Elérhetőségek Tourinform Mezőkövesd +36 (49) 500 285 Mezőkövesd – a Matyóföld szíve Mezőkövesden megismerkedhetünk Magyarország egyik leghíresebb népművészeti hagyományával a "százrózsát" mintázó matyó hímzéssel. A világhírű matyó örökség nem csak nemzeti örökségünk, hanem az UNESCO szellemi világörökségének is része! A város központjában a matyó népéletbe nyújt bepillantást a több mint fél évszázados Matyó Múzeum. Mezőkövesd és környéke. Kalandos "Hadas" városrész A Hadas városrész zegzugos utcáiban 150-200 éves nádtetős házakat találunk, melyekben ma különféle alkotóműhelyek működnek. Ha körbesétálunk, elleshetjük különböző szakmák fortélyait, többek közt a bútorfestés, mézeskalács készítés, hímzés, szövés, fazekasság csínját-bínját. Itt található a legismertebb matyó mintatervező, Kisjankó Bori Emlékháza is, közelében pedig az Európa-hírű Mezőgazdasági Gépmúzeum, ahol működés közben is megtekinthetők a gépmatuzsálemek. A mezőkövesdi születésű freskófestő művész, Takács István életműve a Galéria épületében kialakított állandó kiállításon ismerhető meg.
A weboldalon sütiket használunk a jobb felhasználói élmény, az elemzések, a személyre szabott tartalmak és a hirdetések megjelenítése érdekében. A következő linkre kattintva bővebb tájékoztatást találsz a sütik használatával kapcsolatban: Adatvédelmi tájékoztató Elfogadom
A mélyből olaj helyett termál-víz tört fel. A hévizet 1968-ban nyílvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente közel félmillióan tapasztalják meg Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjének a gyógyító erejét, melyhez a matyó vendégszeretet párosul. Látnivalók Mezőkövesden Városi Galéria és Iskolatörténeti Gyűjtemény: Matyó hímzések: Időszakos kiállítások. Iskolatörténet a XX. század elején; korhűen berendezett tanterem. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér. 23. Szent László Templom: 18. századi barokk, római katolikus templom, 14. századi gótikus kápolnával; Takács István freskói. Mezőkövesd. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér 28. Matyó Múzeum: Matyó népélet: tárgyakban élő hagyomány. Az egykori Korona Szálló műemlék épületében akadálymentesítve várja vendégeit. Matyó lakodalmas menet, matyó viseletek, fotó- és kékfestőműhely, surckészítő, parasztház hagyományos berendezéssel. Cím: Mezőkövesd, Szent László tér 8. Hadas Városrész: A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész.
A régi házak ma tájházként, alkotóházként várják a látogatókat. A házak többségében a jellegének megfelelő ajándék és emléktárgyak vásárolhatók. Cím: Hadas Városrész ( 4 – 14. ) Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház: Hagyományos, Kovács Szabolcs festette matyó bútorok és tojások; lakás textíliák, 19. századi lakóház. Cím: Kisjankó Bori u. 8 – 10. Mézeskalács Ház: Pető Anna mézeskalács műhelye. 6. Népi Művészetek Háza, Táncpajta: A Matyó Néptáncegyüttes otthona. Matyó lakodalmas, néptánc műsorok, kézműves mesterség bemutatók, kiállítások. Cím: Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 5 – 7. Kisjankó Bori Emlékház: Kisjankó Bori népművész szülőháza; 19. századi parasztház. Cím:Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 22. Tulipános Hímző Műhely: 100 éves berendezett parasztház. Lakás textíliák, blúzok, ajándéktárgyak. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 1. Mezőkövesd környéke látnivalók térkép. Játékház: Népi játékok, kézműves foglalkozások Floszmann-né Pap Andreával. Cím: Mezőkövesd, Mogyoróköz 4. Babaház: Gyermekjáték kiállítás; a babakészítés fortélyainak bemutatása.
Akár igaz is lehet a legenda, hiszen a mezőkövesdi lányok, asszonyok évszázadok óta nagy virágok – rózsák, tulipánok, szegfűk, gyöngyvirágok, margaréták – levelek olyan garmadáját hímezték ruhájuk anyagára, amilyet sehol másutt nem láthatunk az országban. Akárcsak a természetben, a matyó himzéseken sem található két teljesen egyforma motívum. A Matyó Múzeumban megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival. Ízelítőt kapunk a hajdan mindennapi viseletekből, a nők hosszú, harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingeiből. A múzeum bejáratánál az 1954-ben elhunyt legismertebb mintatervező, "százrózsás íróasszony", az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra tekint ránk. 1850 körül épült lakóházában – ma Emlékház – a színpompás ragyogás mögött meghúzódott régi szegényparaszti életformát is megismerhetjük. Mezőkövesd környéke látnivalók veszprém. A Mezőkövesd hajdani arculatát leginkább őrző Hadas városrészben több, alkotóházként működő tájházat is találunk. Bennük a baba- és játékkészítés, a szövés-fonás, a bútorfestés, a hímzés, a fazekas-, üvegcsiszoló és mézeskalácsos mesterség rejtelmeivel ismertetik meg a látogatót.
A 25. strófából megtudjuk, hogy a király szolgái szétszéledtek Walesben, hogy végrehajtsák uruk parancsát. Arany tömör összegző szavai zárják le ezt a szerkezeti egységet: " Montgomeryben így esett / A híres lakoma. " Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a 26. versszak idegesnek, feszültnek mutatja a királyt: már nem nyugodtan, méltóságteljesen léptet fakó lován, mint akkor, amikor bevonult a meghódított Walesbe, hanem vágtat, ami jelzi izgatottságát, riadalmát: szinte menekülve távozik a tartományból (" S Edvárd király, angol király / Vágtat fakó lován "). Lesújtanak a walesi bárdok - Fidelio.hu. Most már tudja, hogy parancsának mi lett a következménye, s kínozza a bűntudat, azonkívül fél is a walesiek között maradni, akik már nemcsak a hódító háborúja miatt gyűlölik, hanem a kivégzett bárdok miatt is. A drámai hangulatot fokozza, hogy a király körül tüzek gyulladnak, mintha az egész tartomány égne: távozásakor már lobognak az ellenszegülő walesi bárdoknak rakott máglyák tüzei (" Körötte ég földszint az ég: / A velszi tartomány ", azaz körülötte lángol az ég, mint a föld).
Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
A 28. strófában Edwardot halljuk, a helyszín már London, tehát a király hazatért, éjszaka van, és Edward nem tud aludni. Arra riad fel, hogy zúgást hall, mintha London utcáin valaki énekelne (" mi éji dal / London utcáin ez? "). Dühében a király máris a felelőst keresi, meg akarja büntetni a lord-majort (London polgármesterét), amiért engedi, hogy valakik éjszakai nótázással zavarják az álmát. Igen ám, de a 29. strófából, ahol ismét a narrátor veszi át a szót, megtudjuk, hogy nincs semmilyen éjszakai dal: néma csend van, még légyzümmögés sem hallatszik. Az emberek is csak suttogva merik egymásnak mondani, hogy senki hangosan meg ne szólaljon, mert aki egy szót is szól, az halál fia: a király nem tud aludni. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9