A minimálbér jövő évi összegéről már korábban megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek. A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor sokáig különbözött a két oldal álláspontja. A munkáltatók korábban csak nagyobb járulékcsökkentés mellett, többéves felzárkóztatással egyeztek volna meg a 260 ezer forintos bérminimumról. A kormány ugyanakkor a múlt heti egyeztetéseken jelezte, a két kötelező legkisebb bér egységes mértékű emelését támogatják, tehát a szakszervezeti oldal javaslatához áll közelebb a kormányzati álláspont. Jövőre tehát: a minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik, a szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba, a kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz. A tárgyalások a megállapodás aláírását követően is folytatódnak. A cél az, hogy év végéig egy több évre szóló bérmegállapodásról is megegyezzenek a szociális partnerek és a kormány.
Emellett december 15-én az Országgyűlés jóváhagyta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának 2022. június 1-jéig történő kitolását is. Ez a módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdéseket rendezi és – a 2021. évi XCIX. törvénnyel együtt – a meglévő adózási könnyítéseket hosszabbítja meg vagy terjeszti ki. 2021 folyamán több, adózást érintő változást fogadtak el, amelyek 2022. január 1-jén vagy azt követően lépnek hatályba. A teljes kép érdekében ezekre a változásokra is kitértünk cikkünkben, ezeket dőlt betűvel jelöltük. A következőkben a legfontosabb változásokat emeltük ki főbb adónemenkénti bontásban. Személyi jövedelemadó és kapcsolódó adók » Növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum A legnagyobb horderejű változás a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 2022. január 1-jétől. Hogy miként változott a nettó bér, a táppénz, a gyermekgondozási díj, illetve a közterhek mértéke, azt az alábbi táblázat szemlélteti.
Ugyanakkor megjegyezzük, hogy összességében a közterhek is növekednek a szochocsökkentés és a szakho eltörlése ellenére. Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna " SZÉP-kártya 2022 ", valamint " Változások 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóban " című írásait is, illetve rendelje meg a HVG Adó 2022 különszám át kiadói kedvezménnyel! Egyéni és társas vállalkozóként a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum. Ez alapján egy vállalkozó társadalombiztosításijárulék-befizetése megegyezik a munkavállaló táblázatban ismertetett befizetéseivel. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a szocho, a szakho, a jövedelemadó- és szochoalap, a távmunkavégzés költségtérítése, a gyermeket nevelők adó-visszatérítése, a kriptojövedelem, a négygyermekes anyák szja-kedvezménye, a 25 év alattiak kedvezménye és a cafeteria kapcsán irányadó változásokat! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el!
A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz. Megszületett a megállapodás a minimálbérről – közölte a kormány a Facebookon. Azt írták, hogy 2022 januárjától 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 260 ezer forintra emelkedik. A 200 ezer forintos minimálbér nettó 133 ezer forintot jelent. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a szociális partnerek a napokban véglegesítik a megállapodás-tervezetet. A jövő évi bérmegállapodást november közepéig aláírhatják. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) korábban azt javasolta, hogy két százalékkal csökkentsék a kisvállalkozói adót (kiva). A kormány a VOSZ-szal való egyeztetés után közölte, hogy 1 százalékkal csökkentik a kivát, így lehetővé válik, hogy a 200 ezres minimálbér, illetve a 260 ezer forintos garantált bérminimum bevezetése. Palkovics László innovációs miniszter bejelentette, a kormány a kiva csökkentésén kívül fenntartja ajánlatát a 4 százalékos járulékcsökkentésről, illetve az asztalon van a helyi iparűzési adó (hipa) jelenleg érvényben lévő megvágásának fenntartása.
chevron_right A 2022. évi adótörvény-változásokról – 1. rész hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // TruTax 2022. 01. 17., 12:35 Frissítve: 2022. 18., 13:56 2021. december 15-én elfogadásra került a legújabb, adózást érintő téli adócsomag, amely 2022. január 1-jével megemelte a minimálbért 200 000 forintra, a garantált bérminimumot pedig 260 000 forintra. Ezzel párhuzamosan a cégek terhei 2022-től csökkentek oly módon, hogy 2, 5 százalékponttal kevesebb szociális hozzájárulási adót fizetnek a továbbiakban, illetve eltörlésre került a 1, 5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Mindezeken felül a 2022-es adóévre is meghosszabbodott a mikro-, kis- és közepes vállalkozások csökkentett 1 százalékos iparűzésiadó-terhe ott, ahol alapesetben ennél magasabb az ipa. Az év végi hajrá részeként a kormány még számos rendeletet adott ki december végén, mely változásokat cikkünkben aláhúzással jelöltük a jobb átláthatóság érdekében.
Korábban megírtuk a 4 és 12 hetes időintervallumokkal elérhető hatékonyságról, hogy néhány, az AstraZeneca vakcina engedélyezését követően végzett nemzetközi vizsgálat eredménye alapján a 12 hét elteltével történő újraoltás hatásosabb lehet, mint a 6 hét utáni. Ez is érdekelheti: AstraZenecavakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások Kínai vakcina: ez a 9 gyakori mellékhatás oltás után Ez a teszt mutatja ki, hogy mennyi antitestje van oltás után Mikortól véd a Szputnyik vakcina? Astrazeneca oltás. Itt vannak az adatok Ha betartják a két AstraZeneca vakcina-adag beadása között a 12 hetet, akkor jelentősen növelhető a vakcináció hatékonysága, és az 81%-osnak adódik, míg a 6 hét várakozás utáni újraoltással "csak" 55%-os hatékonyságot tapasztalnak. Ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy megéri várni.
Öt kórházi dolgozóból egy kapta el az új típusú koronavírus omikron változatát annak ellenére, hogy háromszor is be voltak oltva - állapította meg egy új svéd tanulmány. Noha a fertőzöttek többsége tünetmentes volt, a vírusszám elég magas volt ahhoz, hogy akár kilenc napon át is képesek legyenek fertőzni - közölték az SVT svéd televízióban szerdán. A kutatásban a stockholmi Danderyd kórház 375 dolgozóját tesztelték kétnaponta négy héten át. Több mint húsz százalékuknak lett pozitív a tesztje a harmadik vakcina felvétele utáni két hónapon belül. Többségük tünetmentes volt. Három oltás az omikron ellen - érdekesek a kórházi dolgozók eredményei - Infostart.hu. "Először követtük végig a vírus koncentrációját a légutakban meglévő omikronfertőzés során. Meglepődtünk, hogy milyen sokak tesztje lett pozitív, és milyen magas volt a vírusszámuk annak ellenére, hogy nem sokkal korábban kapták meg a harmadik oltást" - mondta el az adásban Charlotte Thalin szakorvos, aki részt vett a kutatásban. A szakember szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 omikron változata képes kijátszani az immunrendszert.
A két vakcinát a delta vírusvariáns szempontjából vizsgálták. Az oxfordi oltóanyag jobb eredményt ért el. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? A kutatók szerint a koronavírus jóval hamarabb náthává szelídül, mint eddig hittük. Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Egy új, brit vizsgálat szerint a Pfizer–BioNTech típusú koronavírus elleni oltás hatékonysága gyorsabban elévül a delta, vagyis az Indiából származó mutáció esetében, mint az AstraZeneca terméke. A kutatás eredményét a The Independent foglalta össze. A vizsgálatot több mint 700 000 brit páciens segítségével végezték. A szakértők 2020 decembere és idén augusztus közti adatokat elemeztek. Ebben egy olyan időszak is benne van, amikor már a delta vírusmutáns vált a meghatározóvá az Egyesült Királyságban. A kutatás szerint a Pfizer oltása a második dózist követő egy hónap után 90 százalékos hatékonyságot mutatott, de ez az arány a második és harmadik hónapban 85, majd 78 százalékra csökkent.
Aki ezt érzi, forduljon orvoshoz! Koronavírus: kiderült, mikor kapunk a Janssen-vakcinából - kattintson! Az EMA illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hangsúlyozta, hogy a vérrögképződés esetleges veszélye esetén elengedhetetlen az azonnali szakorvosi konzultáció. A vérrögképződésre, vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerésével pedig elkerülhetjük az esetleges szövődmények kialakulását. Astra zeneca 2. oltás időpont vizsgálat. Nagyon fontos tehát, hogy haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha az új típusú koronavírus elleni oltást követően légszomj, mellkasi vagy hasi fájdalom, esetleg homályos látás jelentkezik. De akkor is mindenképpen szóljuk orvosunknak, ha duzzanatot veszünk észre a lábunkon, vagy az injekció beadásának helyén kívül bárhol apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt. Burai Ágnes háziorvos beolt egy férfit az AstraZeneca-vakcina első adagjával. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Az előnyök felülmúlják a kockázatokat Az EMA egyébként továbbra is azon a véleményen van, hogy a COVID-19 ellen védelmet nyújtó oltóanyag előnyei egyértelműen felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.