Az beruházáshoz kapcsolódó monitoring folyamatát részletezve a természetvédelmi szakértő elmondta: először egy alapállapotot rögzítettek a 2017-2020-as évekre vonatkozóan. A részletes előkészítő munka korábbi kutatási eredmények, irodalmi adatok, valamint a saját kutatások alapján indult és a területen előforduló teljes élővilágra kiterjedt. Rögzítették a növényvilágra jellemző adatokat, amelynek részeként feltérképezték az invazív, azaz tájidegen növények – mint például az ezüstfa, a fehér akác, a magas aranyvessző és a parlagfű – előfordulási helyeit. Sűrű szövésű nadine. Dr. Szabó Sándor kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan az állatvilágot is vizsgálták, elsősorban a hüllőket, a kétéltűeket, a madarakat és a kisemlősöket a korábbi gyűrűzések eredményei és saját megfigyeléseik alapján. Nemrégiben a természetvédelmi monitoring keretében a békák, hüllők megóvása érdekében például hüllőterelő falat építtetek végig a bekötőút mentén. Erre azért van szükség, mert meg kell akadályozni, hogy a hamarosan nagy számban meginduló békák az úttestre jussanak – magyarázta a természetvédelmi szakértő.
Fontos, hogy a munkálatok alatt biztosítva legyen számukra a költés lehetősége. A fecskeholtelben a 150 műfészek között szabadon hagyott területeket is kialakítottak, ahová a madarak is tudnak építeni. A fészkeket a Fertőből származó iszappal kenték meg pacsmagolással, hogy a madarak számára még ismerősebb legyen a terület, így sokkal könnyebben foglalják el a műfészkeket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek nagyon hosszú múltra tekint vissza ez a műfészek programja, ezért sok gyakorlati tapasztalatunk van abban, hogy milyen eséllyel foglalják a fészkeket a fecskék. Olyan élőhelyen, ahol már volt fecskeköltés és nagy számú műfészket helyezünk ki, ott nagyon jó eséllyel foglalják el ezeket – mondta Dr. Elkészült a hüllőterelő fal - Soproni Téma. Kalmár Sándor, hozzátéve, hogy reményeik szerint a nagy részét akár már ebben az évben elfoglalják, amely a beruházás ideje alatt biztosítja a fecskék számára a költőhelyek az állandóságát.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Erkel "Hunyadi László" című operája a Debreceni Csokonai Színházban. Előzetes. 2010. 09. 24.
Bár az 1980-as években Németh Adamé karmester, majd Fodor Géza dramaturg munkásságának köszönhetően mind lemezen, mind színpadon történtek kísérletek az eredeti mű dramaturgiájának visszaállítására, ezek a szövegbeli változtatásokat megőrizték, és a zenét is ahhoz igazították. Ezáltal egy olyan hibrid mű jött létre, amely továbbra is torzított formában közvetítette az eredeti darab gondolatiságát. Az Operaház újranyitására készülő produkció most a Hunyadi László az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadása nyomán készül, ami alapján Kocsár Balázs 2010/11-ben már vezényelte a debreceni Csokonai Színház előadását. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva.
Az Erkel-életmű első maradandó opera-remekműve, a Hunyadi László című háromfelvonásos történelmi opera 1841-43 folyamán született meg. Szövegkönyvét Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján Egressy Béni írta. Sikerét jelentős részben a nemzeti történeti köztudathoz kötődő, szerencsés témaválasztásának köszönhette. A magyar történelem dicsőséges időszaka – a Hunyadiak kora – művész kortársaihoz hasonlóan Erkelt is foglalkoztatta. Hunyadi Lászlón kívül Brankovics György és Kemény Simon történelmi alakjáról is szerzett a későbbiekben operát. Hunyadi László című operája azonban nem csak a népszerű téma, a kortársaknak szóló aktuális politikai üzenete miatt emelkedik ki a korabeli magyar dalművek átlagterméséből. A verbunkos hagyományt alapul vevő mű zenei értékeivel, megragadó dallamvilágával, fejlett zenedrámai építkezésével, gazdag jellemformálásával megteremtette a magyar operát, mely sajátos nemzeti színeivel új iskolát képviselt az európai operairodalomban. A Pest-Buda művészeti és politikai életét felrázó, hatalmas sikerű opera ősbemutatója 1844. január 27-én volt a pesti Nemzeti Színházban.
Ha nem az ősváltozatot halljuk, Hunyadinak lehetősége van lángolnia, mint a verista hősöknek, ezúttal viszont emberfeletti embernek kell lennie, aki meg sem rezdül, ha igazságtalanság éri, méltóságával mégis beragyogja a színpadot. Pedig a tenor vocéja impozáns, sőt a legjobb, amit az utóbbi években magyar énekestől Budapesten hallottam, mélyen meghatott az utolsó felvonás Cavatinájában. Ókovács tartogatott még egy csavart a kivégzési jelenetben: a hóhér maszkja alatt Rozgonyi volt, a negyedik ütést pedig Gara mérte a nemes főre. A kóda sietős volt, de izgalmas egyben. Az Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényelte, az együttes érett, tiszta hangon és nagyon drámai erővel játszott az első premieren. Mit lehet még mondani? Fiaim, csak énekeljetek! Fotók: Magyar Állami Operaház/Berecz Valter