Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki, ezen szabálytól eltérni nem lehet. A jogszabály tehát gazdasági társaságok esetén nem csak munkajogi, hanem polgári jogi oldalról is ösztönzi a munkavállalói részvételt, azonban a Ptk. rendelkezéseiből nem következik, hogy üzemi tanács létrehozása kötelezővé válna, így az összhangban van az Mt. -vel ezen ponton is. Fontos, hogy felügyelőbizottsági tisztségre az üzemi tanács jelölhet csak munkavállalókat, a vállalat mellett hiába működik érdekképviseleti szervként szakszervezet, az nem lesz jogosult a jelölésre, a szakszervezet csak véleményt adhat a jelöltről. Amennyiben az adott vállalatnál nem működik üzemi tanács, úgy annak hiányában viszont nem értelmezhető a munkavállalói részvétel, így szabályszerű az is, ha csak felügyelőbizottság működik munkavállalók részvétele nélkül.
Jóléti célú pénzeszköznek minősülhet például a munkavállalók szociális helyzetével, gyermeke születésével, hozzátartójának halálával összefüggő célokra rendelt munkáltatói segélyezési alap, lakásvásárlással, lakásépítéssel, lakhatással, a munkavállalók üdültetésével, nyugdíjas munkavállalók megsegítésére szolgáló célokkal, kulturális vagy sport rendezvények támogatásával összefüggő elkülönült pénzalap. Az együttdöntési jog feltétele a jóléti célú pénzeszközök léte, ha tehát a munkáltatónál van ilyen pénzalap, az üzemi tanács együttdöntési joga annak felhasználására a törvény erejénél fogva kiterjed. 13. Érvénytelen a munkáltató döntése, ha az megsérti az együttdöntési jogot? Az Mt. nem mondja ki az együttdöntési jog megsértésével hozott munkáltatói döntés érvénytelenségét, így a bíróság csupán megállapíthatja a jogsértés tényét. Az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet jogának megsértése esetén. Ha az együttdöntési jog gyakorlása körében a felek között nincs egyetértés, a vitában döntőbíró igénybevétele kötelező.
Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető jog gyakorlásával kívánnak-e élni, csak a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja. A Kúria ezt az értelmezését azzal is alátámasztotta, hogy a törvény a szakszervezet, az üzemi tanács vagy a munkavállalók kezdeményezését kimondottan csak az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál követeli meg (EBH2008/1812). Más tehát a jogi megítélése az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választásának. Az üzemi tanács esetében a létrehozásra vonatkozó munkáltatói kötelezettség nincs, ha azt a munkavállalók nem kezdeményezik. A legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál azonban kötelező a munkavédelmi képviselet létrehozása, erre a munkavédelmi hatóság határozatban kötelezheti a munkáltatót, akkor is, ha a munkavállalói oldal nem kíván élni ezzel a jogával. Ha a választás megszervezése kötelező, a munkáltatónak érdemes részletesen tájékoztatni a munkavállalókat a munkavédelmi képviselet céljáról, jelentőségéről, és aktivizálni a munkavállalókat a szavazásra.
2017 Február 20 Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók harmonikus együttműködését biztosító szerv, mely egyfajta konfliktusfeloldó, közvetítő szereppel bír. A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az üzemi tanács választását, melynek elmaradása esetén a munkáltató fokozott munkaügyi ellenőrzésre számíthat. A jelen cikk keretében ismertetjük az üzemi tanáccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat munkáltatók számára. 1. Mikor kötelező az Üzemi tanács? Amennyiben a munkavállalók létszáma a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat, 50 fő felett pedig üzemi tanácsot kell választani a munkáltatónál. Az üzemi tanács tagjainak száma arányosan nő a munkavállalók számával az alábbiak szerint: Munkavállalók létszáma Üzemi tanács tagjainak száma 100 főnél kevesebb 3 fő 300 főnél kevesebb 5 fő 500 főnél kevesebb 7 fő 1000 főnél kevesebb 9 fő 2000 főnél kevesebb 11 fő 2000 fő, vagy több 13 fő Az üzemi megbízott és az üzemi tanács azonos jogokkal rendelkezik. A különbség csupán az, hogy az üzemi megbízott egy személyben látja el az üzemi tanács feladatát.
A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket már ekkor is megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, csak a fennmaradó helyekre kell új választást tartani. Az új választást harminc napon belül kell megtartani, és az azt megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. A megismételt választás akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választásra jogosultak egyharmada részt vett. Az Mt. a részvételi küszöböt az eredménytelenség miatt megismételt választáson is alacsonyabban határozza meg. A megismételt választáson megválasztott üzemi tanácstagnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Az üzemi tanács póttagja ebben az esetben az lehet, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás is eredménytelen lesz, újabb választást legkorábban csak egy év elteltével lehet tartani. 7. Szavazategyenlőség esetén, milyen szabály az irányadó?
A kölcsönzött munkavállaló, megbízási és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek pedig egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen választójoggal. A szavazásról és az eredményről jegyzőkönyv készítése kötelező, amelyet a választási bizottság tagjai hitelesítenek. Amennyiben valakinek a jelölés, a választás lebonyolításának vagy a választás eredményének érvényességével kapcsolatosan kifogása van, öt napon belül van lehetősége bírósághoz fordulni. A jogorvoslati eljárást a munkaügyi bíróság nemperes eljárás keretében folytatja le, melynek keretében jogosult a választás eredményét megsemmisíteni, feltéve, hogy lényeges eljárási szabálysértést állapít meg. A költségekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a választással, valamint az üzemi megbízott, illetve üzemi tanács működésével kapcsolatban felmerült indokolt költségeket a munkáltató köteles viselni. Szeretne több hasznos információt kapni?
BELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jelleg és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelést a szolgáltatónak írásban kell rögzítenie, naprakészen tartania és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátania az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során. A belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok megállapítása és értékelés céljából azonosítani és értékelni kell az egyes kockázati tényezőket, valamint a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet kell kialakítani a kockázatok kezelése és csökkentése érdekében. Ehhez a szolgáltató a Pmt. § (6) bekezdése alapján köteles figyelembe venni a Nemzeti Kockázatértékelés (NRA) eredményét. Az MNB célja a szolgáltatók abban való támogatása, hogy egy sorvezetőként ismertesse a kockázatértékelés során figyelembe veendő szempontokat, legfontosabb tartalmi elemeket.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 29. 17:56 Durván visszaszólt a betámadott politikus férje / Fotó: MTI - Máthé Zoltán Interneten támadták Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztost, de férje a politikus védelmére kelt, nem is akárhogyan. Csányi Tamás, a Jobbik politikusa egy szeptember 4-én közzétett Facebook- posztban bírálta a politikust, mert szerinte Czunyiné választókerületében irányított közbeszerzésekre derült fény. A kommentelők Csányihoz hasonlóan megelégelték a helyzetet, és igen erős, gyakran sértő kifejezésekkel illették a kormánybiztost. Ám arra nem számítottak, hogy a bejegyzés alatti hozzászólásokra Czunyiné férje reagál majd. "Majd én megba**lak" - üzente a kormánybiztos férje az ellenzéki kommentelőnek | Alfahír. ( A legfrissebb hírek itt) Az egyik kommentelő például "mocsoknak" nevezte a politikusasszonyt, amire jött az annál is durvább válasz: "Széllel bélelt ide fingtál! " A feldühödött férj mindenkinek készségesen válaszolt, egy másik hozzászólónak például a következőt: "Majd én megb*szlak egy 9, 3x64-el, előtte rád kacsintok egy Zeiss 4.
Next Post Koronavírus: a mobiltelefonok követésével ellenőrzik a fertőzötteket Izraelben hét márc 16, 2020 A mobiltelefonok titkosszolgálati követésével ellenőrzik a házi karanténra kötelezettek otthonmaradását, és a fertőzöttek előzetes mozgása alapján döntenek újabb karanténokról Izraelben – jelentette a helyi média. Az izraeli kormány jóváhagyta, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálat a mobiltelefonok adatai és más terrorellenes technológiák felhasználásával nyomon kövesse a koronavírussal fertőzöttek mozgását. Az […]
Czunyiné Bertalan Judit közölte, a kormány egy olyan, elsősorban interakcióra épülő, tantárgyakon átívelő és az egész iskolai képzést lefedő digitális fejlesztésben gondolkodik, amely a tanárok munkáját is segíti. Kiemelte, olyan programokat szeretnének indítani, amelyek az uniós finanszírozást követően is fenntarthatóak tudnak maradni pénzügyileg és tartalmilag is, az eddigi brüsszeli projektek legnagyobb problémája ugyanis azt volt, hogy viszonylag rövid ideig számoltak a digitális eszközök alkalmazásával, így azokat ma annak ellenére sem használják sok iskolában, hogy azok még mindig rendelkezésre állnak. A kormánybiztos hangsúlyozta, olyan digitális tudást kell biztosítani a diákoknak, amellyel magabiztosan boldogulhatnak a munkaerőpiacon. Külön kitért arra is, hogy felméréseik szerint a lányok a fiúknál nem kevésbé alkalmasak a digitális szakmakörökre. "Ez most nem valamiféle gendertörténet" - fogalmazott, majd hozzátette, felméréseik szerint a lányok a műszaki pályán ugyanolyan jól teljesítenek, mint a fiúk.