Közoktatás 2022. január. 12. 08:01 A miniszter szerint olyan népszerűek a honvédelmi táborok, hogy szinte azonnal betelnek a helyek A Honvéd Kadét Programhoz pedig már száz középiskola csatlakozott – erről a honvédelmi miniszter beszélt az M1-nek. Érettségi-felvételi Tóth Alexandra 2021. július. 23. 16:32 Több szakon is 400 felett húzták meg a ponthatárt az NKE-n, de így is majdnem 2000-en kezdhetnek ősszel 24 százalékkal többen jelentkeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) idén, mint egy évvel korábban, a felvételizők 71 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt. Végül 1928 jelentkezőnek sikerült bejutnia a képzésekre. Felsőoktatás Eduline 2021. 02. 13:41 A pályázati pénzre hajtottak, vizsgálódni kezdett az unió a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél Az Uniónak is feltűnt, hogy nem jön ki a matek a két számlázandó projekt kapcsán. 2021. május. 06:09 Újabb covid-félévet zárnak az egyetemek - online vagy személyesen lesznek a vizsgák? Hogyan alakul a félévzárás a fővárosi egyetemeken?
2022. 21. Hírek Felhívás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciájának 2022. évi tavaszi fordulóján való részvételre. 2022. április 01-től a Ludovika Campuson történik a legmagasabb szintű katonai képzés. A Honvéd Kulturális Egyesület és Berzence önkormányzatának együttműködése eredményeképpen újabb emléktábla mutatja a Zrínyi Miklós vezette 1664-es sikeres téli hadjárat egyik állomását. A cseh Védelmi Akadémiára látogatott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar delegációja. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el a tisztképzés érdekében végzett tevékenységét Dr. Szászi Gábor Sándor ezredesnek, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettesének. További híreink
Az NKE kollégiumában csak a külföldiek és a karanténba kerültek maradhatnak. Szombat estig a hallgatóknak el kell hagyni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyik kollégiumát - írja a Magyar Hang. Kivételt csak azok a hallgatók képeznek, akik jelenleg karanténban vannak az intézményben. A lap úgy tudja, hogy a korábbi 12 koronavírusos hallgató mellett még 5-en fertőződtek meg. Megkeresték az NKE Sajtóosztályát az üggyel kapcsolatban, ők azt válaszolták, hogy az elmúlt napokban a kar hallgatói közül többen jelezték az egyetemi járványügyi operatív törzs felé, hogy koronavírus-fertőzésre jellemző tüneteik vannak. Ezen hallgatók egy része pozitív tesztet produkált, két kivétellel ők már most is otthon vannak. Azt is közölte az egyetem, hogy szeptember 6-ától kéthetes egészségbiztonsági időszakot rendeltek el a Ludovika Campus kollégiumait érintően. A következő két hétre a kollégisták nagy részének el kell hagynia az érintett kollégiumot. A külföldi hallgatóknak nem kell távozniuk, ők egyébként is csak két negatív koronavírus-teszttel léphettek be a campus területére.
Több képzés esetében is 400 pont felett kellett teljesíteniük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvételizőknek - derült ki a felsőoktatási felvételi ponthatárok szerda esti kihirdetésekor. Az intézmény öt karára idén összesen több mint 12 ezer jelentkezés érkezett, ebből 4440 volt az első helyes jelentkezők száma. Közülük az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás eredményeképpen 1785-an kezdhetik meg az NKE-n a következő tanévet. Az NKE képzései közül idén is a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) két államilag támogatott, nappali munkarendű alapképzési szakjára volt a legnehezebb bejutni. Legalább 435 pontra volt szükség a nemzetközi igazgatási, és 443 pontra a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon a tanulmányok megkezdéséhez. A 2015-től működő kar felvételi követelményeit idén összesen 297-en teljesítették. A Rendészettudományi Kar (RTK) nappali alapképzései közül a bűnügyi alapképzési szak bűnüldözési és gazdasági nyomozó szakirányaira is nehezen lehetett bekerülni: előbbihez 404, utóbbihoz 385 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.
A rendészeti alapképzési szak közrendvédelmi szakirányon pedig 390 pontot kellett elérni a bejutáshoz. A levelező tagozaton a bűnügyi igazgatási szak bűnügyi nyomozó szakirányán alakult ki a legmagasabb ponthatár, itt 416 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. Magas pontszám kellett a rendészeti igazgatási szakra való bejutáshoz is, a közrendvédelmi szakirány esetében például 414 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. A rendészeti képzések közül népszerűek voltak még a katasztrófavédelem alapképzési szakok, ahol akár 350 pontra is szükség volt a képzésen való részvételhez. Az RTK alap- és mesterképzéseire összesen 685-en jutottak be az általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében. A katonai képzések közül idén az állami légiközlekedési szak két szakirányára volt a legnehezebb bejutni: az állami légijárművezető képzésnél 357, míg a katonai repülésirányító képzésnél 306 pontnál húzták meg a határt. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) alap- és mesterképzései esetében összesen 223-an teljesítették a felvételi követelményeket.
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Először az alsó-ausztriai udvari kamara számvevőségénél működött, de hamarosan a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg-élelmezés ügyeit intézve jutott egyre magasabb posztokra. 1697-ben az aradi vár építéséhez rendelték, mint kamarai biztost. 1701-ig itt szolgált, s feltehetően ekkor alakult ki benne a Magyarország iránti szimpátia. A spanyol örökösödési háború alatt Savoyai Jenő alezredesi ranggal az élelmezési hivatal igazgatójává nevezte ki, majd 1708-ban Németalföldre helyezték át, ahol öt évig tartózkodott. Szolgálatainak elismeréseként 1710-ben elnyerte az udvari kamarai tanácsosi címet. Ezután került sor az 1716-18-as török hadjáratra, melynek idején a császári csapatok ellátásáról, mint főhadbiztos gondoskodott. Miután a megelőző években gyökeresen megreformálta a hadseregellátás nehézkes, elavult gyakorlatát, az új élelmezési rendszer a hadjárat alatt kitűnően bevált, és hatalmas összegeket takarított meg a kincstárnak. Az uralkodói elismerés nem maradt el. III. Károly 1718-ban Harruckern János Györgyöt német-római birodalmi lovaggá avatta, részletesen taglalva érdemeit.
Hollinger Antal nagyon precízen vezette az anyakönyveket, melyben többnyire feltüntette a jövevények származási helyét is. Ezekből tudjuk, hogy a XVIII. század elején kb. 300-400 fő élhetett Eleken. Ezt követően fejlődésnek indult a település, és az 1854-es források már mezővárosként említik. Gyula szintén 1720-ban lett Harruckern birtok. Az új tulajdonos gyulai uradalmán - az akkori huszárvár területén - kastélyt építtetett; a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be; helyreállítatta a várbörtönt; cselédlakásokat építtetett. 1732-től Harruckern János György báró a megye főispáni tisztségét is betöltötte, ezzel Gyula lett a megyeszékhely. A megyegyűlések és a megyei levéltár számára a várban néhány helyiséget helyrehozatott; így a levéltár ide költözött, s a megyegyűléseket itt tartották. A belvárosban, a régi mecset anyagából 1721-22-ben új templomot építtetett, mely mai napig áll (Belvárosi római katolikus templom). Az ő nevéhez fűződik a románok és a svábok betelepítése a városba.
Fontos kedvezmény volt a vallásszabadság biztosítása is. A fejlődésnek további távlatot nyitott az, hogy Harruckern János György három országos vásár (tavaszi, őszi, nyári) tartására szóló engedélyt eszközölt ki III. Károlytól. A vásárok rendszeressé válása kedvezően hatott az iparos réteg kialakulására és fejlődésére is. A csizmadiák, takácsok, szűcsök… céhekbe tömörültek, s a kedvezmények nyomán a lakosság lélekszáma folyamatosan növekedett. Érdemei elismeréseként Harruckern János az uralkodótól elnyerte a magyar bárói méltóságot, majd Békés vármegye főispáni tisztségét is. Így kettős címen lett tagja a magyar főrendi háznak. A főispáni hatáskör mellett 1737-ig megtartotta a katonai szolgálatot is, mint az élelmezési ügyek adminisztrátora és az élelmi cikkek tábori és helyőrségi szállítója. Életének utolsó éveiben már nem látogatott magyar birtokaira. Helyette a birtokokat fia, Ferenc irányította. Ő mindenben követte apja példáját, s a kedvező feltételeknek köszönhetően a lakosság lélekszámban és anyagiakban jelentősen gyarapodott.
- hirdetés - A Harruckern János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyén február 21-e óta folyamatosan szintvizsgáznak a szakmát tanuló festők, géplakatosok, hegesztők, kőművesek, pincérek, szakácsok, fodrászok. És hogy miért kell szintvizsgázni? Bizonyos szakmák esetében (törvény írja elő) a gazdasági kamarák felügyelik a képzést. Ezeknél a szakmáknál a szintvizsgák beépülnek a tanév rendjébe, s mint a gyakorlati képzés minőségbiztosításának eszköze, a záróvizsgára bocsátás feltételévé válnak. A szintvizsga bevezetésével a kamarák a szakképzés minőségén és hatékonyságán kívántak változtatni. Gyakorlat után, szintvizsga előtt a tanulók A jól szervezett szintvizsgának egyszerre pedagógiai, gyakorlati és módszertani hozadéka van. A diák, a gyakorlati képzőhely, valamint a szülő a szakképzés félidejében reális értékelést kap arról, hogy a tanuló hol tart az ismeretek elsajátításában. Mindemellett vizsgatapasztalatokat szerez és szembesülhet saját teljesítményével. A vizsga alkalmat kínál közös álláspontok megfogalmazására is, a gyakorlati képzés szerkezetének és tartalmának, a gazdaság igényeihez történő aktualizálása, fejlesztése területén.
Harruckern János György báró Bécsben hunyt el 1742 áprilisában. Hamvait - végakaratának megfelelően - a bécsi Szent István dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. Fiának halálával viszont a Harruckern család férfiágon kihalt. A birtokok női ágon három főúri család (Wenckheim, Stockhammer, Károlyi) között kerültek felosztásra. A gyulai ráta (Gyula, Székudvar, Elek, Aradszentmárton, Kígyóspuszta) I. Wenckheim József nejének (gr. Gruber Terézia) öröksége lett. Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt. A települést először a források 1232-ben említik. A török dúlás idején azonban elnéptelenedett, majd 1724-ben báró Harruckern János György telepítette be katolikus németekkel. A betelepülők nagy része Gerolzhofenből és környékéről (Bajorország északi része) származott. A helyi lakosság szerint tőlük származik a település mai neve; a földkimérőktől hallhatták: "elég, elég". Ebből lett Elek, illetve ahogy ők ma is mondják: Élek. Az eleki plébánián 1734-től folyamatos az anyakönyvezés, az első ismert plébános is Bajorországból érkezett.
Ebben a tanévben összesen 140 tanuló tesz szintvizsgát a Harruckern orosházi telephelyén. Az eddig lezajlott vizsgák esetében a tanulók sikeresen teljesítették a követelményeket. A vizsgák még ebben a hónapban is folytatódnak. Március 9-én a szakács és pincér tanulók, míg március 29-én a fodrász palánták adnak számot tudásukról. (X) Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.