Tulajdonképpen magához az ajtó tokszerkezetéhez nincs is rögzítve, csak az aljzathoz. Az új generációs küszöbök, mint az automata küszöb két fő funkciója: a fokozott hő- és hangszigetelés, valamint az észrevétlenség. Automata küszöb Az automata küszöböket olyan helyiségeket elválasztó beltéri ajtókra javasolt használni, amelyek között jelentős hőmérséklet különbség van, mint például garázs-lakótér vagy spájz-konyha. A fokozott hangszigetelés zene-, mozi szoba, játékszoba, illetve dolgozószoba leválasztásánál tanácsolt. Az automata küszöb nagy előnye a hagyományos küszöbökkel szemben, hogy a hő- és hangszigetelő funkcióját úgy látja el, hogy mindemellett a közlekedést sem akadályozza, és szinte láthatatlan marad, csak nyitott állapotban látszik oldalról, az ajtólap élét nézve. Beltéri ajtók | CPL beltéri ajtók, furnér, dekor és porfestett ajtó. Az automata küszöb működési elve, hogy az ajtó becsukásával az ajtólap alsó élébe, egy nútba ültetett gumitömítés ereszkedik le a padlóra. Így az ajtó tokjába ültetett gumitömítést kiegészítve egy zárt tömítő réteget képez, tulajdonképpen az ajtó működéséhez, nyitásához szükséges hézagot zárja el, amely az ajtólap éle és a padló között van.
A szabvány méretű ajtók kora lassan lejár, mégpedig két okból is. Nagyon sok panelház épült régen házgyári, orosz, dán típusú panelekből, amelyeken az ajtónyílások mérete nem szabványméretű volt. Ezekbe az épületekbe kevés esetben lehet szabványajtókat beépíteni. Másrészt a családi házakban sem mindig szabványos méretűek az ajtónyílások, mivel a tervezők egyre nagyobb nyílásokat terveznek az új épületekbe. Ezeknek a változásoknak köszönhetően egyre több vállalkozás készít egyedi gyártású, különféle méretű és kivitelű belső ajtókat. Beltéri ajtók | Félegyházi és Társa. Természetesen a szabványméretű ajtónyílásokba is beépíthetők az egyedi kivitelezésű belső ajtók, amelyeknek számos előnyük van a viszonylag olcsó (pl. a barkácsboltokban) beszerezhető ajtókhoz képest. Az olcsó ajtóknál valószínűsíthető, hogy az ajtólap kerete egyszerű keretlécekből áll, amelyet két oldalról vékony lemezborítás fog össze. Belsejükben pedig legfeljebb papírrács ad az ajtólapnak valamennyi tartást. Az ilyen ajtó elég könnyű, az ajtólap felülete általában laminált, ami a napsugárzás hatására néhány év alatt elszíneződhet.
A selymes felület lehetővé teszi a könnyű tisztán tartást. Beltéri szerkezetek, nyitásmódok Szélfogóra, tolóajtóra, vagy egyszerűen átjáró keretre van szüksége? Funkciójától függően többféle megoldásra is nyitottak vagyunk! Beltéri tolóajtó Igen praktikus, ha nincs helyünk az ajtószárnyak nyitásához, vagy egyszerűen csak egy stílusos megoldást keresünk. Nagyon szép lehet például nappali, ebédlő elválasztásánál a hatalmas, díszüveges beltéri tolóajtó, mely két szárnyú változatban is készülhet. A tolóajtó lehet falba süllyeszthető, vagy fal előtt futó. A szárnyak minden esetben felső sínvezetést kapnak, így biztosítva az akadálymentes közlekedést. Átjárókeret Praktikus megoldás, ha védeni szeretné a fal éleit, mert a falkáván körbefutó falborítás nemcsak véd, hanem igen dekoratív látványt is nyújt. Egyedi lehetőségek Lehetőség van egyedi méretben, oldalvilágítóval, felülvilágítóval rendelni a beltéri termékeket.
A régi keményfa küszöbnek nem csak esztétikai szerepe volt, hanem a teljes tokszerkezettel együtt tartóelemként is funkcionált. A hagyományos küszöböknek is több fajtáját ismerjük: a teljes küszöböt beborító, vagy csak a küszöb két szélét védő fém, leggyakrabban réz vagy szálcsiszolt lemezborítású küszöböket, a küszöbsín nélküli keményfa küszöböket, a szigetelő gumitömítéssel ellátott keményfa küszöböket. Aljzatba süllyesztett pácolt tölgy küszöb réz sínnel. Napjainkban a munkafolyamatok tudatosan átgondolt felosztásának köszönhetően a nyílászárókat az asztalos szakemberek építik be az építkezés egy későbbi fázisában, azt követően, hogy a kőműves és a burkoló munkák befejeződtek. A sérülések elkerülése céljából a beépítés utólagosan történik. Az asztalosok az alkatrészekből álló tokot az ajtónyílás mellett a helyszínen szerelik össze, mivel így sokkal könnyebb a szállításuk és a raktározásuk is. Az alkatrészekből való összeállítás, és a minőségi munka mindenképpen szakértelmet kíván. Az újítások eredményeként az ajtó tokszerkezete és a küszöb elvesztette a tartószerepét, a küszöb akár el is hagyható, amely a gyakorlatban jellemző is.
Oroszország nem zárja ki a karibi (1962 B-R) válság forgatókönyvének megismétlődését az Oroszország és az Egyesült Államok közötti jelenlegi feszültség kapcsán – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter – helyettes. "Tudják, ez teljesen lehetséges. Ha minden továbbra is úgy megy, ahogyan mostanság, az események alakulásának logikája szerint nagyon is lehetséges, hogy hirtelen arra ébredünk, hogy valami hasonló szituációban találjuk magunkat" – mondta Rjabkov csütörtökön újságíróknak. Szerinte ez "a diplomácia és a külpolitika kudarca". "De még van idő" – tette hozzá az orosz külügyminiszter – helyettes. () Bal-Rad: A kubai rakétaválság vagy karibi válság a Szovjetunió és Kuba és az USA között 13 napig tartó összecsapás volt 1962 októberében. Ez volt a hidegháború egyik legnagyobb összecsapása, és általában úgy tartják számon, hogy akkor volt a hidegháború a legközelebb ahhoz, hogy nukleáris konfliktussá váljon. Kérjük, anyagilag támogass a a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható piktogrammra kattintva Pay-Pal-on -vagy közvetlen postai úton: Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut.
[1] A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a "testvéri segítségnyújtás" keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott. Augusztus végén az amerikai hírszerzés igazolta a korábbi gyanút, hogy a szovjetek fegyvereket szállítanak Kubába. A hírszerzők és a kubai emigránsok szovjet harci repülőket és légvédelmi állásokat láttak a szigeten, légi felderítők pedig olyan építkezéseket észleltek, amelyek akár készülő rakétaállások is lehettek.
Bár Hruscsov valóban fokozni kezdte a fegyverkezést, 1962-re csupán körülbelül 25 interkontinentális rakétát állítottak hadrendbe. Ugyan a szovjetek számos rövid és közepes hatótávolságú rakétával rendelkeztek, ezek "csak" az USA nyugat-európai szövetségeseit fenyegették, magát Amerikát nem. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak közel 75 interkontinentális rakétája volt, emellett több száz, tengeralattjárókról indítható rövid hatótávú rakétával is rendelkezett. Később, Eisenhower elnök, majd utódja, John F. Kennedy a vélt szovjet túlerő ellensúlyozására PGM-19 Jupiter típusú középhatótávú rakéták telepítését rendelte el Törökországba és Olaszországba. A középtávú fegyverek hadrendbe állítása felborította a hidegháborús egyensúlyt: míg az interkontinentális rakétákat viszonylag könnyen észlelheti a légvédelem, ezzel időt adva a válaszcsapásra, a középtávú fegyvereket (elvileg) anélkül is célba lehet juttatni, hogy az ellenségnek ideje legyen a visszavágásra, így az ilyen fegyverekkel rendelkező fél számára kísértést jelenthet az "első csapás" megindítása.
Kuba végleg a Szovjetunió mellé állt, Kennedy látszólag gyengekezűnek bizonyult. 1961 júniusában Nyikita Hruscsov és Kennedy Bécsben találkoztak egymással, ott is a szovjet vezető tűnt erélyesebbnek. Ezt pedig kihasználta, és döntő lépésre szánta el magát. Ekkor még nem tudta, hogy a világtörténelem egyik legfeszültebb 13 napját gerjeszti, és azt sem, hogy a végén bedobja majd a törülközőt. Mielőtt a részleteket taglalnánk, nézzük meg a 13 nap (Thirteen days) című amerikai film ajánlóját. A film kiválóra sikeredett – a főszereplő Kevin Costner: A hatvanas évek elején a Szovjetunióban két olyan jelentés is készült, amely azt az eredményt közölte, hogy az Egyesült Államok nukleáris csapásra készül. Ezek téves jelentések voltak, de a szovjet vezetést lépésre késztették. (Az viszont tény volt, az USA rakétákat telepített Nagy-Britanniába, Törökországba és Olaszországba. ) Raul Castro – Fidel Castro testvére, aki Kuba védelmi minisztere volt – 1962 nyarán Moszkvában folytatott tárgyalásokat, az amerikai hírszerzés ekkor még nem tudta, miért.