"Gyerekként távoli régiónak tűnt ez a régió, csak a kilencvenes évek elején találkoztam erdélyiekkel, mikor sokan költöztek onnan Magyarországra; nagy hatással voltak rám – mesélte a Mandinernek Bárány Krisztián forgatókönyvíró-társrendező. – Első alkalommal a kétezres évek elején jutottam el Erdélybe, majd néhány évvel később végzős egyetemistaként a Babeș–Bolyai Tudományegyetemre mentem ösztöndíjjal. Sok ezer kilométer van a lábamban. Régi tervem volt, hogy bemutassuk a nagyközönségnek a régió szellemiségét. " A forgatókönyvíró-rendező azt is elárulta, hogy folytatják a munkát, jelenleg a moziváltozaton dolgoznak, valamint a sorozat nemzetközi forgalmazásra alkalmas angol nyelvű kópiáján. "Erdélyt világszerte ismerik, mégis keveset tudnak róla. Hisszük, hogy határon innen és határon túl kicsit segíthetünk a népszerűsítésében. Életre szóló élményekre és barátságokra tettem szert Erdélyben, ezt is szeretném meghálálni ezzel a munkával" – mondta. Erdély ég és föld között teljes film magyarul. (Bárány Krisztián filmjeivel a Mandiner hetilap 2020. szeptember 3-ai számában foglalkoztunk bővebben. )
Értékelés: 8 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Erdély, a középkori Magyar Királyság keleti fellegvára, amely a történelem során több alkalommal védelmezte a tatár hordákkal, vagy az oszmán hadakkal szemben is Európát. Mégis leginkább Drakula szülőföldjeként ismerik a világon. Erdélynek azonban ez csak az egyik orcája. Erdély ég és föld között tt teljes film. Erdély népei _ a rómaiak, a dákok s más vándornépek lábnyomain járva _ létrehoztak egy páratlan világot, melynek felfedezése magával ragadja az utazót. Mítoszok és legendák nyomába indulunk a mai Románia területére… Utazásunk során bemutatjuk Kelet-Európa ékszerdobozának örökségét; feltárjuk a régi mondákat, és a ma is élő hagyományokon keresztül elmondjuk, hogy mit jelent az embernek Erdély _ ég és föld között! A múló idő mintha belekódolta volna titkainkat e varázslatos természeti környezetbe. A béke útját járva megismerjük a jelenkori Erdély ezer arcát. Megértjük miért van _ napjainkban egyre inkább _ szükség az összefogásra. De kiderül az is, hogy mit üzennek napjaink emberének a Hunyadiak és Dracula gróf tettei.
(vasárnap) 13:25 IV. epizód, május 24. (hétfő) 13:20
ELFOGADOM
munkamenet saját cookieControll Feladata a süti beállítások megjegyzése 365 nap cookieControlPrefs _ga 2 év harmadik fél _gat 1 nap _gid cX_G cX_P cX_S evid_{customer_id} 90 nap evid_v_{customer_id} evid_set_{customer_id} Preferenciális sütik: A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (;) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni. Erdély – Ég és föld között pünkösdkor a Dunán | Híradó. Preferenciális sütik listája: Szolgáltató / Funkció Süti lejárata newsvote_ Cikkre való szavazás rögzítése 30 nap Hirdetési célú sütik A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajták fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. Kutya A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. Az erdélyi kopó régi magyar kutyafajta. Örökségünk része, mint műkincseink, népszokásaink, nemzeti parkjaink. Hungarikumok :: Magyar állatfajták. Nem lehet kérdés, hogy meg kell őriznünk minél eredetibb alakjában, ameddig ez még lehetséges. A kopózás egykori formájában ma már nem létezhet, ahogy az agarászat is csak igen szabályozott keretek között és kizárólag a néphagyományok ápolásának szintjén gyakorolható. Termetével, méltóságteljes megjelenésével kiemelkedik ősi magyar pásztorkutya fajtáink közül.
A honfoglaló magyarok minden bizonnyal lompos szőrű, nagytestű őrző kutyákat is hoztak a történelmi Magyarország területére. Minden kétséget kizáróan az egyik legrégebbi magyar pásztorkutyafajta, amely a népvándorlás során került a Kárpát-medence területére, így hazánkban őshonosnak tekinthető. A kuvasz nagytestű, 70 cm körüli marmagasságú, erős testfelépítésű fajta, amelyet őseink már a kezdetektől főként állatok őrzésére, másrészt vadászatra tartottak. Eredetére vonatkozóan biztos adatok nem állnak rendelkezésre. A honfoglaló magyarok bizonyára magukkal hozták, és történelmünk folyamán állandó an szerepelt. Megyei Lapok. A hússzerzés egyik legegyszerűbb módja volt az agárral való nyúlvadászat (agarászat). A magyar agár õsi vadászkutyafajta. Pásztorkutya-fajtáink közül a mudi kialakulásának története a legkevésbé ismert. Nem őshonos fajta, hazánk területén alakult ki. Feltételezések szerint XX. század húszas-harmincas éveiben önállósodott. Kialakulása az ország több részén, hasonló időszakban történt.
A műhelyben mai napig a régi eszközökkel dolgoznak, a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó állvánnyal és négy festőkáddal. Motívumaikra jellemző, hogy kizárólag a régi családi mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll rendelkezésre. Ezek pótolhatatlan darabok, hiszen hazánkban évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így nincs lehetőség pótolni a tönkrement vagy elveszett darabokat. Matyó ruhák A matyók a 19. század derekától különülnek el környezetüktől, elsősorban színpompás viseletük és gazdag színvilágú hímzőkultúrájuk révén. Magyar népviselet fajták magyarországon. A tarka, szabadrajzú, térkitöltő hímzést lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmazzák. A matyó hímzés a leggazdagabb motívum- és színvilágú az országban, akár női, vagy férfi ruházatra gondolunk. A legjellegzetesebb díszítőelemük a matyó rózsa. Viseletüket az 1950-es éveiben kezdték elhagyni a hétköznapokból, s csak a néprajzi gyűjtőmunkáknak köszönhető, hogy megmaradtak a népviselet, hímzés és hagyomány emlékei.
A kékfestés művészetét eredetileg céhek végezték, melyek közül az egyik legismertebb Lőcsén volt. Erről a területről már 1608-tól maradtak fenn emlékek a kékfestés művészetéről, ipari méretet végül az óbudai Goldberger kékfestő műhelyben öltött. A kékfestő mind a női és férfi viseletben, mind pedig a lakástextilek készítésében nagy szerepet játszott. Az öltözet tekintetében többnyire inkább a női viseletben jelentek meg a kékfestő motívumok, virágok, apró pettyek formájában, de zsebkendőkre, ágyneműkre és abroszokra is rákerültek a jellegzetes minták. Magyar népviselet fajták képekkel. A kékfestés az UNESCO szellemi kulturális világörökségének része, a kékfestő motívumokkal készülő ruhadarabok és háztartási textilek napjainkban újra reneszánszukat élik. Tolnai kékfestő műhely Kép forrása: Tolnai Kékfestő Műhely Magyarország egyik legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely. A műhelyben "szinte megállt az idő", az eredeti hagyományokat követve a hatodik nemzedéke dolgozik itt a népi iparművészeknek.