Sorszám Név Cím Státusz 001 Atilla Király Gimnázium és Általános Iskola 8127 Aba, Kisfaludy utca 12/C Aktív 003 Atilla Király Gimnázium és Általános Iskola Aba Sámuel Általános Iskolája 8127 Aba, Szent István király tér 7 004 Atilla Király Gimnázium és Általános Iskola Aba Sámuel Általános Iskola Telephelye 8127 Aba, Béke tér 1/A 002 Atilla Király Gimnázium 8127 Aba, Kisfaludy utca 12.
Az iskola a hozott tanulmányi eredményeknél a 7. évfolyam év végi átlagát és a 8. évfolyam félévi átlagát veszi figyelembe. A két évfolyam összesített átlaga alapján a pontszámítás módja: 4, 5 – 5 50 pont 4 – 4, 4 40 pont 3, 5 – 3, 9 30 pont 3 – 3, 4 20 pont 0 – 2, 9 10 pont Az SNI tanulók esetében lehetőség van arra, hogy a központi írásbeli vizsgán a törvényben foglaltak szerinti méltányosságban részesüljön, amennyiben azt írásban kérelmezi és a szakértői véleményt beküldi az írásbeli felvételit szervező intézménynek. Iskolánk általános iskolai tagintézményből az átvétel nem automatikus. A tanulóknak részt kell venni a teljes felvételi eljárásban. Központi írásbeli felvételi vizsga időpontja: 2022. január 22. 10:00 (szombat) A szóbeli meghallgatás időpontja: 2022. február 23-24. Atilla Király Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Iskolák - Aba - auti.hu - óvoda-iskola kereső - keresési eredmények. Szeretnénk a felvételiző diákokkal és szüleikkel személyesen megismerkedni, ezért szóbeli elbeszélgetésre hívunk mindenkit. A szóbeli elbeszélgetés helye: Aba, Kisfaludy u. 12. /c (autóval a Kastélykert u. felől közelíthető meg)
A program keretében a tanévzárás után három napra összehívják a szülőket, akik ugyanazt a képzést kapják, amit a gyerekeik év közben, valamint közösségépítő tevékenységet végeznek -például padokat készítenek -és esténként közös beszélgetés zajlik. A jövőre vonatkozóan cél -az iskolaépület bővítése vagy másik épület kialakítása mellett -a tevékenység bővítése. A gimnázium terve a felnőttképzés felé nyitni, azon belül is a legfontosabb elképzelés az érettségire felkészítés -és természetesen a már működő szeretetteljes légkör megóvása.
A továbbiakban elsősorban Fejér megyében szeretnénk erősíteni a kapcsolatainkat. Szeretnénk még a testvériskoláinkkal (Zentán, Révkomáromban, Aknaszlatinán és Szamosújváron) szorosabban együttműködni a tehetséggondozó munka területén. A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai - Tehetséggondozó táborokat szervezünk; - Szakkörök; - Tanulmányi versenyek; - Természetjárás, megfigyelések a természetben; - Kutatómunka; forráskör; - Tehetség-nap szervezése; - Művészeti és kézműves oktatás; - Tantárgytömbös oktatás; - Tanulásmódszertan; - Tanár-és diákcserék a testvériskolákkal. Anyagi fenntarthatóság Pályázatokat írunk. Civilek, vállalkozók, szülők segítségét is igénybe vesszük. Intézmény : Infóbázis. A fenntartó támogatja a tehetséggondozással összefüggő tevékenységünket. Pedagógiai és pszichológiai szakmai alapok és háttér Berta József tehetséggondozási szakértő bevonásával. Nyolc pedagógusunk 30 órás tehetséggondozással összefüggő továbbképzésen vesz részt. Eredményesség és hatékonyság Az ismert hatásvizsgálatok elvégzését tervezzük a megfelelő szakemberek bevonásával.
Úgy látják, hogy az élet kihívásai olyan gyorsan változnak -akár az elméleti tudást, akár a technikai fejlődést vagy az információk mennyiségét tekintjük -, hogy csak a lexikális tudással nem lehet a gyerekeket felkészíteni az életre. Ám ezen intelligenciák fejlesztése alkalmassá teszi őket arra, hogy magas szinten képesek legyenek a kommunikációra, konfliktuskezelésre, empátiára, önismeretre, önmotivációra, önkontrollra, optimizmusra, a nyitottságra és alkalmazkodásra. Azt tapasztalták, hogy ezeknek a képességeknek az erősítése fokozza a teljesítményt is, mert a kevesebb szorongás, konfliktus, érzelmi nehézség lehetővé teszi, hogy energiáikat a felkészülésre fordítsák a tanulók. Ez az évek alatt megmutatkozott az érettségi és felvételi eredményeken is: a továbbtanulni szándékozó diákok, egyetemtől függetlenül, 90-95 százalékban tesznek sikeres felvételi vizsgát. A kis közösség előnye, hogy lehetővé teszi a személyes odafigyelést és fejlesztést, a saját út megtalálását -ez csökkentheti a gyerekekben a megfelelési kényszert és az ezzel járó szorongást.
Szíriai Szent Efrém böjti imádsága pontosan fogalmazza meg ezt: "Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség (lustaság), könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét. " A böjt a test önmegtagadása is, lemondás valamely élvezetről, de mindig lelki célzattal. A testi böjtölés legáltalánosabb formája az étkezésekben jelenik meg. Böjtölhetünk ételről való lemondással. Katolikus bjt szabályai. A keleti egyház előírása szerint nagyböjt első napja és nagypéntek szigorú böjt, amelyből csak ez a kettő ilyen van a görögkatolikus egyházi évben. Ez a húsos, zsíros, tojásos ételektől és a tejtermékektől – akár tejport tartalmazó ételektől – való tartózkodást jelenti. Kivételt képez azonban a hal (hidegvérűek) fogyasztása. A szigorú böjt megtartása 21 és 60 év között kötelező az egészségeseknek és saját háztartásukban étkezőknek. Ajánlatos azonban e korhatár alatt és felett mindazoknak, akiknek testi fejlettsége és általános egészségi állapota ezt az önmegtagadást megengedi. Felmentéssel élhetnek kötelezettsége alól a betegek, a nehéz testi munkát végzők, akiknek nincs más étkezési lehetőségük, vagy akik hosszú úton vannak.
A böjt gyakori idő a böjtre sok egyházban. Ezt követik a római katolikusok, valamint a keleti ortodoxok és protestáns keresztények. Míg egyes egyházak szigorú böjtölési szabályai vannak a böjt alatt, mások saját személyes választásként hagyják el minden hívő számára. Nehéz megemlíteni, hogy ki követi a böjt szabályait, különösen a 40. nap alatt. Vissza a böjthöz. A Böjt és a Böjt közötti kapcsolat A böjtölés általában egy önmegtagadás egyik formája, és leggyakrabban az étkezés eszméjét jelenti. Lelki gyorsaságban, például a Böjt alatt, a cél az, hogy megmutasson önmérsékletet és önuralomot. Ez egy lelki fegyelem, amelynek célja, hogy minden ember jobban összpontosítson az Istenhez való viszonyukra a világi vágyak zavarása nélkül. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem lehet enni. Ehelyett sok egyház korlátozza az olyan meghatározott élelmiszereket, mint a hús, vagy ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mennyit kell enni. Ezért találsz olyan éttermeket, amelyek a húsmentes menüpontokat kínálják a Böjt alatt, és hogy sok hívő húsmentes recepteket keres otthon.
Nagyböjt a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét előtti felkészülési időszak. Ez a negyven nap azonban nemcsak a hívő emberek számára fontos, rengeteg népi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Ezekről beszélgettünk Koltay Erikával, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusával. – Kezdjük a legelején: honnan ered a nagyböjt elnevezés? – Az egyházi év során több böjti időszak van, ebből a még ma is ismert nagyböjt a legkiemelkedőbb. Ismerje meg a böjtre vonatkozó szabályokat. Maga a böjt a mértékletesség cselekedete, a Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint: "Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. " Ennek bibliai előzménye Jézus negyvennapos böjtje a pusztában, ahová azért vonult el, hogy felkészüljön küldetésére. Arról nincs pontos adatunk, hogy az Egyház mikor tartott először böjtöt, valószínűleg a kezdetektől, de a Kr. u. 4. századból már vannak írásos adatok erről. – A böjt tehát szorosan kapcsolódik a katolikus egyházhoz?
Eldőlt, hogy mikor lesz hamvazószerda, előtte a húshagyókedd, megszabták, milyen olvasnivalók, imádságok, könyörgések segíthetnek közelebb kerülni az áhított lelkiállapothoz. Hét szem búza A böjt előírásait egészen a 11. századig nagyon szigorúan betartották, a teljes éhezés késő délutánig tartott, amikor is egyetlen étkezést engedélyeztek, a böjtös napokon pedig nemcsak a húsevést tiltották, de az összes állati eredetű étel, a tojás, a tejtermék és a zsír is tiltólistára került. Különböző kultúrákban különböző szokások terjedtek el, sokan a teljes éhezést választották, mások kenyéren és vízen, péntekenként pedig hét búzaszemen éltek, mások csak zöldségeken. Napjainkra a szigorú szabályok sokat enyhültek. Szigorú böjt – Magyar Katolikus Lexikon. Az 1800-as évektől kezdve a hívek már péntekenként is nyugodtan ehettek tejterméket, tojást, süthettek-főzhettek zsírral. Manapság a katolikus szabályok csak a hústól való tartózkodást írják elő hamvazószerdán és péntekenként, és a hívek naponta háromszor is étkezhetnek a korábbi egy alkalom helyett – ám ebből csak egy lehet kiadós fogás.
A többség ilyenkor nem eszik húst, tojást és tejtermékeket sem fogyaszt. A modern egyház a böjti előírásokon nagyon sokat enyhített: az 1251. kánon alapján a katolikusoknak csak hamvazószerdán és nagypénteken kell szigorú böjtöt tartaniuk, de ez is csak annyit jelent, hogy a nap során háromszor ehetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. A szabály csak az egészséges 18 és 60 év közöttiekre vonatkozik, a hústilalom 14 esztendős kortól kötelező. Összefoglalva a szabályokat: A 14. életévüket betöltött katolikusok hamvazószerdán (ma) és nagypénteken (idén április 18-án) nem fogyaszthatnak húst. A 18 és 60 év közöttiek ezen felül csak háromszor ehetnek húsmentes ételt, és csak egyszer lakhatnak jól. Egyébként a nagyböjti időszak minden péntekjén kerülni kell a húsféléket. Az általános böjti szabályok alól kivételt képeznek az utazók, akár hajóról vagy repülőről van szó, és velük a reptéri dolgozók is, de a nagypénteki böjt még nekik is kötelező. Ők más jámbor cselekedettel is pótolhatják a dolgot.
Nagyböjtben hat hét van. Mivel a vasárnapok nem számítanak böjti napnak, hogy kijöjjön pontosan a negyven nap, egy csonka, négynapos héttel kezdődik a böjt. Hamvazószerdai hamu és feszület. Forrás: Pixabay Hamvazószerda szigorú böjti nap. Húshagyókedden lezárul a farsangi időszak, hamvazószerdával pedig megkezdődik a böjt. Ezen a napon az előző évi szentelt barka hamujával a papok keresztet rajzolnak a hívek homlokára. A néphagyomány úgy tartja, hogy ez a hamu megvéd a fejfájástól, betegségektől, illetve emlékezteti a híveket az elmúlásra. Másik fontos nap a böjtben a nagypéntek. Nagypéntekhez – azaz a böjt utolsó péntekéhez –, de az összes többi péntekhez is sok néphiedelem kapcsolódik. Ezek onnan erednek, hogy Jézus pénteken halt meg. Nagypénteken például nem szabad kenyeret sütni, mert az kővé válik. – Milyen más népi hiedelmekről tudunk még? – Ezenkívül még a nagyhéttel – vagyis a böjt utolsó hetével – kapcsolatban vannak érdekesebb népi babonák. Egyik ilyen a nagycsütörtök, amit szokás zöldcsütörtöknek is nevezni, mert ezen a napon hagyományosan zöld ételeket fogyasztottak.