Sokan úgy vélik, ha jó étel és jó bor kerül az asztalra, nagy baj már nem történhet. Hogy elronthat egy finom bor egy tökéletes fogást? Ilyet nyilván csak a sznobok állítanak. Pedig egy egyszerű kísérlet után bárki beláthatja, hogy étel és bor elementáris hatással lehetnek egymásra. Kóstoljuk meg ugyanazt a bort három-négy teljesen más karakterű étel mellé, és úgy fogjuk érezni, mintha nem is ugyanaz az ital lenne. Gyorstalpaló azoknak, akik bor és étel harmóniájára vágynak, a nyári bor-étel párosításon túl. Az ízlés, mint tudjuk, szubjektív dolog, nehéz lenne kétharmados döntést hozni abban, hogy csopaki olaszrizlinget vagy badacsonyi szürkebarátot szervírozzunk-e zelleres burgonyapürével körített sertésszűzhöz. Ezért aztán mindenképpen érdemes kísérletezni. Egyrészt jó játék, másrészt előbb-utóbb magunktól is rá fogunk jönni néhány alapvető szabályra. A Chardonnay - és a fa csókja. Aki viszont szeretné mihamarabb megtalálni az igazit a megálmodott fogásokhoz, vegye figyelembe alábbi ajánlásainkat, amelyeket saját tapasztalatainkból szűrtünk le.
A táj gyönyörű, akár csak ez a Chardonnay. Házhoz szállítás közvetlen pincészetünktől:
2016. március 25. Komment Az ételekhez leginkább illő bor kiválasztása nem is olyan könnyű feladat. Sokan követik a jól bevált, régi szabályt, miszerint fehér húsokhoz fehér, vagy rosé bor, a vörös húsok mellé pedig vörös bor dukál. Az is igaz, hogy az egyszerű, kevésbé fűszeres fogások könnyű, fehér bort kívánnak, míg a nehezebb, karakteresebb, zsírosabb fűszeresebb kreációk már az erősebb fehér borok, de leginkább a testes vörös nedűk után kiáltanak. A 3-5 éves borokat fogyasztás előtt minimum 20 perccel szükséges kidugózni, a palackfülledtség kiszellőzése érdekében. A bort először a házigazda kóstolja meg, hogy az megfelelő minőségű-e, étteremben a vendégek közül a rendelést feladó kóstol először. A bort csak teljesen tiszta, száraz pohárba szabad tölteni. Legajánlatosabb a talpas kehelypohár, amely felfele szűkülő. Étel-bor párosítások hagyománytisztelőknek és kísérletezőknek - Vylyan Pincészet. A kisebb kelyhű a fehérboroknak, a nagyobb pedig a vörösbornak való. A fogyasztási hőmérséklet a legtöbb esetben fel van tüntetve a palackon, ha ezt betartjuk, akkor a bor minden apró kis mellékízét érezhetjük.
Vadak Ugyanez igaz a vadhúsokra is. Bár vadnyúlhoz és fácánhoz alapvetően a kevésbé fűszeres bor illik, vadliba, vadkacsa, vaddisznó, őz, szarvas már csak a hús bonyolult textúrája miatt is nehezebb, karakteresebb, fűszeresebb borokat igényel. Többnyire hordóban érlelt, testes vöröset, de itt is akadhatnak nagy, fahordóban érlelt, hosszú életű fehérborok, melyek kiválthatják a vörösborokat. Szászi, Villa Tolnay, Villa Sandahl, Figula, Jásdi pincészetében találhatunk leginkább olyan nagy testű, ásványos, elegáns fehérborokat, melyeket vad húsok mellett oda lehet tenni kísérletképpen a szekszárdi és villányi vörösborok mellé. Chardonnay, a csábító - Vylyan Pincészet. Az évjáratos champagne-ok is jól működnek egyébként vadhúsok mellett, de még a fent említett nagy boroknál is megfizethetetlenebbek. Ázsia és Magyarország találkozása az asztalon Az édes-savanyú, erősen fűszerezett, csípős, egzotikus alapanyagokból készült ázsiai ételekhez sokan a sörre esküsznek. Minden ellenkező híresztelés ellenére meg lehet találni a hozzájuk illő bort.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik. )
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. A Szent Jobb István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
Meghatározás Augusztus 20-i ünnepségek, programok és kapcsolódó érdekességek, valamint visszatekintés korábbi ünnepségsorozatokra Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Mit ünneplünk augusztus 20-án Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés