A vörösvértestek számának szabályozása megváltozik az űrben, ami olyan szerkezeti változásokat okozhat az érintett szervekben, amelyek egy évvel a leszállás után is fennmaradnak" – fogalmazott Guy Trudel.
Feltételezett balesetek [ szerkesztés] A Pravda angol kiadásának 2001 áprilisi számában Gagarin űrrepülésének negyvenedik évfordulóján megjelent egy cikk [ forrás? ], hogy az első űrutazást megelőzően legalább hárman életüket vesztették. Erre a következő, meg nem erősített állításokkal találtak igazolási alapot: 1959 decemberében egy magas rangú csehszlovák összekötő tiszt [ pontosabban? ] fontos adatokat szivárogtatott ki. [ forrás? ] Ezek szerint 1957 -ben Alekszej Ledovszkijt, később pedig Andrej Mitkovot egy átalakított R-5A-rakétában kilőtték a világűrbe. Hermann Oberth amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította 1959-ben, [3] hogy egy szovjet pilótát halálos baleset ért 1958 végén. A jelentésekben [ pontosabban? ] szó volt egy bizonyos Marija Gromováról is, akit kilőttek szuborbitális pályára, de utána nem hallottak többé róla. Ha az eset igaz, akkor Gromova volt az első nő a világűrben, másrészt viszont visszatérni nem tudott, így a repülés kudarcot vallott. Robert A. Asztronauták az urban rivals. Heinlein tudományos-fantasztikus író 1960 -ban Vilniusban járt, ahol a szovjet Vörös Hadsereg kadétjai örömmel újságolták neki, hogy a szovjetek embert juttattak a világűrbe, ám a hivatalos szervek még aznap következetesen elkezdték tagadni ennek tényét.
Szenczi Roland, a Trendency vezető adatszakértője hozzátette: "A mi gépi tanulás alapú megoldásokat készítő csapatunk is igen sokszínű: a magas szintű fejlesztő tudással és speciális ML technológiai ismeretekkel rendelkező kollégák mellett együtt dolgozunk viselkedéselemző pszichológusokkal vagy éppen a biostatisztika területéről érkezőkkel is. Bár gyakori tévhit, a mesterséges intelligencia nem úgy működik, hogy az egyik oldalon bedobunk valamit, bent végbe megy a csoda, és kapunk valamilyen eredményt. Prim hírek - A mesterséges intelligencia és az adattechnológia jelenti a médiaipar jövőjét. Mi mondjuk meg, mi találjuk ki, mit fognak az algoritmusok véghez vinni. Pontosan ezért én nem úgy képzelem el a jövő szerkesztőségeit, hogy gépek tevékenykednek benne, sokkal inkább úgy, hogy rengeteg monitor veszi körül az újságírókat, akik valós időben figyelik a pillanatnyi trendeket és fontos témákat, illetve az ezeket feltáró analitikákat és előrejelzéseket – az adatalapú szemlélet általánossá válásával pedig új fejezet kezdődik a modern újságírásban. "
Bár a kínai cégek befektethetnének az országban, ehhez a SWIFT-rendszert kellene használniuk, amelyből már sok orosz bankot kitiltottak, a kínai alternatíva pedig nem lenne alkalmas a finanszírozás kiváltására, mivel az ázsiai ország fizetési rendszere nem elég likvid és gyors. Ugyanígy: a kínai digitális jüan még nem kínál hatékony megoldást a határokon átnyúló tranzakciókra, és Oroszországnak sincs még hivatalos megállapodása a kínai digitális valuta forgalmának és elszámolásának elfogadásáról. Kicsi az esély arra, hogy ez változna: az orosz központi bank vonakodni fog attól, hogy elfogadja a digitális jüan széles körű elterjedését, hogy így pótolja a kemény valutához való hozzáférés hiányát, mivel ez tovább csökkentené a kamatlábak irányítására vonatkozó képességét, tekintettel a rubel összeomló árfolyamára. Megéri Bitcoint bányászni? | HUP. Az igazi segítő kéz, amelyet Kína nyújthatna, az a kilencvenmilliárd dollár értékű jüan lenne, amelyet Oroszország a Kínai Népbanknál tart. Ráadásul Oroszország csak az országába irányuló kínai export kifizetésére vehet fel jüant, máshonnan behozott áruk megtérítésére vagy egyéb devizakötelezettségeinek teljesítésére nem.
Az euró jegyzése a koradélutáni 354 forint alatti tatományból pillanatok alatt 355 fölé ugrott a kamatemelés hírére. A forint euróval szembeni több mint fél százalékos gyengülése a dollár piacán is meglátszott: a zöldhasút 298, 59 forintért jegyezték a devizapiacon. Megoldás születhet a problémára, amit az építkezési anyagok árának változása okoz. Fotó: A kamatemelés a pesti parketten csak pillanatnyi megingást okozott; az OTP árfolyamába vélhetően már beárazták az MNB döntését, így a bankpapír jegyzése meg sem ingott a bejelentésre; 16 330 forinton, egy százalékos árfolyam-veszteséggel adják-veszik a részvényt. A Mol továbbra is másfél százalékos pluszban, 2376 forinton forog a BÉT-en, miközben az MTelekomot 424 forinton, a Richtert pedig 8275 forinton, 0, 2 százalékos mínusszal jegyzik. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Most akkor lőttek az "emberszabású" újságíróknak? Egyre fontosabb szerep jut tehát a gyorsan tanuló gépeknek a tartalomgyártás területén is, sőt megjelentek azok a "robotok", melyek akár már egy cikket is képesek önállóan megírni. Vannak például olyan sablonszerű szerkesztőségi tartalmak – a sporteredményekkel vagy a napi tőzsdei hírekkel foglalkozó írások –, melyek nem igényelnek emberi kreativitást, így az adatok, számok, statisztikák betáplálása után az algoritmus dolgozik tovább – a kész cikket pedig csak korrektúrára kell küldeni a publikálás előtt. Felmerül tehát a kérdés, ami minden iparágat foglalkoztat, melyben megjelenik a mesterséges intelligencia: mi lesz így a "humán" újságírókkal? Nos, attól egyelőre biztosan nem kell tartani, hogy a gépek elveszik a munkájuk, ugyanis számos olyan műfaj van az oknyomozó cikkektől kezdve az érzelmes blogbejegyzésekig, melyeket az ML eszközeivel nem lehet előállítani. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy az algoritmusokat is emberek alkotják, az ő ismereteik, logikájuk, elméjük működését követi a mesterséges intelligencia is.
Egy következő lépcsőben támogatást adhat egy devizának, ha az adott országban az infláció határozott, trendszerű csökkenése kezdődik, de még nem tartunk itt, a piacokon egyelőre főleg a kamatokat figyelik. Ennek alapján az év végére a złoty az elemző konszenzus szerint 1, 7 százalékot erősödhet, 4, 5-re, a forint egy százalékot, 358, 5-re. A forint idei szárnyalása – ami a múlt év végi rekord közeli, 370-en túli szintekről tegnapra a 360-nál is erősebb szintekre röpítette – tehát előre hozta az egész évre várható izmosodás javát, de van tér még valamennyi további előrehaladásra. "A forint 350 és 360 közt mozoghat idén, ha minden a várakozások szerint megy, ha annyit emelnek a kamatokon, amennyit most várunk – idézett a Reuters egy devizakereskedőt. – Sok függ az USA-tól persze, és hogy ott mennyire emelik meg a kamatokat. " Két lábjegyzet az elemzői felmérésekhez. Akármi is 12 hónapra a pontelőrejelzés, amíg oda elérünk, az árfolyamok sokat ingadozhatnak, a prognózis szerint a következő hónapokban akár jelentősen.
$64, 150. — Bitcoin (@Bitcoin) April 14, 2021 Ma eddig 1, 45 százalékkal került feljebb a legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptodeviza, a bitcoin jegyzése, ezzel ismét új csúcson jár a coin, idén eddig 123, 1 százalékos a plusz. Befektetők tömegei a Coinbase mai, közvetlen tőzsdei bevezetésére figyel, hiszen ez egy igazi mérföldkőnek számít a kriptoökoszisztéma számára. A korábbi beadvány alapján arra lehetett számítani, hogy a vállalat értéke durván 90 milliárd dollár lehet, most azonban meghatároztak egy referenciaárat a részvényekre, amivel jóval kisebb vállalatértéket kapunk - egy szó mint száz, érdemes lesz figyelni az IPO alakulását. Részletek itt.