Ó édes Jézus, ó kegyes Jézus, ó Mária Fia, Jézus, irgalmazz nekem! Amen. Magyar Kurír (mk)
János Pál pápa ABBÁ ATYÁNK MI HOZZÁD JÁRULUNK ADD A KEZED zene és szöveg: The Continental Singers, adaptálta: Viszemeg László ADD HOGY ÉLETEM
Uni trinoque Domino sit sempiterna gloria, qui vitam sine termino nobis donet in patria. Ó üdvösséges Áldozat, ki eget nyitsz néped előtt: ellenség hoz reánk hadat, küldj segítséget, adj erőt! Egy-háromságos Istenünk, örök dicsőség teneked, ki a hazában minekünk adsz határtalan életet. (Sík Sándor fordítása) 5. Ave verum Corpus A 14. századi Üdvöz légy, szent Test kezdetű verses antifónát a hagyomány VI. Ince pápának tulajdonítja. Először francia, német és angol területeken terjedt el. Eredetileg az úrfelmutatás magánimádsága volt, de szentségi áldás során is gyakran felhangzik. Ave verum corpus, natum de Maria Virgine, vere passum, immolatum in cruce pro homine, cuius latus perforatum fluxit aqua et sanguine: esto nobis praegustatum in mortis examine. O Jesu dulcis, O Jesu pie, O Jesu, fili Mariae, miserere mei. Amen. Üdvözlégy, igazi Test, ki Szűz Máriától születtél, valóságosan szenvedtél s feláldoztattál a keresztfán az emberért! Üdvözlégy, Mária – Magyar Katolikus Lexikon. Kinek átvert oldalából víz és vér folyt, Add, hogy téged ízlelhessünk halálunk megpróbáltatásában is!
Ebből alakult ki a rózsafüzér. – A 15. sz: a ~ a c sorral zárult: "Jézus, Amen" v. "Jézus Krisztus, Amen", amit IV. Orbán p. (ur. 1261–64) előírásának tulajdonítottak. A d rész a 14–15. sz: tűnt fel különböző formákban. Az itáliai eredetű, ma ált-an imádkozott d formát V. Pius p. 1568: vette föl a breviáriumba, s a 17. sz: terjedt el. – A →gregorián énekek között antifónaként a 4. sz-tól használatos (első része). Teljes egészében a 16. elejétől a korabeli szöveggel többszólamú kórusműként dolgozták fel (Jacques Arcadelt, Josquen des Pres, Palestrina); 1568-: a mai szöveggel a klassz. zene kedvelt darabja. Szinte alig van zeneszerző, aki valamimilyen formában ne dolgozta volna fel. Legismertebbek közöttük: Bach (a Wohltemperiertes Klavier 1. preludiuma fölött Gounod dallama), Schubert, Rossini stb. Miatyánk | Imadsag.hu. művei. – Népszokások. A →Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez kötödő, jellegzetesen ferences–népies hagyomány szerint, aki Gyümölcsoltó napján ezer ~et elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága.
Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet...
Értékelés: 121 szavazatból Egy állami áruház és sok-sok dolgozója élete elevenedik meg ebben a dallal, szerelemmel, jókedvvel és muzsikával átszőtt zenés vígjátékban. A film főhőse Kocsis, a munkásból lett igazgató, aki végre "új szellemet" visz be az áruház régi beidegződésekkel, kapitalista szemlélettel és szokásokkal gúzsba kötött életébe… Fergeteges filmvígjáték Fényes Szabolcs fülbemászó slágereivel, és olyan színészóriásokkal, mint Feleki Kamill, Latabár Kálmán és Gábor Miklós és Gózon Gyula. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista:
Az állami áruház és dolgozóinak élete elevenedik meg a dallal, a szerelemmel, a jókedvvel és a muzsikával átszőtt zenés vígjátékban, melyet január 14-én 19. 30-tól vetítünk a Győrplusz Filmklubban. A film főhőse Kocsis, a munkásból lett igazgató, aki új szellemet visz az áruház régi beidegződésekkel, kapitalista szemlélettel és szokásokkal gúzsba kötött életébe. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát. Gertler Viktor 1952-es filmjével egyszerre próbál meg eleget tenni az akkori politikai nyomásnak és a nézők igényeinek is. Az áruházi jeleneteket az azóta lebontott Úttörő Áruházban és az Újpesti Áruházban vették fel. A film nagy színészeket vonultat fel még a mellékszerepekben is. A legnagyobb alakítást azonban nem a főszereplőtől, Gábor Miklóstól, hanem a Glauziusz bácsit alakító Feleki Kamilltól láthatjuk.