Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni. 1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltőhálózat A villanyautó előnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók. Közösségünk tagjainak jelentős része sosem használ nyilvános töltőt, hiszen csak otthon, éjszaka töltik az autójukat. 2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Ha az áram szén elégetéséből termelődik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése.
Ezen célakkumulátorokat manapság nagyütemben fejlesztik, rendszeresen érkeznek hírek új technikai megoldásokról. Mikor kezdj aggódni az akkumulátor cellák cseréje miatt? Bár az elektromos meghajtású rendszerek tűrőképességének egyik nagy előnye a beszerelt kopó alkatrészek csekély mennyisége, van azonban olyan fő eleme, aminek cseréje – elsősorban a megtett kilométerektől függően -, egyelőre elkerülhetetlen és költséges. Valószínűleg okozott már fejfájást, egyes akkumulátorral működő napi használati tárgyak előbb-utóbb jelentkező működési zavara. Klasszikus eset a már csak kábelhosszig mobilizálható okostelefon, az éppen fogmosás közben kikapcsoló fogkefe vagy a férfiak kedvence, a legrosszabb pillanatban lemerült majd kíméletlen epilátorrá démonizálódott borotva. Az akkumulátorok működési idejét rengeteg, felhasználótól független dolog befolyásolja, de amióta elterjedtek, különböző praktikákat alkalmazunk az élettartamuk meghosszabbítására. A potenciális elektromos autó vásárló egyik félelme, a korlátozott hatótávolság és töltési lehetőségek hiánya, a másik az akkumulátorok elhasználódásának problémája.
Ekkor viszont a cellák még kiválóan alkalmasak lesznek egy otthoni mini naperőmű által nappal megtermelt energia tárolására, így az autókból kikerülő akkumulátorok még hosszú ideig nem fogják a környezetet terhelni. Mire az akkumulátorok teljesen tönkremennek, addigra minden bizonnyal meglesz a megfelelő újrahasznosítási technológia is, hiszen az akkumulátorban nagyon értékes fémek találhatók. 4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké.
Az akku kapacitás átlagos csökkenése 2, 3% évente, azaz egy új korában 200 km hatótávra képes villanyautó öt éves korában már csak 178 kilométert, 10 évesen pedig 158 kilométert tud majd megtenni teljesen feltöltött akkuval. Az elektromos autók akkumulátorainak kapacitása nem lineáris módon csökken. Az első években viszonylag gyors a degradáció, majd annak üteme a következő években lelassul. A folyadékhűtéses akkumulátorok degradációja lassabban megy végbe, mint a léghűtéses autók akkujánál. A Geotab adatai alapján egy folyadékhűtéssel ellátott Tesla Model S 2015 évjáratának éves átlagos romlása 2, 3%, ezzel szemben egy léghűtéses 2015-ben gyártott Nissan Leaf akkuja évenként 4, 2%-ot veszít a kapacitásából. A nagyobb pufferrel (az akkumulátor kapacitásának egy része nem érhető el) rendelkező járművek akkuja lassabban öregszik, azaz, ha egy gyártó kisebb tartalékot használ, akkor előbb megy tönkre az akku, mintha a nem használt rész nagyobb, így például a Chevrolet Volt plug-in hibrid korai változatában nagyon lassú az akku öregedés a hatalmas puffernek köszönhetően.
Tíz perc alatt feltölthető lítiumion-akkumulátort fejlesztettek ki elektromos gépkocsik számára a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, akik a Joule című tudományos folyóiratban mutatták be fejlesztésük eredményét. "Bemutattuk, hogy lehetséges tíz perc alatt egy elektromos gépkocsi feltöltése, amellyel 360-480 kilométer megtételére képes" - idézte az egyetem közleménye Wang Chao-Yang vegyészprofesszort, az egyetem elektromechanikai központjának igazgatóját. "Ezt 2500 töltési cikluson át fenn tudjuk tartani, ami egyenlő mintegy 800 ezer kilométer megtételével" - tette hozzá. "A gyorstöltés a kulcsa annak, hogy széles körűen elterjedhessenek az elektromos gépkocsik" - mutatott rá Wang. A lítiumion-akkumulátor élettartama azonban gyengül, ha gyorsan töltik fel 10 Celsius-fok alatt, mert ahelyett, hogy a lítiumionok egyenletesen tapadnának a szénalapú anódhoz, a lítium tüskeszerűen lerakódik az anód felszínén. Ez a lítiumbevonat csökkenti a cella kapacitását és üzemzavart okozhat. Magasabb hőmérsékleten való töltése hatékonyabb lenne, de a magas hőmérséklet hosszú távon szintén rontja a cella kapacitását.
Az ilyen akkumulátorok élettartama több mint 10 év. Tehát körülbelül 15 év múlva érkezik el az a pont, amikor évi félmillió villanyautót kell újrahasznosítani. – mondja Andrew Abbott, a Leicester Egyetem kémikusa. A nyersanyagellátás és egyéb piaci folyamatok önmagukban nem lesznek elégségesek a kérdés megoldására. A törvényi szabályozásnak ugyanakkor elég levegőt kell hagynia az újításhoz. Az akkumulátortechnológia ugyanis jelenleg is fejlődésben van, folyamatosan új anyagokat és új technikákkal próbálkoznak – egy autógyárnak a jó akkumulátor élet-halál kérdés lehet a piacon. Lényegében a jó öreg ólmos akkumulátorok új változataira várunk. A lítiumion akkumulátorokat az 1980-as évek óta használjuk, míg az ólom-sav akkumulátorokat az 1860-as évek óta. Az ólom-sav akkumulátorok általános szabványosítása az 1970-es években történt meg. ( Science Focus)
Online programmal emlékezik a magyarság a nemzeti összetartozás napjára, június 4-re, közölte Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán. Mint írta, az összetartozás napjának előestéjén, szerdán 20 órakor a Facebookon klippremier lesz: a Hazám, hazám – az összetartozás dala hangzik e l Bocskor Bíborka, Csík János, Dancs Annamari, Dér Heni, Ferenczi György, Földes Eszter, Majorosi Marianna, Makó Péter, Mező Misi, Miklósa Erika, Molnár Ferenc "Caramel", Molnár Levente, Novák Péter, Nyerges Attila, Pál István "Szalonna", Serbán Attila, Szarka Tamás, Szvorák Katalin, Takács Nikolas és Tátrai Tibor előadásában.
"Legyen a zene mindenkié! " – Kodály Zoltán Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.