2021. július 29., 16:16 A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe. Fotó: Farkas József György archívuma A német nyelvterületen Wolfgang keresztnévvel ismert polihisztor Pozsonyban született, "jó családban" udvari tanácsos apja Magyarországon kérte nemességük honosítását. Az ifjú Kempelen szülővárosában, majd Győrben, Bécsben, illetve Rómában tanult jogot és filozófiát, de hamar kiderült, hogy inkább a reáltárgyak, a matematika és a fizika vonzották. Ezzel együtt tisztviselőként fegyelmezetten beállt az udvari szolgálatba, 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, faluközösségeket szervezett. 1777-ben megbízták a nagyszombati egyetem Budára költöztetésével. Később egy bő évtizeden át udvari tanácsosként szolgált az egyesített magyar-erdélyi kancellárián.
Eközben megszülettek első műszaki eredményei is. Legismertebb szerkezetei közé tartozott egy szökőkút a schönbrunni császári kastélyban, majd a pozsonyi vár számára készített bonyolult szivattyúrendszert. Az 1780-as években Kempelen Farkas építette újjá a budai vár egyes részeit, ő tervezte a Várszínházat. Emellett nyomdai szedőládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gőzgépet is készített, sőt mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának. Buda vízellátásának javítására emelőt tervezett: a Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított, lovakkal működtetett szivattyúk húzták fel a vizet. A bevezetőnkben említett beszélőgépen Kempelen Farkas több mint két évtizeden át dolgozott. Csak harmadik, 1791-ben elkészült modellje működött elfogadhatóan. Kempelen találmányának egyetlen megmaradt példánya 1906-ig a Bécsi Zenekonzervatóriumban volt kiállítva, onnan az újonnan alapított müncheni Deutsches Museumnak engedték át. Kempelent húszéves kora körül ihlette meg egy falusi dudás, aki a hangszerével szinte emberi hangokat tudott megszólaltatni.
"A két könyv adta az alapot: ha ezek nincsenek, nem tudtuk volna így megépíteni, a lehető legpontosabban lemásolni a szerkezetet" – nyomatékosította Olaszy Gábor. Az előkészületek része volt az is, hogy megkeresték a világ Kempelen-kutatóit, valamint feltérképezték a közgyűjtemények témába vágó szekcióit, egyebek mellett tanulmányozták a Deutsches Museumban őrzött eredeti köztes példányt. A szerkezet megépítése során nyolc másik mesterség rejtelmeit kellett megismerniük az asztalosságtól a fémöntőn át a bőrdíszművesig, mivel ilyen egyedi darab elkészítésére vállalkozók nem voltak kaphatók. "Beépítettük a kis rezgő nyelvet és beleraktuk a szelepeket a kész szerkezetbe. Amikor a fújtató segítségével először megszólaltattuk, adott ugyan hangot, de nem olyat, amilyet szerettünk volna, így ki kellett cserélnünk a rezgő nyelvet. A végső változattal viszont már egészen jól lehetett beszédhangokat, szavakat, rövid mondatokat összeállítani. Érdekes, hogy Kempelen Farkas leírta: gyerekhangon szól a gép, ezt mi is abszolváltuk, mivel követtük a könyvében leírtakat.
Budán lóvontatású szivattyút épített és gőzturbinát fejlesztett, szabadalmat nyújtva be II. Józsefnek. Kempelen művészként is maradandót alkotott: a budai Vár egyes részei és a Várszínház az ő restauráló munkáját dicsérik, de keze nyomát őrzik a schönbrunni kastély szökőkútjai is. Androméda és Perzeusz címmel még egy daljátékot is készített, amelynek ősbemutatóját a bécsi Burgban tartották. Kempelen zsenijének leghíresebb alkotása azonban az 1769-ben készült, Török névvel illetett sakkozógép, amelynek rejtélye majdnem egy teljes évszázadig foglalkoztatta a világ közvéleményét. A Mária Terézia szórakoztatására készített Török egy ravaszul megtervezett, tükrök és fogaskerekek segítségével működtetett sakkozógép volt, amelynek belsejében tényleg egy ember rejtőzött, de olyan ügyesen, hogy a közönség sohasem láthatta. A sakkozógép túlélte feltalálóját, Európában és Amerikában turnézott egészen 1854-ig, amikor Philadelphiában elégett egy tűzeset során. A Török olyan híres ellenfeleket vert meg, mint például Napóleon vagy Benjamin Franklin.
Tisztelt Szakértő! 1 éves füvem műtrágyázásával kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. Egy hónapja szórtam ki a LIDL-ben vásárolt műtrágyát: neve Special Lawn Fertiliser, utólag nézve a dobozát, a gyártó nevét nem találom, csak a származási helyet: Németország. Ez van ráírva: NPK műtrágya formaldehid-karbamiddal, magnéziummal, kénnel és vassal 20-5-8 (2+12+1). Összetétele 20% N össznitrogén, 5, 8% N ammóniumnitrát, 9, 2% N karbamid, 5% formaldehid-karbamid, 1, 5% N hideg vízben oldódó, 3, 5% N csak forró vízben oldódó, 5% P2O5 semleges ammóniumcitrát- és vizgben oldódó foszfát, 5% K2O vízben oldódó kálium-oxid, 2% MgO vízben oldódó magnéziumoxid, 12% S vízben oldódó kén, 1% F vízben oldódó vas. Kiégett fű - Sárosi István - Régikönyvek webáruház. 10 nappal a kiszórás után a fű jelentős része látványosan "megugrott", sötétebb zöld lett és gyorsan nőtt. A mellékelt kép szerint viszont foltos lett, ahol a növekedés szinte stagnált, a színe világosabb, sárgásabb. (Lehet, hogy nem látszik, de a sötétebb rész majdnem 3x olyan magas, mint a foltokban. )
6. Kell locsolni trágyázás után? Közvetlenül a kijuttatás után a gyepet nagyon alaposan be kell locsolni (20-30 percig), hogy a műtrágya jól beoldódjon és ki tudja fejteni a hatását. 7. Használjunk speciális gyeptrágyát Minden növénynek megvannak a maga igényei. A speciális gyeptrágyákban a nitrogén, a foszfor és a kálium mennyiségét a fűfélék igényeihez szabják. A pázsitnál főként a nitrogén a fontos, hiszen a zöld részek fejlődése lényeges, termést vagy gyümölcsöt itt nem kell érlelni. Fű, Verde Vivo műtrágya | Nexles Magyarországtól. 8. Az a fránya moha Léteznek olyan műtrágyák, amelyekről azt állítják, hogy a mohákkal szemben is pozitív hatással bírnak. A vas-II-szulfátot tartalmazó készítmények is rendelkezésünkre állnak a harchoz. Ezekkel azonban csak a tüneteket orvosoljuk, az okokat nem szüntetjük meg. Éppen ezért nem árt alaposabban utánajárni, hogy mi okozza a mohásodást: a talaj túl tömör, nedves, kevés fényt kap a gyep vagy esetleg ritkán vágjuk a füvet? 9. Ápolással a gazok ellen Alapszabály, hogy a rendszeres nyírás és trágyázás a legjobb védekezés a nemkívánatos gyomok ellen.
Hosszan tartó műtrágya a kiegészítő fűvetéshez - 100 dni (100 nap) - a Substral®-tól, itt 5 kg-os kiszerelésben kínálva, egy speciálisan válogatott termék, amelyet további fűvetések során használnak. A láthatóan fokozott csírázás a használat legfontosabb előnyeihez tartozik. Tartalmát gondosan állították össze a fiatal fű optimális kiegészítése érdekében. A bemutatott termék biztosítja az egyenletes növekedést és erősíti a frissen létrehozott gyep gyökérzetét. Az a tény, hogy nem okoz levélégést, különösen fontos fiatalabb növények esetében. Ez a műtrágya lehetővé teszi a csodálatos, egységes és kompakt gyepnövekedést. Egy speciális formulának köszönhetően termékünk kivételesen hatékony és akár háromszor hosszabb ideig működik, mint a közönséges műtrágyák. Használhatja márciustól októberig pázsit létesítésénél vagy további vetéshez. Fűjét rendszeres, kis tápanyagadagokkal táplálják 100 napig. Műtrágya kiégett fu panda 2. A tápanyagok felszabadulása a talaj melegségétől és nedvességtartalmától függ, ezért a növények mindig a megfelelő mennyiséget kapják belőlük közvetlenül a gyökereken keresztül.