Adósságai vannak, vagy esetleg Önnek tartoznak? Nem tudja, hogyan hajtsa be követeléseit? Akkor érdemes elolvasnia alábbi cikkünket, ugyanis 2017. július 1-jén több ponton módosult a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény. Írásunkban a fizetési felszólításra és a felszámolási eljárás menetére vonatkozó szabályokat és azok változásait tekintjük át röviden. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) július 1-jén hatályba lépő módosításai során a korábban problémát jelentő egyes rendelkezések, így többek között az adós részére címzett – a felszámolást megelőzően foganatosított – írásos felszólítás tartalmi elemei, továbbá a felszólító levél (fizetési felszólítás) postai úton történő eljuttatásának szabályai is pontosításra és kiegészítésre kerültek. A felszámolási eljárás megindulása A Csődtörvény alapján a bíróság egy adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.
5. Át kell-e adnom a személyazonosságomat igazoló igazolványomat a kézbesítő részére? Kézbesítéskor a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályokat be kell tartani, az új rendeleti előírások is ezt a célt szolgálják. A szükséges adatokat legalább 1, 5 méter távolságból kell egyeztetni a kézbesítővel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a személyazonosság igazolására használt igazolvány fajtáját és számát a kézbesítő részére kell valósághűen megadni, rendelkezésre bocsátani.
Ebből következően, ha nem foglalták írásba a munkaszerződést, abban az esetben nem is köthettek ki próbaidőt (szóban érvénytelen az erre vonatkozó megállapodás! ), tehát téves az a gyakorlat, mely szerint ilyen esetben is bármelyik fél azonnali hatályú felmondással élhet. Három hónapnál rövidebb tartam kikötése esetén a próbaidő meghosszabbítható legfeljebb egy alkalommal, azonban összességében így sem haladhatja meg a három hónapot. Hosszabbítás esetén módosítani kell a munkaszerződést. Tilos a próbamunka, a próbaidő alatt lehet tesztelni a munkavállalókat - Adózóna.hu. Próbaidő kikötésére mind határozott, mind határozatlan idejű munkaviszony esetén lehetőség van. Arra azonban ügyelni kell, hogy a próbaidő mértéke ne egyezzen meg a határozott idejű munkaviszony tartamával, mivel ez joggal való visszaélést valósíthat meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a próbaidő teljes tartamát, mivel a törvény nem tartalmaz általános mértéket. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet. A kollektív szerződés viszont csak a próbaidő tartamáról rendelkezhet, az arra vonatkozó megállapodást minden esetben rögzíteni kell a munkaszerződésben.
A próbaidő legfontosabb tudnivalói A próbaidőre vonatkozó kikötés gyakori eleme a munkaszerződéseknek. Alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyökkel jár, ezzel is magyarázható a népszerűsége. Ezért is érdemes mindenkinek ismerni a próbaidő alapvető szabályait. A próbaidőre vonatkozó megállapodás A próbaidő célja, hogy egyfajta "teszt időszakként" szolgáljon a munkaviszonyban. Lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató meggyőződjön róla, hogy a dolgozó megfelel-e az elvárásainak. Ugyanakkor a munkavállaló is meggyőződhet róla, hogy a munkakör, a munkakörnyezet és a munkaviszony egyéb jellemzői megfelelnek-e a számára. Fontos tudni, hogy a próbaidő a munkaviszony része. Próbaidőről csak akkor lehet szó, ha a felek munkaviszonyban állnak, azaz van közöttük munkaszerződés. A próbaidőről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben állapodhatnak meg. Munkaszerződés hiányában nem beszélhetünk próbaidőről sem. Ezért nem minősül próbaidőnek a több esetben jogszerűtlenül alkalmazott "próbanap" vagy "próbamunka", amikor a leendő munkavállalót behívja a munkáltató munkavégzésre, hogy annak alapján döntsön a felvételről.
A munkáltatók manapság legtöbbször próbaidőre veszik fel a munkavállalókat. Mi is az a próbaidő? Kötelező-e kikötni, illetve kötelező-e kitölteni? Mennyi ideig tarthat, és hogyan kell kiszámolni? És még néhány hasonló kérdés, amire nem biztos, hogy tudjuk a választ. 1. Kötelező a próbaidőt kikötni. A próbaidő a munkaszerződés úgynevezett eshetőleges eleme, tehát egyáltalán nem kötelező alkalmazni, ha a felek nem akarják. Próbaidő csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen. Amennyiben a munkáltató elfelejtette beleírni a munkaszerződésbe, akkor pár nappal később már nem gondolhatja meg magát. És még valami: szóban sem lehet megállapodni a próbaidőről. A próbaidő tehát szabad megállapodás tárgya. Persze azért akad kivétel. A sporttörvény szerint a hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyában próbaidő nem köthető ki. Nem tudni, miért. 2. A próbaidő nem része a munkaviszonynak. A próbaidő teljes értékű része a munkaviszonynak, vagyis ez idő alatt a feleket már terhelik a munkaviszonyból származó kötelezettségek, ahogy megilletik az abból származó jogok is.