Forrás: Eurostat Életszínvonal Egy-egy ország életszínvonalának kiszámításához az árucikkek és a szolgáltatások árát a magyarország átlagéletkor jövedelemhez kell viszonyítani. Erre a vásárlóerő-egységnek PPS nevezett, mesterségesen képzett közös pénznem használatával kerül sor. Átlagéletkor magyarország - Pénzcentrum. A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső bruttó hazai termék GDP összehasonlítása áttekintést nyújt az Unión belüli életszínvonal-különbségekről. Forrás: Eurostat Oktatás Az egyes tagállamok más-más összeget fordítanak az oktatásra. Magyarország átlagéletkor uniós diákcsere-program, az Erasmus és között több mint négymillió embernek segített, hogy külföldön tanuljon és képzésben vegyen részt. Forrás: Eurostat Az EU emellett aktívan ösztönzi a diákokat, hogy már fiatal kortól tanuljanak új nyelveket, mert a fokozott mobilitásnak köszönhetően egyre több külföldivel lépünk kapcsolatba. Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama az Európai Unióban, Magyarországon az ötödik legrosszabb a helyzet, Bulgária és Románia után, derül ki az Eurostat nemzetközi férfinap alkalmából közölt adataiból.
A piac frissülését jelentősen akadályozza, hogy az elmúlt két évben az új autók gyártási és kiszállítási ideje jelentősen megnőtt az autógyártóknál a koronavírus-járvány következtében kialakult globális chiphiány miatt. Ez a használt autók árára is óriási hatást gyakorolt, a népszerű modellek akár 15 százalékkal is drágultak 2021-ben, amit sokan már nem tudtak megfizetni, így idősebb járművel kell beérniük. Egyes elemzők szerint csak 2024-re állhat helyre az új autók piaca, eközben a használt autók ára tovább nőhet 2022-ben Magyarországon, és ezzel a forgalomban lévő személyautók átlagos kora is.
Márki-Zay Péter szerint ezt az EU- és a NATO-tagság garantálja – ezt az állítást válaszadóink 40 százaléka érezte helytállónak, a kormánypárti szavazók esetén ez az arány 27 százalék, míg az ellenzékiek körében 47 százalék. A másik állítással (a NATO akkor véd meg minket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat) nagyjából azonos arányban feleltek igennel a kormánypárti és az egységes ellenzéket választó válaszadók. Esetükben 37, illetve 35 százalék ez az arány, az átlag pedig 33 százalék – ebben az esetben leginkább a szavazni nem kívánók 27 százalékos válaszaránya húzta le az átlagot, ez a csoport leginkább egyik állítással sem ért egyet. Ezt a választ egyébként átlagosan 23 százalékban adták olvasóink. © Fazekas István Megkérdeztük azt is, vajon mi motiválja Orbán megnyilatkozásait (itt is több választ lehetett megjelölni). Olvasóink jelentős többsége (72 százalék) szerint nem mer szembeszállni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, mindössze 24 százalék véli úgy, hogy nyugalmat igyekszik sugározni, és 36 százalék tartja azt, hogy az a célja, hogy Magyarország elkerülje a konfliktust.
A kormány politikájának megítélése jelentősen befolyásolja azt, ki mit gondol az ukrajnai háborúról, abban azonban nincs eltérés, hogy a helyzet aggasztja a magyarokat. Erre is rámutatott az a kérdőív, amely a hét közepén jelent meg a hasábjain és amelyben a konfliktussal kapcsolatos attitűdökről kérdeztük olvasóinkat. Olvasóink csaknem négyötödét többé-kevésbé szorongással tölti el az ukrajnai háború – derül ki arra a kérdéssora adott válaszokból, amelyben a hét közepén igyekeztünk megtudni, hogyan gondolkoznak az emberek a konfliktusról. Kérdőívünket csaknem 18 ezren töltötték ki, a válaszokat mutatjuk nem, életkor, lakóhely, iskolai végzettség és pártpreferencia alapján is. Visszatérve a szorongásra: a válaszadók 1-5-ig tartó skálán jellemezhették szorongásukat, közülük mindössze 7 százalék jelölte meg az "egyáltalán nem"-re utaló 1-es választ, a 3-ast és a 4-est viszont 30-30 százalék, míg a "nagyon erősen" kategóriát 19 százalék. A nők esetében az átlagos érték 3, 8, a férfiaknál 3, 1, nincs azonban jelentős különbség kor, lakhely vagy iskolai végzettség között, illetve a pártpreferencia sem igazán befolyásolja az érzéseket.
A kormánypárti szavazók valamivel kevésbé aggódnak, ám még körükben is 48 százalék az aggódók aránya, 15 százalék pedig közülük lépéseket is tett már megtakarításai megőrzése érdekében. Az ellenzékieknél a két arány 65, illetve 22 százalék. Végül megkérdeztük azt is, hogy a mostani válság befolyásolja-e azt, ki melyik pártra adná le a voksát a közelgő parlamenti választáson. A válasz egyértelmű nem: válaszadóink 79 százalékának nem változtatta meg pártpreferenciáját a mostani válság. 5 százalék válaszolta azt, hogy ennek nyomán inkább a Fideszre szavaz, 8 százalék fordult az egységes ellenzék, 2 százalék más pártok felé, 2 százalék pedig úgy válaszolt, emiatt döntött úgy, hogy el se megy szavazni.
Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor gyakorlatilag nem változott. Szám szerint a legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik: 13 351. Ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek adnak életet. 2004 óta megfigyelhető tendencia, hogy Budapesten az anyák leggyakrabban 30–34 évesen vállalják első gyermeküket. Ugyanígy Budapesten és a fővárosi agglomerációt adó Pest megyében a leginkább jellemző ez a későbbi életkorban is: 2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35–39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét. A szülési életkor kitolódásának más következményei is vannak: demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya.
Body shamingnek nevezzük azt a jelenséget, amikor valakit kinézete, súlya vagy testalkata miatt kritizálnak. Ezeknek nem muszáj direkt bántásoknak lenniük, elég egy vicces beszólás vagy lekicsinylő nézés ahhoz, hogy az ember teljesen megszégyenülten érezze magát. Tóth Vera kislánykora óta elszenvedője a rosszmájú gúnyolódásnak, már az iskolában is bántották külseje miatt. A Megasztár rontott mindezen, azzal, hogy országos ismertséget szerzett, még többen megtalálták. Tóth Vera így vágott vissza kritizálóinak Az énekesnő az elmúlt öt esztendőben folyamatosan azon dolgozott, hogy búcsút intsen a feleslegének. 2016 tavaszán gyomorbypassműtéten esett át, a beavatkozás után pedig csak úgy olvadtak le róla a kilók. Mára 50 kilogrammal mutat kevesebbet alatta a mérleg, mint egykor. A látványos átalakulását szereti megmutatni a követőinek, akik elhalmozzák bókjaikkal. Ám nem csak a dicséretekkel kell szembesülnie, rengetegen a mai napig piszkálják alakja miatt. Az egykori tehetségkutató-győztes tegnap elégelte meg mindezt, egy hosszú üzenettel vágott vissza.
2018. jan 21. 12:45 Keményen küzdött súlyával Tóth Vera /Fotó: Fuszek Gábor A hasáról posztolt képet Tóth Vera az Instagramon, hogy motiválja követőit, akik a súlyuk miatt boldogtalanok. "Nem kockás, nem szép, puklis is, rücskös is, felesleg is van rajta még bőven, de nekem öröm ez a has. Miért raktam ki ezt a fotót? Azokért a lányokért, fiúkért, akik nap mint nap a művi, természetességtől távol álló képeket kényszerülnek látni a világhálón, értük, akik ettől rosszat éreznek, akiknek emiatt elveszett az önbizalmuk. Én most megosztom a tökéletlenségemet, a béna, sittes pizsimben. " - írja az énekesnő. "Attól még lehetek vonzó, lehetek díva. " Tóth Vera mögött nehéz munka van és komoly lelki megpróbáltatások. "Azt mondják, 'neked csak a műtét volt az egyetlen megoldás, milyen gyenge vagy. Nem tudtál magadtól fogyni? ' Igen, nekem az egyetlen megoldás volt, de az életmentéshez kellett. Ami utána következett, keményebb volt, mint a 25 év százharminc kilós élet. " - a z énekes gyomorszűkítő műtétjéről korábban itt írtunk.
2022. ápr 5. 12:46 #Tóth Vera #politika #instagram #választások Tóth Vera - fotó: Ringier Ezért imádkozik. Nincs azzal baj, ha valaki nyíltan vállalja politikai hovatartozását, ám a választások előtti időszak hangulatától azért valószínűleg nem dobódott fel senki. Nyugodtnak nem nevezhettük a kampány hajráját, és sok emberi, családi kapcsolatra is rányomta a bélyegét az, hova is teszi majd az ikszet valaki. Tóth Vera is érezhette ezt, s most mindenkit mérsékletre int. Ahogy tőle megszokhattuk, nyugodt stílusban, bölcsen: "A politika mélyen beleszőtte fonalát az életünkbe. Eddig is így volt, de valahogy most másképp része a mindennapoknak. Tudjuk, hogy politikus, politika, volt, van, lesz. Éppen ezért, ha megtanulnánk kezelni az indulatainkat, talán jobb hely lehetne a világ is. Tudom, hogy minden választási évben élesebb a feszültség, de mégsem tud olyan erősen hatni rám, hogy párt-hovatartozás alapján ítéljek meg másokat, mert szeretem az embertársaimat, látom a lelküket, még akkor is, ha ők már nem képesek ezt visszafelé, ugyanígy érezni.