A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át. Miért Fátyol vízesés? A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott szén-dioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. Szalajka völgy fátyol vízesés. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Szalajka forrás Fátyol vízesés Az Istállós-kői-barlang Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb hegyének, a 959 méter magas Istállós-kőnek az oldalában, 546 méter magasságban fokozottan védett területen található. A bejárathoz jelzett, szerpentin jellegű turistaút vezet fel, így a bicikliket egy időre hátra kell hagyni (kössétek ki egy fához) és jöhet egy kis gyalogtúra. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén jött létre.
Bár a határok (egyelőre) zárva vannak, ez szerencsére nem azt jelenti, hogy ne mozdulhatnánk ki otthonról. Mutatunk három magyarországi vízesést, ahova érdemes ellátogatni. Fátyol-vízesés, Szalajka-völgy A szilvásváradi Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park egyik legfényesebb ékköve. A karsztforrások táplálta Szalajka-patak vízesése nagyjából tizenhét méter hosszan, tizennyolc mészkőteraszon zúdul alá, ezért úgy néz ki, mint egy szélben meglibbenő menyasszonyi fátyol. A Szalajka-völgy autóval kiválóan megközelíthető, Szilvásvárad felől végig táblák vezetnek a völgy bejáratánál elterülő parkolóig. FÁTYOL VÍZESÉS EGYRÉSZES VÁSZONKÉP - Magyarország Vászonképen. Ilona-völgyi vízesés, Mátra Bár a lillafüredi az ország legmagasabb vízesése, a parádi Ilona-völgyi vízesés a legmagasabb természetes zuhatag. Az Ilona-patak vize egy függőleges sziklafal V-alakú hasadékából, tíz méteres magasságból, vékony sugárban zúdul alá. Autóval a parádi Szent István csevicekút melletti parkolóig lehet menni, onnantól gyalogosan, a majdnem végig az Ilona-patakot követő úton lehet eljutni a nagyjából két kilométerre található vízesésig.
1/27 fotó Fátyol-vízesés - Szilvásvárad 9. 8 253 értékelés alapján Bemutatkozás A Szalajka-völgy sokoldalú szépsége a Fátyol-vízesésben csúcsosodik ki igazán, így nem is olyan meglepő, hogy hazánk egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. A páratlan természeti képződmény Szilvásváradon várja a felfedező kedvű túrázókat, akik a menetrend szerint közlekedő kisvasúttal is eljuthatnak az úti célig. Története A csapadék és a mészkő együttes ereje hívta életre azt a 17 méter hosszúságú, lépcsőzetes vízesést, ami napjainkra már nem csak a Szalajka-völgy, de a Bükk vidékének is egyik legféltettebb kincse lett. Az elnevezés miértjeit homály fedi: egyesek szerint onnan ered, hogy a zubogó vízpermete fehér fátyolra emlékeztet, míg mások arra gyanakodnak, hogy a mésztufa csipkézettségében keresendő a válasz. A Fátyol-vízesés lépcsőin bukdácsoló patakot a Szikla- és a Szalajka-forrás táplálja, melyek jelentős szerephez jutottak a ma látható gátak és tetaráták kialakításában is. Mivel egyedülállóan szép példája a mészkiválásnak, a látogatók csak egy kerítés mögül csodálhatják meg a vízesést.
Sok tudós rámutatott erre az évek során, és sokan egyetértenek abban, hogy a Hold létrejöttének mikéntje teljes rejtély. A Szovjet Tudományos Akadémia tagjai (Vasin és Scserbakov, 1970) az orosz kormány támogatásával megjelentettek egy cikket, melynek címe: "Értelmes lények műve-e a Hold" Ez a cikk egy újabb magyarázatot kínált arra, hogy vajon hogyan jött létre. Úgy tűnik, hogy ez egy jobb elmélet, mert valójában jelentős mennyiségű bizonyíték mutat abba az irányba, hogy valami gyanús történik a Holdon. "Vagyis kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a holdnak nem szabadna ott lenni ahol van. A tény, hogy mégis ott van az olyan szerencsés véletlen, ami már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. " – Isaac Asimov, orosz biokémia professzora "Könnyebb megmagyarázni a Hold nem létezését, mint a létét. " – Robin Brett NASA tudós "A legjobb magyarázat, hogy a Hold egy megfigyelési hiba – a Hold nem létezik. " – Irwin Shapiro, a Harvard asztrofizikusa Van valami a Hold sötét oldalán?
"Könnyebb megmagyarázni a Hold nem létezését, mint a létét" – Robin Brett a NASA egyik tudós munkatársa. "A legjobb magyarázat, hogy a Hold egy megfigyelési hiba – a Hold nem létezik" – Harvard asztrofizikusa Irwin Shapiro. Vajon mi lehet a Hold sötét oldalán? Az emberek, amikor csillagászoknak tettek fel kérdéseket, a Hold jelenlétével kapcsolatban, többnyire az volt a válasz, hogy "lehetetlen". Az amatőr csillagászok azonban a mai technológiákkal, játszi könnyedséggel válaszolhatnak őszintén a kérdésekre. Az a helyzet még ekkor is, hogy ezek a válaszok is csupán félértékűek lennének, hiszen még mindig nem tudjuk, hogy mi van a Hold másik, "árnyékos" oldalán? Azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy elég információ áll rendelkezésre, hogy azt feltételezzük, hogy a Holdon valamiféle struktúrák vannak jelen! Ugyanis nagy valószínűséggel Holdunkon olyan események történtek, amelyek ismeretlenek az emberek számára. Ezek lehetnek akár olyan műveletek, amelyek emberi, vagy emberi és földönkívüli tevékenységek egyvelege.
Na igen: kösz szépen. Amiről eztán szól a darab, azt a lelki szemeimmel látatlanba is el tudom képzelni, hogy miként szerepelhetett a forgatókönyvben: úgy mint 'HARC'. Ennyit az arculatváltásról és a komolyabban vett, igényesebben kidolgozott cselekményről. Amennyiben valakinek még ugyancsak problémái voltak a 2. rész harmatgyenge meséjével, akkor az a Hold sötétségében sem fog csalódni, mert ez utóbbi már aztán végképp nem minősíthető történetnek. Miután azonban a Transformers -filmek fő profiljának mára már nyilvánvalóan az öncélú rombolást és öldöklést tekinthetjük, ilyen szempontból a harmadik darab hozza a kötelezőt, egyidejűleg a korábbiakhoz képest emelve a tétet. Itt ugyanis már nem csupán némi óvatlan külvárosi, erdei, avagy sivatagi "környezet-karbantartást" gyakorolnak a mindig tetterős roboték, hanem egyenesen Chicago városának a felét teszik a földdel egyenlővé. Mindazonáltal ehhez azért némi körítés is dukál, ebből kifolyólag megkapjuk a változatlan habitusú, de ekkor már sulizás helyett meló után kajtató Sam Witwicky-t és újdonsült (erősen szupermodell-gyanús) barátnőjét, Carly Spencert (Rosie Huntington-Whiteley), aki azért került a filmbe, mert Bay összeveszett az őt lehitlerező Megan Fox-szal… Bizony, Hollywood-ban már csak így megy ez.
A valódi ok az úgynevezett kötött tengelyforgás; e z azt jelenti, hogy az égitest tengely körüli forgásának időtartama megegyezik a keringési idejével. Éppen ez a helyzet a Föld Holdjával, de ez nem befolyásolja azt, hogy a Holdnak melyik felét mikor éri a Nap fénye. Szuperhold (Forrás: Facebook) A Hold a Földdel együtt kering a Nap körül. Ha nincsen éppen Holdfogyatkozás, akkor a napfény éppen a Hold felületének felét éri – hasonlóan a Földéhez. Amikor a Nap teljesen bevilágítja a Holdnak azt a felét, amely a Föld felé néz, akkor beszélünk teliholdról. Újholdkor, illetve amikor csonka a Hold, akkor a napfény csak részben éri a Holdnak azt a felületét, amely a Föld felé néz. Forrás Common Science Myths That Most People Believe Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (18): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése