A hivatalosan is a világ legnagyobb repülőgépe összesen 640 tonna terhet képes a levegőbe emelni, miközben a gép saját súlya is 250 tonnát nyom. A 84 méter hosszú gép szárnyfesztávolsága 88, 4 méter, magassága 18, 2 méter. Ennek a monstrumnak üres állapotban 2500 méteres felszállópályára van szüksége, hogy a levegőbe emelkedjen, megpakolt állapotban ennél is több, 3500 méter. Éppen ezért nem is alkalmas minden reptér ahhoz, hogy fogadja az An-225-öst, viszont ahol mégis megjelenik, ott általában nagyobb tömeg jön össze, hogy megcsodálja ezt a nem mindennapi látványt. Lampért Gábor fotója Összesen 32 db kereke van a gépnek, amelyeken 560 km/h-ra gyorsul fel felszálláskor, maximális repülési sebessége pedig 850 km/h. Erre a sebességre a 6 db sugárhajtóműve gyorsítja fel, amelyeknek az átmérője a 2 métert is meghaladja. A gép további különlegessége, hogy a belsejében akár egy másik, kisebb repülő is elfér, de szállított már vonatokat is az évek alatt. Manapság főleg kereskedelmi szállítmányozásban használják, de vitt már segélycsomagokat katasztrófa súlytotta területekre is.
Megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, az ukrán Álom. Az ukrán külügyminiszter Twitteren jelentette be vasárnap, hogy megsemmisült a világ legnagyobb teherszállító gépe. A repülőgép egy AN–225-ös, amelyet az ukránok Mrija néven ismernek. Ez ukránul azt jelenti Álom. A miniszter bejegyzése úgy folytatódik, lehet, hogy az oroszok elpusztították a Mriját, de sohasem pusztítják el az álmunkat egy erős, szabad és demokratikus európai országról. Győzni fogunk! – zárta bejegyzését Dmitro Kuleba. This was the world's largest aircraft, AN-225 'Mriya' ('Dream' in Ukrainian). Russia may have destroyed our 'Mriya'. But they will never be able to destroy our dream of a strong, free and democratic European state. We shall prevail! — Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 27, 2022 Az Antanov AN–225 típusú gépet az 1980-as évek végén tervezték és építették meg Kijevben. Elsődleges feladata az volt, hogy a szovjet Buran űrprogramhoz alkatrészeket szállítson. A 6 hajtóműves gép 84 méter hosszú volt és 640 tonnát nyomott.
Az ukrán főváros közelében lévő Gosztomel repterén találat érte és teljesen kiégett az ukrán gyártmányú AN-225-ös Mrija névre keresztelt óriás repülőgép. Az információ szerint a világ legnagyobb teherszállító légi járműve február 5-én szállt le az ukrajnai reptérre, ahol azóta egy hangárban állt. Az orosz légitámadás során harci helikopterekből rakétákkal lőtték a repteret. A találatot ért hangárban menthetetlenül elpusztult az ukrán légi közlekedés büszkesége, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a koronavírus ellenszereinek szállításában.
Az ukrán AN-225 a világ legnagyobb repülőgépe: a szovjet Antonov tervezőirodában, Kijevben, az 1980-as évek második felében fejlesztették ki. Már két nappal ezelőtt érkeztek a hírek arról, hogy megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, az ukrán AN-225. A gép az Antonov repülőtéren tartózkodott, amikor Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitteren megerősítette, hogy a harcokban megsemmisítették a gépet. This was the world's largest aircraft, AN-225 'Mriya' ('Dream' in Ukrainian). Russia may have destroyed our 'Mriya'. But they will never be able to destroy our dream of a strong, free and democratic European state. We shall prevail! — Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 27, 2022 2022-ben is a világ legnehezebb repülőgépe volt, amely maximálisan 250 tonna hasznos teher szállítására volt képes. Az oroszok csütörtök hajnalban támadták meg az ukránokat. Azóta rengeteg család indult el a határok felé, és a magyarok is egy emberként fogtak össze a háborús menekültekért. Most csokorba gyűjtöttük, hogyan lehet a legkönnyebben segíteni a rászorulókon.
A hatalmas szállítógépek piaca és feladatköre erősen korlátozott, hiszen a légi szállítás bonyolult és drága. Vannak azonban olyan terhek, amelyeket csak speciális, kifejezetten nagy repülőgépek tudnak szállítani. Az itt bemutatott gépek közül a Startolaunch-ot és a Mriját láthatjuk a levegőben, sőt a Mrija ugye Budapesten is megfordult, de a korát évtizedekkel megelőző, gigantikus Hughes H4-et már csak múzeumban tekinthetjük meg.
Azaz a repülőgép magasabb volt, mint a kor standard utas/teherszállító repülőgépe, a Douglas C3 teljes hossza! A H-4 fesztávja 17 és fél méterrel haladta meg az előző cikkünkben bemutatott Airbus A380-ast, és hosszúságban alig 7 méterrel maradt el mögötte. Az iszonyatosan nagy repülő csónak – ugyanis a repülőgép a vízről szállt fel – mozgatásáról 8 darab, egyenként 3075 lóerős motor gondoskodott. A gép azonban nem készült el a háború végéig. A fejlesztés alatt álló H-4-gyel az eredeti elképzelések szerint 1947. november 2-án még csak a víz felszínén hajtottak volna végre próbákat, de a pilótaülésben ülő milliárdos Howard Hughes a magasba emelte a repülőgépet. Igaz mindössze alig 2 kilométert tett meg, és egy percig volt a levegőben, de mégis csak repült. A gépet ezután félreállították, soha többet nem emelkedett a levegőbe, a fejlesztést is leállították. Egyes vélemények szerint nem is tudott volna nagyobb távokat megtenni. Az 1947. november 2-i repülésnél ugyanis a gép nem emelkedett 25 méternél magasabbra, azaz lehet, hogy egy érdekes fizikai jelenség, a párnahatás tartotta a levegőben, és nem tisztán a szárnyak felhajtó ereje, (a párnahatást egy nagyon fura szerkezetek, a víz felett sikló ekranoplanok használják ki), így valódi repülőgépként nem vált volna be.
Azt az államtitkár sem árulta el, hogy mikorra várható a törvénymódosítás, válaszából annyi derült ki, hogy a szakértői munka jelenleg is zajlik. Nem ritka, hogy a parlament semmibe veszi az AB döntését Nem egyedi eset, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság döntését. A testület honlapján közölt januári összesítés szerint csak tavaly nyolc esetben fordult elő, hogy az Országgyűlés nem teljesítette határidőre jogalkotói kötelezettségét. Rokkantak kárpótlása forum.doctissimo. Mulasztásban van a parlament a többi között a Nemzeti Földalap vagyonának hosszú távú megőrzését garantáló vagy éppen az MNB-alapítványok támogatásainak átláthatóságát biztosító szabályok megalkotásával. Nincs megfelelő szabályozás a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárására és arra sem, hogy mi történjen, ha egy vallási közösség egyházkénti elismerése nem történik meg az előírt határidőig. Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy a kiadások csökkentése érdekében átalakítja a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerét. A kimondott cél az volt, hogy a rokkantnyugdíjasok egy részét visszavezessék a munkaerőpiacra, amit úgy érték el, hogy lejjebb tették a lécet, vagyis új felülvizsgálati rendszert építettek ki, amiben a rokkantak egy része egészségesnek vagy kevésbé rokkantnak számított. Erre hivatkozva csökkentették vagy megvonták az ellátásukat. A Fogyatékkal élő emberek kérdései a kormányhoz - Magyar Szociális Fórum hivatalos honlapja. Nagyjából a felülvizsgáltak tizedéről, több mint 20 ezer emberről állapították meg, hogy egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a 40 százalékot, így ellátásra nem jogosultak. A kormány 2011-ben még azzal számolt, hogy a rokkantak jelentős része, mintegy 150 ezer ember újra munkába állítható. Öt év alatt valóban 180 ezerrel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy más egészségkárosodási ellátásban részesülők száma, ám sokan közülük időközben elérték a nyugdíjkorhatárt, vagyis rendes nyugdíjra váltak jogosulttá. Ez idő alatt több tízezer új rokkantsági kérelmet utasított el a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal.
Ha nem fogadják el az 500 ezer forintot, ki kell várniuk, míg egy újabb felülvizsgálattal megállapítják, hogy egészségi állapotukban történt-e változás a 2012 előttihez képest. Ha a vizsgálat eredménye az lenne, hogy az érintett fizikai állapotában nem történt javulás, akkor újra megállapítanák a korábbi rokkantsági nyugdíjuknak megfelelő összeget, és utólag a korábban elvont különbözetet is megkapnák 2012. január 1-jéig visszamenőleg. Semjén Zsolt törvényjavaslatában csak a különbözet utólagos megfizetéséről van szó, az infláció, illetve a – kártalanítások számításánál Polgári Törvénykönyv szerint szokásos – késedelmi alapkamat figyelembevételéről a törvényjavaslat nem rendelkezik. Ha az érintettek nem fogadják el az egyszeri 500 ezer forintot, és nem mondanak le az Alkotmánybíróság döntése alapján őket megillető kompenzációról, akkor még évekig is várhatnak arra járandóságra, amit 2012. január óta alkotmánysértő módon elvettek tőlük. Rokkantak kárpótlása forum forum. Ugyanis ha a rokkantsági ellátásra szoruló nem fogadja el az állam által most felajánlott 500 ezer forintos kompenzációt, akkor újabb állapotfelmérés vár rájuk, amit nekik kell kérelmezniük 2022. június 30-ig, és a Semjén Zsolt által jegyzett törvénytervezet szerint a felülvizsgálatot majd csak 2023. június 30-ig kell elvégezniük az orvosi bizottságoknak.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben megállapította, hogy a kormány megszegte az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, ahogy elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét anélkül, hogy figyelembe vette volna az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotát. Az AB kötelezte az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-éig úgy módosítsa a jogszabályt, hogy az ne sértse a nemzetközi egyezményt. A parlament és a kormány azonban a határidőig nem tett semmit. A kárt szenvedett rokkantak sok jóra nem számíthatnak, noha az Országgyűlés mulasztása megalapozhatja az állam polgári jogi kárfelelősségét. Ellátás helyett közmunka Mariannt 2011-ben háromszor műtötték rákkal, volt egy térdműtéte és egy csonkolásos tüdőműtéte. Az új felülvizsgálati rendszerben mégis egészségesnek számított, így a továbbiakban nem kapta meg a rokkant státuszt. Politikai rokkantak találkozója - Index Fórum. 2014-ig egyetlen forint ellátást nem kapott, egy ideig munkanélküli segélyből élt, majd felszólították, hogy jelentkezzen közmunkára. Jelentkezett, de egészségi állapota miatt rögtön alkalmatlannak találták.
Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt arról kérdeztük: várható-e a rokkantnyugdíjasok kártalanítása? mi az oka annak, hogy a parlament még nem változtatott a jogsértő rendelkezéseken? Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a választ kaptuk, hogy: Az Alkotmánybíróság rokkantsági ellátások átalakításának alkotmányosságát korábban már vizsgálta, és azt nem találta alaptörvénybe ütközőnek. Az AB a korábbi döntést most is fenntartotta, tehát a rendelkezések jogtalanságát nem mondta ki. Az Alkotmánybíróság mostani döntésében nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, csupán elvi döntést hozott. Index - Belföld - 500 ezer forinttal fizetnék ki a jogsértett rokkantakat, ha lemondanak sokmilliós járandóságukról. Az elvi döntés gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja. Hasonló választ adott az MSZP-elnök Tóth Bertalan kérdésére Rétvári Bence államtitkár, aki szerint az ellátórendszer módosítása nem volt igazságtalan, ráadásul a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya mára 41, 6 százalék, míg 2010-ben csak 18 százalék volt.