zebras) Baszk Cseh IPA: [ˈzɛbra] nn Dán Portugál IPA: [zɨ. bɾɐ] zebra f ( többesszám zebras) Szlovák IPA: [ˈzebra] zebra nn Szlovén zebra nn
Egy fehér macska kijött a baromfiól mellől s megállt előttem bámészkodva. Csodálkozott rajta, hogy embert lát. Hanem a hátulsó kis udvarból kellemetlen füstszag ütötte meg orromat. Arra tartottam tehát. Talán ég ott valami? Igen, tűz volt, pásztortűz az udvar közepén. A kis öcsém ült mellette és a kutyánk. Öcsém egy tyúkot sütött nyárson, a kutya pedig két hátulsó lábára ülve nézte őszinte sárgás szemeivel, amint sül. - Szervusz, Gyulácska, te vagy? Szegény Gyulám! A gyermek fölemelte szemeit, megösmert, fölkelt, hogy megöleljen. De sem nem mosolygott, sem örömet nem mutatott. A kis arcába néztem: a fiú meg volt egészen öregedve. Három nagy ránc ült a két szemöldöke között s felül a homloka márványbőre megtepedt, összegyűrődött. - Hát mit csinálsz itt, kis öcsécském? - Az ebédemet csinálom - felelt egykedvűleg. - Nos, nincs, aki megfőzze? Baba fekete fehér 4. - Nincs! - mondá szárazon. - És hová lettek? - kérdém tompán. - Kik? - A többiek! - Meghaltak. - A szolgálók is? - Akik meg nem haltak, szétszaladtak.
Nekem úgy tetszik, régen volt! - És hogyan volt a temetés? Hát nem tudtál te engem hazahívni? - Temetés? - felelte ő. - Ki járna most temetésekre? A Klapka kocsis megfogta a koporsót és bevitte a kriptába. Ott van! Szememből kicsordultak a könnyek, s leperegtek a tűzbe. A lángok fölszisszentek minden csöpptől... - No, ne sírj - mondá a gyermek nyersen. - Legyünk férfiak! Jöjjön, aminek jönnie kell. - Hát a szegény, hű Klapka hova lett? Így nevezték falunkban a kocsist, ki Klapka katonája volt valamikor, s ezzel dicsekedett örökösen. - Az ott haldoklik a trágyadombon. Odaszaladtam; csakugyan ott feküdt a derék öreg cseléd. Az arca meg volt erősen feketedve s fázni látszott. Azért mászott fel a trágyadombra, ahonnan meleg pára jött. Sokáig küzdött a kolerával a vitéz huszár. Baba fekete fêter noël. S mikor mintegy két hét előtt görcs jött a lábaiba, ahhoz a hadi fortélyhoz folyamodott, hogy roppant erősen összekötözte zsineggel térdein felül a lábcombokat úgy, hogy a vérkeringést megakassza. Nem is lett őkegyelmének semmi baja.
Egy darabig még gondolkozott, de aztán nem talált az egészen semmi különös dolgot, visszafordult. »Igaz biz az, ha meghaltak, hát ők maguk is elmondhatják egymásnak a másvilágon! « Mogorván nézett rám messziről a szülői ház; kéménye nem pipázott vigan, mint egyébkor, pedig dél lehetett, erősen zsugorodott a fiákerlovak árnyéka a csillogó homokon: mintha két szelindek kutya rohanna a formátlan kocsival. A ház ablakai nem néztek üvegszemeikkel nyájasan, a redőnyök le voltak eresztve, öt becsukott szem meredt rám borzadályosan. Senki sem jött elémbe, noha hallhatták volna a kocsizörgést. A szomszéd parasztház liceumkerítése mögül egy parasztember, Kazy János feje bukkant ki. Rám nézett, de nem köszönt. - Jó napot, János! - Ühüm - mondá ő fogai közül, és fáradtan levette rólam szemeit. Keresztülmentem az udvaron, hol temetői csend honolt. Fel próbáltam nyitni az ajtókat, de be volt zárva mindenik. A fekete asszony – Wikiforrás. - Hollá, van itt valaki? - kiáltottam. Senki sem felelt. Az eperfa-gallyak a nagy rekkenő melegben is fázósan összezörrentek, s fekete bogyóik halkan potyogtak alá.
A házak alatt, noha hétköznap volt s nagy munkaidő, ölbe tett kezekkel ültek a parasztasszonyok és férfiak. Az egyik úri porta sorompós kapujánál ott láttam állni egyik rokonomat, Naszay Gergely bácsit; köszöntem neki nyájasan, de ő olyan idegenül, érzéketlenül pislogott rám, mint egy állat, még vissza sem köszönt, csak mikor már jó tova haladtunk, hangzott fel utánam egy »hahó, hahó« kiáltás. Naszay Gergely bácsi kiabált utánam. Eszébe jutott valami: - Hallod-e, öcskös? Ha keresztülmégy Kisfalván, szólj be a feleségem nővéréhez, Sitkeynéhez s mondd meg neki, hogy a nővére meghalt ma. Tompa, de érzéketlen hangon süvítette utánam. S én elhatároztam, hogy hírül viszem a Naszayné halálát, legalább az ablakon kiáltom be, arra menet. Ahogy azonban leértem a kisfalvi dombon, a Sitkeyék egyik béresét láttam szembe jönni lóháton. Baba fekete fehér film. - Hová mégy, Gyuri? - Üzenetet viszek Naszaynénak, hogy az asszonyunk meghalt. - Visszafordulhatsz, Gyuri, mert én meg a ti asszonyotoknak viszem az üzenetet, hogy Naszayné halt meg.
Tűzoltó utca 25. 1973-as magyar film Rendező Szabó István Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Szabó István Dramaturg Karall Luca Főszerepben Zelk Zoltán Zene Tamássy Zdenko Operatőr Sára Sándor Vágó Rózsa János Hangmérnök Pintér György, Kovács György Jelmeztervező Mialkovszky Erzsébet Díszlettervező Romvári József Gyártásvezető Dimény Tibor Gyártás Gyártó Budapest Játékfilmstúdió Vállalat Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 98 perc Forgalmazás Bemutató 1973. szeptember 27. 1974. október (Chicago Nemzetközi Film Fesztivál) 1975. április 7. (TV premier) 1982. március 9. (New York City, New York) 2005. április 1. (Febio Film Fesztivál) Korhatár IV. kategória (NFT/25877/2021) További információk IMDb A Tűzoltó utca 25. színes, 98 perces, 1972 – 1973 -ban készült magyar játékfilm. Alcíme: Álmok a házból. [1] Rendezője és forgatókönyvének írója Szabó István. 1971-ben Szabó István vállalati megrendelésre kisfilm-sorozatot készített, melynek első darabja, a 12 perces Álom a házról előtanulmánynak is bizonyult következő játékfilmjéhez.
Tűzoltó utca 25. (1973) - Kritikus Tömeg főoldal képek (3) díjak (1) cikkek (1) vélemények (4) idézetek érdekességek kulcsszavak (11) Éjszaka is bontják az öreg Tűzoltó utcai bérházat. A hőség, a por, a dübörgő gépek zaja megzavarja a lakók nyugalmát. Szürreális, csapongó álmaikban felelevenedik és a jelen részévé válik együtt átélt múltjuk, a háborúk, az üldözések, a nélkülözések - közel hat évtized történelme. Szereplők További szereplők... Bemutató 1973. szeptember 27. Ki akarja megnézni? összes > összes v 10 igen: critixx Ajánlott filmek Film Átlag Szerelmesfilm (1970) 4, 2 (165) The Godfather (1972) A keresztapa 4, 6 (1550) Novecento (1976) Huszadik század 4, 1 (180) A Clockwork Orange (1971) Mechanikus narancs 4, 4 (1163) Rosemary's Baby (1968) Rosemary gyermeke (531) Carrie (1976) 3, 7 (437) Jób lázadása (1983) 4, 3 (205) 141 perc a Befejezetlen mondatból (1975) (93) Hangyaboly (1971) 3, 9 (66) Szindbád (1971) (446) Felhasználói toplisták Kié Lista neve Helyezés jesi Szabó István #3 Attat Magyar 70es 1.
Tűzoltó utca 25. 1973-as magyar film Rendező Szabó István Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Szabó István Dramaturg Karall Luca Főszerepben Zelk Zoltán Zene Tamássy Zdenko Operatőr Sára Sándor Vágó Rózsa János Hangmérnök Pintér György, Kovács György Jelmeztervező Mialkovszky Erzsébet Díszlettervező Romvári József Gyártásvezető Dimény Tibor Gyártás Gyártó Budapest Játékfilmstúdió Vállalat Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 98 perc Forgalmazás Bemutató 1973. szeptember 27. 1974. október (Chicago Nemzetközi Film Fesztivál) 1975. április 7. (TV premier) 1982. március 9. (New York City, New York) 2005. április 1. (Febio Film Fesztivál) Korhatár IV. kategória (NFT/25877/2021) További információk IMDb A Tűzoltó utca 25. színes, 98 perces, 1972 – 1973 -ban készült magyar játékfilm. Alcíme: Álmok a házból. [1] Rendezője és forgatókönyvének írója Szabó István. 1971-ben Szabó István vállalati megrendelésre kisfilm-sorozatot készített, melynek első darabja, a 12 perces Álom a házról előtanulmánynak is bizonyult következő játékfilmjéhez.
Színes, magyar, 97 perc, 1973 Eredeti cím Tűzoltó utca 25. Rendező Forgatókönyvíró Dramaturg Szereplők Operatőr Vágó Zene Díszlettervező Jelmeztervező Gyártó Történet Éjszaka is bontják az öreg Tűzoltó utcai bérházat. A hőség, a por, a dübörgő gépek zaja megzavarja a lakók nyugalmát. Szürreális, csapongó álmaikban felelevenedik és a jelen részévé válik együtt átélt múltjuk, a háborúk, az üldözések, a nélkülözések - közel hat évtized történelme. Ezt írtuk a filmről: Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor Kísérleti etűdtől a lírai szociográfiáig, látványos történelmi kalandfilmtől a beszélő fejes riportdokumentumig nemcsak képileg, gondolatilag is sok minden egymás mellé kerül Sára Sándor életművében. Tanulmány, 2003. október 15. – írta Pintér Judit A kép kinyílik, a magányos "hős" hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István Szabó István rendkívüli alapossággal ügyel arra, hogy alkotásai magukban hordozzák saját jelenidejük atmoszféráját, játszódjanak a mindenkori mában, avagy a 19. és a 20. század egy-egy szakaszában.
A Tűzoltó utca 25. szürrealista stílusban előadott, álmokba és víziókba sűrített, nemzedékeket átfogó családtörténet. A sok-szereplős film – Sára Sándor operatőri munkája – helyszíne egy áporodott levegőjű, kopottas pesti bérház, hősei a ház lakói. "Házunk a múlt egy darabja – írja Szabó István a film mottójában –, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak. " [2] A film képi világa többnyire nem valóságos eseményeket ábrázol, hanem a hősök érzelmi, tudati vagy tudatalatti világát jeleníti meg. A történések az álmok, képzettársítások "logikája" szerint, időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz, egységes látomást alkotnak.
#4 Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
Rendezés: Ár Terület Fotó